Az amerikai Szenátus Bankbizottsága jóváhagyta a stabilcoinokra vonatkozó első szövetségi szabályozást célzó törvényjavaslatot, a GENIUS Act-et. A támogatók szerint ez fontos lépés a pénzügyi innováció és a dollár versenyképességének növelése felé, míg a kritikusok attól tartanak, hogy a szabályozás nemcsak a kripto-visszaélések előtt nyit kaput, hanem lehetőséget ad nagyvállalatoknak is a bankrendszerbe való belépésre.
Mi is ez a GENIUS Act pontosan, mit szabályoz?
Az amerikai Szenátus Bankbizottsága a héten jóváhagyta a GENIUS Act néven ismert törvényjavaslatot (Guiding and Establishing National Innovation for U.S. Stablecoins Act), amely az első átfogó szövetségi szabályozást teremtené meg a stabilcoinok számára. A stabilcoinok – mint például az USDC vagy a Tether (USDT) – olyan digitális eszközök, amelyeket valamilyen stabil értékhez, például az amerikai dollárhoz vagy aranyhoz kötnek. Az iparág mára 228 milliárd dolláros piaccá nőtte ki magát, így a törvény hatása messzemenő lehet.
Támogatók és kritikusok
A javaslat támogatói szerint a stabilcoinok szabályozása kulcsfontosságú a pénzügyi innováció előmozdítása és az amerikai dollár digitális térben való versenyképességének növelése szempontjából. Jeremy Allaire, a USDC-t kibocsátó Circle vezérigazgatója szerint ez „óriási előrelépés a stabilcoinok szabályozási egyértelműsége felé, valamint a dollár korszerűsítésében és versenyképesebbé tételében”.
Mások azonban aggodalommal figyelik a törvényjavaslatot. A Public Citizen nevű pénzügyi jogvédő szervezet szerint a törvény életbe lépése esetén nőhet a piaci manipuláció, a stabilcoinok kudarcának kockázata és az illegális pénzügyi tranzakciók száma. Bartlett Naylor, a szervezet pénzügyi politikai szakértője szerint a törvény nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat arra, hogy megakadályozza a stabilcoinok potenciális visszaéléseit.
Big Tech a bankszektorban?
A kritikusok különösen attól tartanak, hogy a GENIUS Act lehetővé tenné olyan óriásvállalatok, mint az Amazon, Walmart, Meta (Facebook) vagy X (Twitter) számára, hogy beférkőzzenek az amerikai bankrendszerbe. Mivel a törvény nem tartalmaz korlátozásokat a Bank Holding Company Act alapján, a nem pénzügyi vállalatok is lehetőséget kaphatnának saját stabilcoinok kibocsátására, ami alapjaiban rengetheti meg a hagyományos banki struktúrákat.
Az egyik legélesebb kritikát Elizabeth Warren, Massachusetts szenátora fogalmazta meg, aki szerint a törvény „elősegítené, hogy Elon Musk saját stabilcoint bocsásson ki X Money néven, megfelelő fogyasztóvédelmi és pénzügyi biztonsági garanciák nélkül”.
A stabilcoinok szerepe a globális fizetésekben
A törvény támogatói szerint azonban a stabilcoinok mára a globális fizetések meghatározó elemévé váltak, így szabályozásuk elkerülhetetlen. Peter Marton, a New York-i Pénzügyi Szolgáltatások Minisztériumának korábbi virtuális valutaügyi helyettes vezetője szerint „a törvény világossá teszi, hogy a stabilcoinok többé nem csupán kísérleti eszközök, hanem a pénzügyi rendszer szerves részévé válnak”.
Marton úgy véli, hogy „a közeljövőben minden bank kénytelen lesz kidolgozni saját stabilcoin-stratégiáját, akár tetszik nekik, akár nem”.
Összegezve
Bár a GENIUS Act célja a stabilcoinok szabályozási kereteinek kialakítása, a törvény hatása messze túlmutathat a kriptovilágon. A döntés nemcsak a digitális eszközök jövőjét befolyásolhatja, hanem a globális pénzügyi rendszert és a Big Tech vállalatok szerepét is újraértelmezheti a banki szektorban. Az elkövetkező hetekben a Szenátus elé kerülő javaslat sorsa meghatározó lesz a digitális pénzügyi innováció és a hagyományos bankrendszer viszonyának alakulása szempontjából.
