David Sacks, a Fehér Ház mesterséges intelligenciáért és kriptovalutákért felelős „cárja”, több mint 200 millió dollárnyi kriptoeszközt adott el azután, hogy Donald Trump kormánya kinevezte erre a pozícióra. A kérdés azonban továbbra is az, hogy valóban sikerült-e elkerülnie az összeférhetetlenséget, vagy éppen a kormányzati szerepvállalása miatt vált célponttá?
Sacks és a kriptobirodalom
David Sacks neve nem ismeretlen a technológiai és kriptopiacon. A PayPal korábbi vezetője, befektetőként számos nagy nevű vállalkozásban érdekelt volt, többek között a Robinhood online brókercégben és a Coinbase kriptotőzsdében. Emellett korábban Bitcoin (BTC), Ethereum (ETH) és Solana (SOL) tulajdonosa is volt, valamint korlátozott partnere volt olyan neves kockázati tőkealapokban, mint a Multicoin Capital és a Blockchain Capital.
A Trump-adminisztrációhoz való csatlakozását követően azonban megkezdte kriptoeszközeinek likvidálását. Egy március 5-én kelt dokumentum szerint Sacks és befektetési cége, a Craft Ventures, azóta jelentős részesedését eladta. Twitter-posztjában (X-en) megerősítette:
„Az adminisztráció hivatalos kezdete előtt eladtam minden kriptovalutámat, beleértve a BTC-t, az ETH-t és a SOL-t is.”
Ennek ellenére bizonyos eszközeit továbbra is megtartotta: például a kriptotárca-szolgáltató BitGo-ban és a Lightning Labs Bitcoin-fejlesztő vállalatban is van részesedése, amelyek együttesen Sacks teljes vagyonának körülbelül 3,6%-át teszik ki.
A kormány egyelőre nem lát problémát ezekben a befektetésekben, és hivatalosan is eltekintett az esetleges összeférhetetlenségi aggályoktól.
Összeférhetetlenség vagy politikai támadás?
A közösségi médiában azonban többen is felháborodtak a helyzet miatt. Az egyik kritikus, Ryan Grim politikai újságíró így fogalmazott:
„Ez egy közvetlen vagyontranszfer az amerikai kincstártól David Sacksnak és más kriptomágnásoknak.”
A vita különösen azután erősödött fel, hogy Trump bejelentette az Amerikai Stratégiai Bitcoin Tartalék (Strategic Bitcoin Reserve) létrehozását, valamint egy digitális eszközállomány felépítését, amelybe más kriptovaluták – többek között Solana – is bekerülhetnek.
Egyes kritikusok szerint Sacks ezen lépésekkel a saját korábbi befektetéseit segíthette, mivel az általa is birtokolt eszközöknek kedvezhet egy ilyen állami szintű kriptoreguláció.
Sacks védelmében: A kriptoipar kiáll mellette
Sacks maga is tagadja, hogy bármiféle anyagi előnyt húzna a Trump-kormányzat kriptobarát politikájából, és azt állítja, hogy már minden érdekelt vagyonától megszabadult. Emellett több iparági szereplő is a védelmére kelt.
Cameron Winklevoss, a Gemini kriptotőzsde társalapítója így kommentálta az ügyet:
„Ő fantasztikus munkát végez, és semmilyen gazdasági előnyt nem fog élvezni ebből, hogy még csak a látszatát se keltse az összeférhetetlenségnek.”
A Trump-adminisztráció még decemberben nevezte ki Sacksot a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták szabályozásának irányítására. A döntés mögött az állt, hogy Sacks technológiai és pénzügyi tapasztalata révén segíthet a szabályozási keretek kialakításában.
Mit jelent ez a kriptopiac számára?
Bár a Sacks körüli vita inkább politikai természetű, az ügy fontos jelzés lehet a kriptopiac számára. Az amerikai kormány egyre aktívabban foglalkozik a kriptoeszközök szabályozásával, és az olyan nagybefektetők, mint Sacks, komoly befolyással lehetnek a döntéshozatalra.
A legnagyobb kérdés most az, hogy Trump kripto-stratégiája valóban az iparág fellendítését célozza-e, vagy csupán egy politikai játszma része. Egy biztos: a kriptovaluták továbbra is az amerikai gazdasági és politikai viták középpontjában állnak.
