A kriptopiac egy új korszakba lép, ahogy 2025. július 18-án az amerikai elnök aláírta a „Guiding and Establishing National Innovation for U.S. Stablecoins Act”–et, azaz röviden a GENIUS Act törvényt. Ez az első amerikai szövetségi törvény, amely kifejezetten a stabilcoinokra fókuszál, és mérföldkőnek számít a kriptoeszközök pénzügyi integrációjában.
1. A stabilcoinok alapjai és korábbi szabályozási keret
A stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyek értéküket valós eszközhöz – jellemzően az amerikai dollárhoz vagy államkötvényekhez – kötik. Céljuk a volatilítás csökkentése, így alkalmasabbak fizetésekre, átváltásra, illetve likvid eszközként való használatra ProfitLine.hu.
Szabályozásuk eddig leginkább szövetségi és állami rendeletekre, pénzmosás elleni jogszabályokra épült, de rendszerszintű, átfogó törvény nem létezett.
2. A GENIUS Act fő rendelkezései
A törvény legfontosabb pontjai:
-
100%-os fedezetkövetelmény – minden kibocsátott stabilcoint teljes egészében fedezzen likvid eszköz (dollár vagy short‑term Treasury).
-
Rendszeres átláthatóság és audit – havi tartalékösszetétel‑jelentés, független auditor által igazolva.
-
Kibocsátói jogosultságok – stabilcoin csak engedéllyel rendelkező amerikai bank, hitelintézet vagy OCC‑engedéllyel rendelkező szervezet, illetve külföldi szabályozási megfelelőséggel rendelkező intézmény útján bocsátható ki.
-
Állami és szövetségi felügyelet közösen – Federal Reserve, OCC és más pénzügyi felügyeleti szervek együtt, egységes keretrendszerben működnek ProfitLine.hu.
-
Tiltás – hozamot nem fizető stabilcoinok – kifejezetten tilos hozamt fizetni az ilyen témában engedélyezett stabilcoinokra .
-
Fogyasztóvédelmi előírások – tiltott a stabilcoinok állami támogatáskénti feltüntetése, és reklámkorlátok érvényesülnek
Hatályba lépése: legkésőbb 2026. január 18‑án, vagy 120 nappal a végrehajtási rendeletek megjelenése után, amelyet a törvény egy éven belül előír.
3. Politikai háttere és elfogadás
-
A törvényt Bill Hagerty szenátor nyújtotta be; 2025. június 17-én 68–30‑as szenátusi, majd július 17‑én 308–122‑es képviselőházi támogatásban részesült.
-
Trump elnök 2025. július 18-án írta alá hivatalosan.
-
A lépést „Crypto Week” keretében képviselték, együtt a Clarity Act‑tel és az Anti‑CBDC Surveillance State Act‑tel, ezzel erősítve az USA szerepét a kriptoszabályozásban.
-
Ugyanakkor felmerült konfliktus: a törvény nem tiltja az elnök és családja számára a kriptoszereplést, miközben politikusok számára korlátozást tartalmaz.
4. Hatások a kriptopiacra
4.1 Piaci reakciók és árfolyammozgások
-
A Bitcoin új csúcson, ~$123 000 fölött áll, míg az Ethereum, Solana, XRP és Dogecoin még erősebben teljesítettek, köszönhetően a stabilcoinszabályozás tisztázásának.
-
A teljes piaci kapitalizáció átlépte a 4 billió dolláros határt.
4.2 Intézményi befektetések
-
A Circle, Coinbase, BitMine és más kriptocégek részvényei jelentősen emelkedtek.
-
A bankok (pl. Bank of America, JPMorgan) elkezdték terveiket stabilcoin‑kibocsátásukra (házon belüli coinok) alapozni.
-
Tether és Circle pedig már aktivan dolgozanak az átalakuláson és az amerikai piacra történő beilleszkedésen.
4.3 Technológiai és szabályozási lökés
-
A decentralizált finanszírozás (DeFi), melynek súlypontja az Ethereum, profitálhat a stabilcoin szabályozásban rejlő pozíciójából és az alternatív hozamkeresési lehetőségekből.
-
Ugyanakkor a hozamot nem fizető stabilcoinok tiltása felpuhíthatja a bankok hitelezési modelljeit.
5. Globális pénzügyi-gazdasági-politikai hatások
5.1 Az USA szerepe
Az amerikai stabilcoin szabályozás gyors, rugalmas, és célja, hogy a nemzet legyen globális innovációs központ – ezzel versenyelőnyt szerezzen a brit, uniós és ázsiai szabályozásokhoz képest.
5.2 Nemzetközi összhang és geopolitika
-
Az EU a MiCA szabályozáson keresztül önálló úton halad, így az USA és EU rendszerek eltérőek – ez akár globális piaci széttartást eredményezhet.
-
A szabályozott stabilcoinok ösztönzik az amerikai államkötvények iránti keresletet – ezzel erősítik a dollár hegemón pozícióját .
5.3 Politikai üzenet
-
A törvény exkluzívan segíti a klasszikus pénzügyi szereplők (bankok, állami hatóságok) pozícióját, miközben korlátozza az amerikai decentralizált piacokat.
-
A hozamomban részt vevő termékek tiltása a stabilcoin szabályozásban a „nincsen ingyen ebéd” politikai filozófiát tükrözi.
6. Kritikák és aggályok
-
Néhány fogyasztóvédelmi szervezet szerint nem elég szigorú, és nem véd meg teljesen a bankrendszer hibáival szemben .
-
Egyes elemzők szerint a törvény túlzottan a nagy szereplőket szolgálja, és fenntartásokat támaszt a decentralizált modell jövőjével kapcsolatban.
7. Összegzés
A GENIUS Act az első olyan szövetségi törvény az USA‑ban, amely átlátható, egyértelmű és egységes szabályozási keretet hoz létre a stabilcoinokra. Egyaránt szolgálja a fogyasztóvédelmet, az intézményi befektetők biztonságát és az amerikai dollár globális pozícióját. Ugyanakkor kritikus éleket is rejt magában: korlátozhatja a decentralizált pénzügyi innovációt, és nem oldja meg maradéktalanul a politikai összeférhetetlenségeket.
A szektor további fejlődése szempontjából kritikus lehet a Clarity Act sorsa – amely a kriptoeszközöket (például Bitcoin, altcoinok) besorolná árucikk vagy értékpapír kategóriába – és az Anti‑CBDC Surveillance State Act sorsáról való döntés
