Véget vetett a szemszkennelésnek a kenyai bíróság
Egy kenyai bíróság precedensértékű ítéletben kötelezte a Worldcoint az ország állampolgáraitól gyűjtött biometrikus adatok teljes törlésére. A döntés nemcsak a projekt afrikai jövőjét sodorja veszélybe, hanem globális kérdéseket is felvet a kriptovaluták és a személyes adatok kapcsolatáról. A Worldcoin-modell most éles jogi és etikai teszten megy keresztül – nemcsak Kenyában.
2025 május 5-én a kenyai Legfelsőbb Bíróság határozott ítéletet hozott a Worldcoin nevű kriptovaluta-projekt ellen, amely kötelezi a vállalatot: hét napon belül teljes körűen törölnie kell az összes, kenyai állampolgároktól gyűjtött biometrikus adatot. Az indoklás szerint a begyűjtés módja törvénytelen volt, különös tekintettel az informált beleegyezés hiányára és a pénzügyi ösztönzésre.
A döntés súlyos csapást jelent Sam Altman – az OpenAI vezérigazgatójaként is ismert technológiai vállalkozó – által vezetett Worldcoin-projektre. A cég célja, hogy világszerte egyedi, íriszalapú azonosítással biztosítson digitális személyazonosságot, amiért az emberek kriptovalutában kapnak cserébe díjazást – Kenyában ez körülbelül 50 dollárnyi token volt fejenként.
A rendszer elbukott a kenyai alkotmányossági próbán
Az ítéletet Roselyne Aburili bírónő hozta meg, aki a Worldcoin módszerét alkotmányellenesnek és jogsértőnek minősítette. A projekt szerinte „megkerülte a megfelelő adatvédelmi elveket” és nem biztosította a részletes, előzetes tájékoztatást, amely a biometrikus adatok gyűjtésének minimálisan elvárt feltétele lenne.
Oscar Otieno, Kenya helyettes adatvédelmi biztosa még élesebben fogalmazott:
„Ez a projekt nem volt biztonságos a kenyaiak számára, és teljesen hiányzott belőle az átláthatóság.”
Otieno szerint a kriptós ösztönzők nem lehetnek megfelelő alapjai a személyes, érzékeny adatok begyűjtésének. A döntés hátterében részben az is állt, hogy a Worldcoin nem tudott érdemi választ adni arra: pontosan hol tárolják az adatokat, hogyan biztosítják azok titkosságát, és milyen jogi keret védi a kenyai felhasználókat nemzetközi szinten.
Kriptovaluta vagy adatkereskedelem? A Worldcoin kettős természete
A Worldcoin ambíciója, hogy globális identitásmegoldássá váljon a decentralizált gazdaságban, a kezdetektől vitákat szült. Támogatói szerint a projekt úttörő megoldást kínál a digitális személyazonosság problémájára, különösen a fejlődő országokban, ahol gyakran nincs állami nyilvántartás vagy hivatalos azonosító.
Kritikusai szerint viszont az egész modell egyfajta digitális kolonializmus: az adatokat azonnali kriptojutalomért cserébe gyűjtik, gyakran jogilag és etikailag kérdéses módon. A kenyai bírósági döntés most ennek a kritikának adott hivatalos formát – és megnyithatja az utat más országok hasonló fellépése előtt.
Globális következmények: a Worldcoin modell újragondolása
A döntés nem csupán Kenyát érinti. A Worldcoin több tucat országban próbálkozott hasonló gyűjtési stratégiával – gyakran hasonló feltételek mellett. Most, hogy egy nemzeti igazságszolgáltatás törvénytelennek ítélte a modellt, más jogrendszerek is követhetik a példát, és komoly szabályozói nyomás alá helyezhetik a projektet.
Ráadásul a hír nem csupán a Worldcoinra gyakorolhat hatást, hanem szélesebb értelemben a kriptovaluták adatkezelési gyakorlatára is. A szabályozók figyelme ugyanis egyre inkább a decentralizált pénzügyi projektek adatvédelmi aspektusai felé fordul – és az olyan példák, mint a Worldcoin, kiemelt precedensértékkel bírhatnak.
Befektetői reakciók és piaci bizonytalanság
A Worldcoin token (WLD) ára már a bejelentést követő órákban esett, és elemzők szerint a piaci bizalom megingása tovább folytatódhat, amíg a cég nem ad világos választ arra, miként tervezi újrastrukturálni afrikai – sőt globális – működését. A hosszú távú kilátásokat erősen befolyásolhatja, hogy a Worldcoin milyen mértékben lesz képes megfelelni az adatvédelmi szabályozásoknak és helyreállítani reputációját.
Új korszak a kriptós adatkezelésben
A Worldcoin-ítélet tükrözi azt a globális trendet, amely egyre nagyobb hangsúlyt helyez az adatvédelemre, az informált beleegyezésre és az etikus innovációra. A fejlődő piacok – különösen Afrikában – hosszú ideje küzdenek azzal, hogy egyensúlyt találjanak a technológiai fejlődés és a polgári jogok védelme között. Ez az eset most egyértelmű üzenetet küld: az adat nem áru, a jog pedig nem kerülhető meg.
A kriptoszektor előtt tehát új kihívás áll: megmutatni, hogy a decentralizáció nem egyenlő a szabályozás kikerülésével, és hogy a technológiai forradalomnak igenis lehet – és kell – jogi és etikai keretet adni. A Worldcoin pedig most válaszút elé került: vagy alkalmazkodik, vagy lemarad.