A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelem adóköteles Magyarországon. A szabályozás lényege, hogy a kriptoeszközök után a magánszemélynek csak akkor kell adóznia, ha azokat valós vagyoni értékre, például valamely törvényes fizetőeszközre váltja, vagy abból ingóságot, ingatlant vásárol. A NAV szabályok már a 2021-es jövedelemre is alkalmazandók.
Kriptovaluta adózás 2024
2024-ben többször vásároltam kriptovalutát, amit el is adtam. Hogyan kell az ebből származó jövedelmet bevallanom?
A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből az adóévben elért ügyleti nyereség után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni a NAV adószabályai alapján.
A jövedelem megállapításához a kriptoeszközzel végzett ügyletek tárgyévi összes bevételéből le kell vonni a kriptoeszköz megszerzésére fordított összes tárgyévi igazolt kiadást. A kiadásokba beszámíthatók a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások, például díjak, jutalékok is.
Ha a bevételek összege több, mint a kiadásoké, akkor ügyleti nyereség keletkezik, ha pedig a tárgyévi kiadások összege meghaladja a bevételek összegét, akkor ügyleti veszteséget kell megállapítani.
Megszerzésre fordított tárgyévi kiadásként vehető figyelembe:
- kriptovaluta vásárlásakor a vételár;
- kriptovaluta bányászatakor a tevékenység érdekében felmerült igazolt kiadás;
- a vagyontárgy megszerzésére fordított, igazolt kiadás, de legfeljebb a vagyontárgy értékesítéskori szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszközt a magánszemély valamilyen vagyontárgy, például ingóság, ingatlan értékesítésekor, annak ellenértékeként szerezte;
- a megszerzett kriptoeszköznek a bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszkozt a magánszemély tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerezte.
Az ügyleti nyereség és az ügyleti veszteség kiszámításakor a 2024-ben kriptoeszköz megszerzésére fordított, igazolt kiadást akkor is figyelembe kell venni, ha 2024-ben ezt a kriptoeszközt a magánszemély nem váltotta valós vagyoni értékre.
Nem kell adózni,
ha az ügyletből származó bevétel nem több, mint a minimálbér 10 százaléka, vagyis 20 000 forint,[4] ha
- a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, valamint
- az adóévben e bevételek összege a minimálbért, vagyis a 200 000 forintot nem haladja meg.
A kriptoügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek az önállóan elkészített 24SZJA-bevallásában fel kell tüntetnie, vagy azzal ki kell egészítenie a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet.
Az ügyleti nyereséget (jövedelmet) a 24SZJA-bevallás 164. sorának d) oszlopában, annak adóját pedig a 164. sor e) oszlopában kell feltüntetni a NAV szabályai szerint.
Azt is be kell vallanom, hogy a kriptovaluta-ügyleteim veszteségesek voltak 2024-ben?
Az ügyleti veszteség összegét a 164. sor a) oszlopába kell beírni akkor, ha a későbbiekben, azaz a következő két adóévben azt az adókiegyenlítés alkalmazásakor figyelembe szeretné venni.
Mikor lehet adókiegyenlítést alkalmazni?
Az adókiegyenlítés lehetővé teszi a kriptoügyletből származó jövedelem után fizetendő adó csökkentését az ügyleti veszteség adótartalmának megfelelő összeggel.
Az adókiegyenlítés összege az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott kriptoügyletből származó veszteség 15 százaléka, amiből le kell vonni az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés összegét.
Adókiegyenlítésre először a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban volt lehetőség a 21SZJA-bevallás 164. sorának a) oszlopában feltüntetett, 2021-ben keletkezett ügyleti veszteség alapján (azóta pedig a két éves szabályt kell figyelembe venni).
