Blockchain rétegek – A blokklánc architektúrájának felépítése
Miért van szükség rétegekre a blokklánc infrastruktúrában?
A blokklánc architektúra több rétegből áll, amelyeket Layer 0, Layer 1, Layer 2 és Layer 3 néven ismerünk. Egyes besorolások kiterjednek a 4. és 5. rétegre is, azonban ebben a cikkben a főbb rétegekre koncentrálunk, hogy mindenki számára érthető áttekintést nyújtsunk.
Ha már ismerősebb számodra a blokklánc technológia, akkor valószínűleg hallottál ezekről a rétegekről. De pontosan mit is csinálnak az egyes rétegek? Miért van szükség a blokklánc infrastruktúrájának rétegezésére?
Ennek megértéséhez érdemes párhuzamot vonni az internettel.
Az internet is rétegekre van osztva, ahol minden réteg más és más funkciókat lát el, és ezek egymásra épülnek. Ez lehetővé teszi, hogy a fejlesztések kizárólag az adott rétegen történjenek anélkül, hogy más részeket módosítani kellene.
A rétegek közötti különbségtétel elősegíti a skálázhatóságot, az interoperabilitást és a sokoldalú felhasználási lehetőségeket egyetlen infrastruktúrán belül.
Ugyan ezek az elvek érvényesek a blokklánc architektúrában is. Bár a blokklánc technológiai rétegei különböző számúak lehetnek és eltérő funkciókat láthatnak el, a céljuk hasonló az internethez: egy hatékony, skálázható és biztonságos rendszer kialakítása.
A blokklánc esetében ezeket a rétegeket Layer 0 (L0), Layer 1 (L1), Layer 2 (L2) és Layer 3 (L3) néven ismerjük.
Layer 0 – Az alapréteg
Ez a blokklánc infrastruktúra legalsó rétege, amely az alapvető hardveres és hálózati összeköttetéseket foglalja magában, biztosítva, hogy a Layer 1 blokkláncok hatékonyan működhessenek.
Ezen a rétegen találhatók azok a protokollok is, amelyek lehetővé teszik teljes blokkláncok létrehozását, miközben biztosítják az interoperabilitást ezek között a hálózatok között.
Az egyik legismertebb Layer 0 protokoll a Cosmos, amely nyílt forráskódú eszközöket kínál a fejlesztők számára. A Cosmos segítségével létrehozott blokkláncok képesek egymással kommunikálni, miközben megtartják egyedi funkcióikat. Ez a megoldás segít csökkenteni a tranzakciós költségeket anélkül, hogy jelentős hatással lenne az áteresztőképességre.
Egy másik népszerű Layer 0 blokklánc a Polkadot, amely szintén az interoperabilitást és a skálázhatóságot helyezi előtérbe.
Layer 1 – A biztonsági és konszenzus réteg
A Layer 1 maga a blokklánc, amely biztosítja a hálózat biztonságát és végrehajtja a protokollok szabályait. Ezen a rétegen futnak a konszenzus mechanizmusok, a programozási nyelvek és minden egyéb technikai folyamat, amely a tranzakciók véglegesítéséhez szükséges.
Egyszerűen fogalmazva, a Layer 1 felelős az új blokkok létrehozásáért és hozzáadásáért a hálózathoz.
A legismertebb Layer 1 blokkláncok a Bitcoin és az Ethereum.
- A Bitcoin blokklánc a Proof of Work (PoW) konszenzusmechanizmust használja, amely erős biztonságot nyújt azáltal, hogy a bányászoknak bonyolult matematikai algoritmusokat kell megoldaniuk a blokkok érvényesítéséhez. Azonban a PoW rendszer erőforrás-igényes, és a számítási nehézség miatt viszonylag lassú.
- Az Ethereum blokklánc korábban szintén a PoW-t alkalmazta, de nemrég áttért a Proof of Stake (PoS) mechanizmusra. A PoS célja a gyorsabb tranzakciók biztosítása és az energiafelhasználás csökkentése, bár egyesek szerint ez némileg csökkentheti a hálózat biztonságát.
Layer 2 – A skálázhatósági réteg
A Layer 2 a skálázhatóság növelésére összpontosít, és ezen a rétegen működnek a különféle alkalmazások. Ez egy harmadik fél által biztosított megoldás, amely a Layer 1 tetejére épül és folyamatosan kommunikál vele, hogy javítsa a hálózat teljesítményét.
A Layer 2 lehetővé teszi több csomópont csatlakozását a hálózathoz, ezáltal növelve a tranzakciók áteresztőképességét anélkül, hogy túlterhelné az L1-et.
Egy jól ismert Layer 2 megoldás a Polygon, amely az Ethereum blokklánc skálázhatóságát növeli. A Polygon több tranzakciót egyesít egyetlen csomagba, majd ezt az L1 blokkláncra továbbítja. Ez a módszer gyorsabb tranzakciókat tesz lehetővé és csökkenti a gas költségeket.
Layer 3 – A felhasználói interfész réteg
A Layer 3 az a réteg, amely a blokkláncot és a végfelhasználókat összekapcsolja.
Ezen a rétegen találhatók az alkalmazások, amelyek a blokklánc valós felhasználási eseteit biztosítják, például a játékok, a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a tárolási megoldások.
Sok Layer 3 alkalmazás keresztlánc-kompatibilitással rendelkezik, vagyis lehetővé teszi a különböző blokkláncok felhasználói számára az egyidejű működést.
Egy ismert Layer 3 alkalmazás az Uniswap, egy decentralizált, automatizált kriptotőzsde (DEX), amely az Ethereum blokkláncon működik.
- Az Uniswap lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy alacsonyabb díjak mellett kereskedjenek kriptovalutáikkal a hagyományos, központosított tőzsdék (pl. Binance, Coinbase) helyett.
- A felhasználóknak nem kell megosztaniuk privát kulcsaikat, így a kereskedés biztonságosabbá válik.
Összegzés
Ahogy a blokklánc technológiák és a kriptoeszközök egyre elterjedtebbé válnak, úgy válik egyre fontosabbá a fejlesztésük és optimalizálásuk.
Számos vállalat és egyéni fejlesztő dolgozik folyamatosan azon, hogy a blokklánc rétegei biztonságosabbak, skálázhatóbbak és decentralizáltabbak legyenek.
Hiszen a jövő nem egy végállomás – hanem egy folyamatos fejlődési folyamat. 🚀
