Az Egyesült Államok kormányzata továbbra is építi stratégiai Bitcoin-tartalékát – de nem a piacon vásárol, hanem elkobzással szerzi be az érméket. Scott Bessent pénzügyminiszter friss nyilatkozata komoly visszhangot váltott ki a kriptoszektorban: az USA hivatalosan is kijelentette, hogy nem fog több Bitcoint vásárolni, és kizárólag a bűnügyi lefoglalásokra alapozza digitális tartalékait.
A döntés körül azonban sok a kérdőjel – többek közt az sem világos, hogy valójában mekkora a szövetségi Bitcoin-vagyon, és mennyire átlátható a rendszer. Cikkünkben utánajárunk, mit jelent mindez a globális kriptopiac és az USA pozíciója szempontjából.
Csak lefoglalásból építik a Bitcoin-tartalékot
A Fox Businessnek adott interjúban Scott Bessent, az USA pénzügyminisztere megerősítette: az ország ugyan elindított egy stratégiai Bitcoin-tartalékprogramot, de nem szándékozik „még többet vásárolni”.
„A 21. századhoz alkalmazkodva létrehoztuk a Bitcoin stratégiai tartalékunkat” – mondta Bessent, majd hozzátette: „de többet már nem veszünk.”
Ez a nyilatkozat különösen akkor lett figyelemre méltó, amikor július közepén Cynthia Lummis szenátor, a kriptovaluták elkötelezett támogatója, figyelmeztetett: lehet, hogy az Egyesült Államok valójában kevesebb mint 29 000 Bitcoinnal rendelkezik, szemben a korábban hangoztatott 200 000-es becsléssel.
A közösségi médiában így fogalmazott:
„Ha ez igaz, stratégiai kudarc, ami évekkel vetheti vissza az Egyesült Államokat a Bitcoin-versenyben.”
Valójában mennyi Bitcoinnal rendelkezik az USA?
A hivatalos audit hiányában nehéz pontosan megmondani, mennyi Bitcoint birtokol jelenleg az amerikai állam. A Bitcoin Treasuries adatai szerint több mint 198 000 BTC, azaz nagyjából 23 milliárd dollár értékű készlet lehet az USA kezében. Ugyanakkor ez az összeg nem tesz különbséget a ténylegesen birtokolt (forfeited) és a lefoglalt, de potenciálisan visszaszolgáltatható (seized) Bitcoinok között.
A zűrzavart csak fokozza, hogy a Fehér Ház kriptoügyi tanácsadója, Bo Hines épp a héten mondott le, miután egyre több kritika érte a kormány átláthatatlan Bitcoin-tartalékkezelését.
A korábbi Trump-kampány részéről elhangzott, hogy Amerika a világ „kriptotőkéjévé” válna, és ehhez stratégiai Bitcoin-tartalékokat halmozna fel – sokan ezt újabb vásárlásokként értelmezték, nem pusztán az elkobzott eszközök begyűjtéseként.
Honnan származik az amerikai Bitcoin-kincs?
Az amerikai kormány birtokában lévő összes Bitcoin bűnügyi akciók és hatósági lefoglalások révén került állami tulajdonba. A legnagyobb „fogás” a Silk Road nevű dark webes piactér felszámolásakor történt, amikor összesen 178 000 BTC került az államhoz. A platformot Ross Ulbricht, egy amerikai állampolgár üzemeltette, akit azóta szabadlábra helyeztek. A fénykorában a Silk Road-on zajlott a világ Bitcoin-tranzakcióinak több mint 90%-a.
További jelentős fogás:
-
50 676 BTC James Zhongtól – a vád szerint a Silk Road-tól lopta el,
-
69 370 BTC az ún. „Individual X”-től – szintén a Silk Roadhoz köthető,
-
94 636 BTC a 2022-es Bitfinex-hack során visszaszerzett érmékből.
Emellett kisebb mennyiségeket is sikerült visszaszerezni különböző kriptós csalások, Ponzi-rendszerek és egyéb kiberbűncselekmények nyomán.
Érdekes, hogy Bessent egy másik fontos kijelentést is tett: az Egyesült Államok nem tervez további Bitcoin-eladásokat. Ez különösen fontos, hiszen a múltban több aukción is értékesítettek BTC-t – a legnagyobb ilyen tranzakció egy 2024 októberében végrehajtott, állítólag 4,2 milliárd dolláros eladás volt.
Vélemények megoszlanak: kell-e az államnak Bitcoint halmozni?
A stratégiai tartalék létrehozása megosztotta a kriptoközösséget. Míg a Bitwise „játékmegfordító lépésként” értékelte, addig Nic Carter, kriptobefektető, azzal érvelt, hogy az állam nem lenne alkalmas egy „ál-kriptós hedge fund” működtetésére.
A vita lényege: a digitális aranyat tekinthetjük-e stratégiai eszköznek, amelyet állami szinten is érdemes tartani – vagy a kriptovaluták inkább a szabad piac és a decentralizáció zászlóvivői, amelyektől távol kell tartani a közpénzt és a politikát?
Összegzés:
Az amerikai kormány kriptovaluta-stratégiája – úgy tűnik – nem épít piaci vásárlásokra, hanem csak az elkobzott eszközökre támaszkodik. Bár ez pénzügyileg óvatos megközelítésnek tűnhet, a kriptoszféra szereplői aggódnak: vajon elég lesz-e ez az USA globális digitális dominanciájának biztosítására?
A Bitcoin stratégiai értéke egyre fontosabb szerepet játszik a geopolitikában – és a jövőben is kulcsfontosságú kérdés lesz, hogy a világ vezető hatalmai hogyan viszonyulnak hozzá.
