Belarusz kormánya komoly lépéseket tesz egy országos kriptovaluta-szabályozási keretrendszer megalkotása felé. A cél: kihasználni a blokklánc-technológia és a kriptobányászat gazdasági előnyeit, miközben megőrzik az állami kontrollt. De vajon vonzóvá válhat így az ország a globális kriptoszektor számára?
Új szabályozás készül: Belarusz kriptokeretrendszert épít
Egy nemrégiben tartott kormányülésen Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök felszólította az állami hivatalokat, hogy dolgozzák ki, pontosan ki szabályozza majd a kriptoipart, és hogyan illeszkedik ebbe a képletbe az ország innovációs központja, a Hi-Tech Park. Ez a lépés Lukasenka korábbi, 80-as számú rendeletére épül, amely már 2023-ban lefektette egy nemzeti kriptoszabályozás alapjait.
A kezdeményezés célja, hogy Belarusz ne csak passzívan szemlélje a globális kriptopiaci trendeket, hanem aktív szereplőként kapcsolódjon be — de kizárólag szigorúan szabályozott keretek között.
Áram van, bányászat jöhet? Az energiafeleslegből lehet kriptoarany
A belarusz vezetés nem csak a szabályozási oldalra koncentrál. Lukasenka korábban nyíltan felvetette annak lehetőségét, hogy országuk energetikai többletét kriptobányászatra fordítsák. Az elnök idén utasította energiaügyi miniszterét, hogy vizsgálja meg, gazdaságilag életképes lehet-e nagyléptékű kriptobányászat elindítása Belaruszban.
A kijelentése egyszerű és lényegre törő volt:
„Ha van értelme számunkra, csináljuk meg.”
A bányászat mint állami projekt új bevételi forrást jelenthetne egy olyan ország számára, amelynek hozzáférése van olcsó villamos energiához — különösen akkor, ha ezt versenyképes módon tudná kínálni a nemzetközi piacon. Ugyanakkor ez a megközelítés csak a centralizált, államilag felügyelt bányászatot engedné meg, szigorú ellenőrzés alatt.
Kriptokereskedelem: szigorú korlátozások, kevés mozgástér
A nyitottság látszata ellenére Belarusz kormánya már eddig is több ponton korlátozta a lakosság kriptohasználatát. 2023 szeptemberében Lukasenka aláírta a 367-es számú rendeletet, amely megtiltotta a peer-to-peer (P2P) kriptotranszakciókat. Ez azt jelenti, hogy még a Hi-Tech Parkban működő vállalkozások is csak államilag jóváhagyott helyi tőzsdéken keresztül kereskedhetnek kriptóval.
A hatóságok ezt azzal indokolták, hogy így lehet biztosítani a tokenek „átlátható és ellenőrzött forgalmát.” Bár ez a szabályozás valóban elősegítheti a pénzmosás elleni küzdelmet és a csalások visszaszorítását, ugyanakkor gátat szab a decentralizált pénzügyi innovációknak és a DeFi szektor fejlődésének az országban.
Egyensúlyozás a szabályozás és az innováció között
Belarusz megközelítése egyértelműen a „centralizált nyitottság” elvét követi: az állam nyitott bizonyos kriptoipari előnyök kiaknázására (mint a bányászat és a szabályozott kereskedelem), de nem hajlandó engedni a teljes decentralizáció irányába.
Ez a kettősség — nyitottság a technológia iránt, de merev politikai kontroll — hosszú távon kettős hatást válthat ki. Egyrészt lehetőséget teremt egy államilag irányított kriptoinfrastruktúra kiépítésére, másrészt viszont elriaszthatja a valódi kriptós innovátorokat, akik a decentralizált modellekben hisznek.
A következő hónapok kritikusak lehetnek: az új szabályok megfogalmazása és gyakorlati alkalmazása eldöntheti, hogy Belarusz képes lesz-e valós kriptoaktivitást bevonzani, vagy továbbra is a saját útját járja, távol a nemzetközi trendektől.
