Mi az a Security Token? – A jogilag szabályozott kriptoeszköz, ami áthidalja a hagyományos pénzügyeket és a blokklánc világát
A kriptovilág tele van új fogalmakkal, és a „security token” (biztonsági token) az egyik olyan kifejezés, amelyet mindenkinek érdemes ismernie, aki már túl van a Bitcoin és Ethereum alapokon. De mit is jelent pontosan? Miben különbözik egy játékon belüli tokentől, vagy egy DeFi-érmétől? És hogyan kapcsolódik mindehhez a jogi szabályozás – különösen az Európai Unióban? Ebben a cikkben lépésről lépésre mutatjuk be a security tokent olyan módon, hogy még a kevésbé jártas olvasók is könnyen megérthessék, miért lehet ez a jövő egyik kulcsfontosságú eleme.
1. Mi az a Security Token – Jogilag meghatározott digitális értékpapír
A security token – magyarul biztonsági token – olyan digitális eszköz (kriptoeszköz), amely jogi értelemben pénzügyi jogokat testesít meg. Ez azt jelenti, hogy amikor valaki ilyen tokent vásárol, nem csupán egy technikai entitást szerez meg a blokkláncon, hanem olyan jogokat is, amelyek hasonlítanak a hagyományos értékpapírokhoz (például részvényekhez vagy kötvényekhez).
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egy security token jogilag képviselhet:
-
Tulajdonjogot (például egy vállalat vagy ingatlan egy részének tulajdonjogát),
-
Jövedelemhez való jogot (például osztalék vagy profit megosztás),
-
Szavazati jogot egy adott szervezet döntéseiben,
-
Követelést (például jogot egy későbbi kifizetésre vagy kamatra).
Ezeket a jogokat szerződés vagy kibocsátási dokumentum rögzíti, így a token mögött nem csak technológia, hanem jogi kötelezettség is áll.
2. Hogyan működik technikailag egy Security Token?
A security token alapvetően blokkláncra vagy más elosztott főkönyvi technológiára (DLT) írt digitális jog. Ez azt jelenti, hogy:
-
A jogok rögzítése digitálisan történik,
-
A tokeneket a blokklánc kezelhetővé és átruházhatóvá teszi,
-
A technológia lehetővé teszi a automatizált végrehajtást (például osztalékfizetés smart contracton keresztül).
Kibocsátás és kereskedés
-
Jogilag meghatározott jogok rögzítése egy okiratban (pl. szerződés vagy prospektus).
-
A jogok tokenizálása – azaz digitális token formájában történő kibocsátása.
-
A tokeneket befektetők vásárolják meg biztonsági token kibocsátáson (STO) keresztül.
-
Ezeket a tokeneket később olyan tőzsdéken vagy platformokon lehet kereskedni, amelyek rendelkeznek a megfelelő jogi engedélyekkel.
Miért fontos a szabályozás?
A security tokenek nem „szabályozatlan kriptoérmék”. Mivel mögöttük jogi jogok és pénzügyi igények állnak, ezért a legtöbb országban értékpapírjog alá esnek, és a kibocsátás vagy kereskedés során be kell tartani a vonatkozó pénzügyi törvényeket (pl. KYC – ismerd az ügyfeled, AML – pénzmosás elleni szabályok).
3. Miért hozták létre a Security Tokeneket — Előnyök a hagyományos piacokhoz képest
A security tokenek létezése nem véletlen. Három fő problémát próbálnak orvosolni a hagyományos pénzügyi értékpapírpiacon:
3.1. Gyorsabb és olcsóbb tranzakciók
A hagyományos értékpapírok átruházása gyakran lassú (napokig is eltarthat), és számos közvetítőt igényel (pl. letéti szolgáltatók, elszámolóházak).
A blokklánc rendszerek azonban:
-
lehetővé teszik a valós idejű elszámolást,
-
csökkentik a közvetítők számát,
-
így gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat eredményeznek.
3.2. Frakcionált tulajdonlás – alacsony belépési küszöb
Tokenizáció révén egy fizikai vagy pénzügyi eszköz kis egységekre bontható.
Például:
-
Egy ingatlan helyett nem kell a teljes épületet megvennie – elég lehet 0,1%-nyi tokent vásárolni,
-
Ez szélesebb befektetői kört enged belépni, még kisebb tőkével is.
3.3. Szabályozási megfelelés beépítve
A traditional piacokon a megfelelés (pl. KYC/AML, befektetői minősítések) külön rendszerben zajlik, és gyakran emberi ellenőrzést igényel.
Ezzel szemben a blokklánc:
-
lehetővé teszi, hogy ezek a feltételek technológiailag be legyenek építve (pl. csak jóváhagyott címek fogadhatnak tokent),
-
így automatizálható a megfelelés és csökkenthető a csalás vagy szabálytalanság kockázata.
4. Fő jellemzők, amik megkülönböztetik a Security Tokeneket
4.1. Jogi kategória
A security tokenek jogilag értékpapírnak számítanak a legtöbb fejlett joghatóságban – például az EU-ban a MiFID II (pénzügyi eszközökre vonatkozó irányelv) szerint. Ez azt jelenti, hogy olyan jogokat adnak, mint a hagyományos részvények vagy kötvények.
4.2. Gazdasági jogok
Nem „csak egy kriptográfiai eszköz”. A tulajdonos:
-
jogosult lehet profit részesedésre,
-
kamatra vagy osztalékra,
-
szavazati jogra döntésekben.
4.3. Befektető-védelem
Mivel értékpapírnak számítanak, a kibocsátóknak részletes tájékoztatást kell adniuk (pl. kockázatok, működési modell, jogi háttér).
4.4. Átruházhatóság és korlátozások
A security tokenek gyakran nem átutalhatók korlátlanul:
-
whitelisting (csak előzetesen jóváhagyott címek),
-
lock-up idők (eladási tilalmak),
-
országokra vagy befektetői típusokra szóló korlátozások.
5. Security Token vs. Utility Token – Mi a különbség?
A kriptoeszközök világában két fő kategória terjedt el:
-
Security tokenek – befektetési jellegűek,
-
Utility tokenek – használati funkcióval rendelkeznek egy ökoszisztémában.
Security Token
-
célja befektetés,
-
jogokat ad (pl. osztalék, profit, szavazat),
-
jogilag értékpapírként kezelik.
Utility Token
-
nem jogokat ad,
-
funkciója általában hozzáférés valamilyen szolgáltatáshoz vagy platformhoz,
-
például tranzakciós díjak fizetése, hozzáférés funkciókhoz.
6. Az EU szabályozási környezet: MiFID II vs MiCAR
Az Európai Unióban a security tokenek és utility tokenek más-más jogi rezsim alá esnek:
-
MiFID II: alkalmazható olyan tokenekre, amelyek jogilag értékpapírnak minősülnek. Ebbe a körbe tartoznak a security tokenek.
-
MiCAR (Markets in Crypto-Assets Regulation): elsősorban az olyan általános kriptoeszközökre vonatkozik, amelyek nem esnek értékpapír kategóriába (például utility tokenek).
Ez a megkülönböztetés azért fontos, mert:
-
MiFID II alá eső tokeneket csak olyan platformokon lehet kereskedni, amelyek rendelkeznek megfelelő engedéllyel.
-
MiCAR szabályozza a szélesebb kriptopiaci eszközöket, de nem helyettesíti a pénzügyi eszközökre vonatkozó szigorúbb szabályokat.
Gyakori kérdések (GYIK)
1. Mi a legnagyobb különbség a security token és a részvény között?
A security token technológiailag blokkláncon fut, míg egy hagyományos részvény papír- vagy digitális formában tőkepiaci rendszerekben létezik. A jogi jogok azonban hasonlóak lehetnek: mindkettő tulajdonjogot vagy profit részesedést biztosíthat.
2. Milyen előnyökkel jár a security token vásárlása egy hagyományos befektetéshez képest?
Általában alacsonyabb belépési küszöb (frakcionált tulajdonlás), gyorsabb tranzakciók, és potenciálisan alacsonyabb költségek.
3. Minden security token ugyanazt a jogot adja?
Nem. A jogok (osztalék, kamat, szavazati jog) különbözhetnek tokenről tokenre. Mindig érdemes elolvasni a kibocsátási dokumentumot (prospektust).
4. Hol lehet security tokeneket vásárolni?
Olyan tőzsdéken vagy kereskedési platformokon, amelyek rendelkeznek a megfelelő szabályozási engedélyekkel (pl. MiFID II engedély EU-ban).
Jogi nyilatkozat
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi, pénzügyi vagy befektetési tanácsadásnak. A security tokenek és egyéb kriptoeszközök összetett jogi és pénzügyi termékek, amelyek vásárlása kockázattal járhat. Mielőtt bármilyen befektetési döntést hozna, kérjük, konzultáljon jogi és pénzügyi szakértővel, valamint vizsgálja meg a vonatkozó szabályozási előírásokat az Ön lakóhelye szerinti joghatóságban.
