Egy elengedhetetlen jogi mérce a kriptovilágban
Miért fontos a jog a kriptodeviza-piacokon?
A kriptovaluták és a blokklánc-technológia forradalmasították a pénzügyi rendszert. Decentralizált, határokon átívelő, gyakran anonim és automatizált ökoszisztémákat hoztak létre, amelyek új lehetőségeket és ugyanakkor új kockázatokat is jelentettek. Ez az új világ azonban nem működhet jogi keretek nélkül. A befektetők védelme, a csalások megelőzése és az átláthatóság biztosítása mind elengedhetetlen célok – és éppen ezek miatt vált az egyik legfontosabb amerikai jogi mérce, a Howey-teszt, a kriptoeszközök megítélésének kulcselemévé.
De mi is pontosan a Howey-teszt? Miért beszél róla mindenki, aki a kriptovaluták szabályozásával foglalkozik? Miért érinti ez a te kedvenc tokenedet, DeFi-projektedet vagy NFT-gyűjteményedet? A következőkben mindenre részletesen választ adunk.
Mi az a Howey-teszt?
A Howey-teszt (angolul Howey Test) egy amerikai bírósági döntésen alapuló jogi teszt, amely meghatározza, hogy egy adott pénzügyi eszköz „értékpapírnak” minősül-e az Egyesült Államok jogrendszere szerint. Ha valami értékpapír, akkor az U.S. Securities and Exchange Commission (SEC) felügyelete alá tartozik, és szigorú szabályozások vonatkoznak rá.
A teszt nevét az 1946-os SEC v. W.J. Howey Co. nevű ügy után kapta, amely az amerikai Legfelsőbb Bíróság elé került. A döntés azóta precedensként szolgál.
A Howey-teszt négy eleme
A teszt lényege, hogy ha egy tranzakció mind a négy következő feltételnek megfelel, akkor az értékpapírnak minősül:
-
Pénzbeli befektetés történt – azaz valaki pénzt vagy vagyoni értékű dolgot fektet be.
-
Közös vállalkozásról van szó (common enterprise) – azaz a befektetők sorsa össze van kötve, jellemzően más befektetők, vagy az alapítók sikerével.
-
Profitelvárás – a befektető azért adja a pénzét, mert hasznot, megtérülést vár el.
-
Mások munkájától való függés – a profit nem saját aktív tevékenységen, hanem más szereplők munkáján alapul (pl. fejlesztők, cégvezetés).
Ha egy projekt mindezeket teljesíti, az értékpapírként kerül értelmezésre – függetlenül attól, hogy „kriptóként” vagy „tokenként” reklámozzák.
Miért fontos ez a kriptodevizák világában?
A legtöbb kriptovaluta, token, ICO vagy DeFi projekt befektetési lehetőségként jelenik meg, még ha más köntösben is. A Howey-teszt alapján azonban könnyen értékpapírnak minősülhetnek – például ha a vásárló nem használja aktívan a tokent, hanem csak azért tartja, mert várja, hogy annak ára emelkedni fog.
Ezért kulcsfontosságú a teszt az alábbi kérdések eldöntésében:
-
Egy token kibocsátója köteles-e regisztrálni a SEC-nél?
-
A projekt átlátható módon működik-e?
-
A befektetők jogosultak-e bizonyos védelemre vagy kártérítésre?
Hol alkalmazták már a Howey-tesztet a kriptoiparban?
Az elmúlt években a SEC több jelentős ügyben hivatkozott a Howey-tesztre, például:
-
SEC v. Ripple Labs (XRP) – az egyik legismertebb ügy, ahol az XRP token forgalmazását értékpapír-kibocsátásnak tekintették. Bár az ítélet részben megosztó lett, a Howey-teszt központi szerepet kapott.
-
SEC v. Telegram (TON-token) – itt a SEC elérte, hogy a TON-token kibocsátását leállítsák, mert az a teszt alapján értékpapírnak minősült.
-
SEC v. LBRY – a decentralizált videómegosztó által kibocsátott LBC token is értékpapírnak bizonyult a döntés alapján.
Miért merült fel ismét a Howey-teszt alkalmazása?
Az ok egyszerű: a kriptoszektor robbanásszerű növekedése. A SEC és más szabályozó szervek világszerte igyekeznek utolérni a technológiai fejlődést. A Howey-teszt az egyik legkézenfekvőbb eszközük erre – hiszen már létező precedensrendszeren alapul, és lehetővé teszi a gyors jogi értékelést.
Ugyanakkor a piaci szereplők gyakran kritizálják a teszt alkalmazását, mert:
-
Több évtizeddel ezelőtt született (a digitális korban elavultnak tűnhet),
-
Nem veszi figyelembe a technológiai újításokat,
-
Nem biztosít jogbiztonságot a kezdő vállalkozásoknak.
Az amerikai Kongresszusban és világszerte több helyen is zajlik a vita: új törvény kellene-e, vagy a Howey-teszt elegendő? Egyes javaslatok szerint külön szabályozás járna a „digitális áruknak” (digital commodities) és a „digitális értékpapíroknak” (digital securities) – ezzel pedig a Howey-teszt szerepe is újraértelmeződhetne.
Mi következik ebből a kriptobefektetőknek?
Ha kriptovalutákkal kereskedsz, DeFi-ben kamatoztatod a coinjaidat, vagy NFT-ket vásárolsz, érdemes tisztában lenned azzal, hogy mit vesz a hatóság értékpapírnak – mert ez befolyásolja a projekt jogi helyzetét, és így a te kockázatodat is.
Befektetőként figyelj ezekre:
-
A projekt nyíltan beszél-e a token céljáról?
-
Van-e használati funkció (utility) vagy csak spekuláció?
-
Kik állnak a projekt mögött, és milyen a kommunikációjuk?
-
Milyen országban működnek, és ott mit mond a törvény?
Összefoglalás: A jogi keretek és a kriptodevizák együtt fejlődnek
A Howey-teszt nem új találmány, de egyre aktuálisabb a digitális gazdaságban. Segítségével eldönthető, hogy egy adott projekt csak „kriptó-szelfiként” adja el magát, vagy tényleges befektetési eszköz, amit szabályozni kell.
A következő években tovább folytatódik a vita arról, hogyan lehet a jogi kereteket igazítani a kriptovilág dinamikájához – addig is a Howey-teszt egy olyan sarokkő, amit minden befektetőnek és fejlesztőnek ismernie kell.
További témák a Kriptotárca következő számaiban:
-
„Utility token” vagy „Security token”? Mi a különbség?
-
A decentralizáció és jogi felelősség viszonya
-
Világkörüli szabályozási körkép: USA, EU, Ázsia
