A kriptovaluták világa tele van olyan pénzügyi kifejezésekkel, amelyeket a hagyományos pénzügyi szektorból örökölt, és amelyek elsőre bonyolultnak tűnhetnek. Ilyen például a rehypothecation, magyarul „újra-zálogosítás”, amely a hagyományos tőkepiacon ismert gyakorlat, de a kriptopiacon is egyre nagyobb szerepet játszik. Ebben a cikkben közérthetően bemutatjuk, mit is jelent ez a fogalom, miért lehet kockázatos, és hogyan jelenik meg a kriptovilágban.
Mi az a rehypothecation?
A rehypothecation azt jelenti, hogy egy pénzügyi szolgáltató – például bróker vagy hitelnyújtó – a nála letétbe helyezett ügyfélvagyont (például részvényeket vagy kriptoeszközöket) zálogként felhasználja, és továbbzálogosítja azt saját ügyletei fedezeteként.
Egyszerűbben fogalmazva:
-
Az ügyfél például letétbe helyez kriptót egy platformon.
-
A platform (mondjuk egy centralizált tőzsde vagy DeFi hitelprotokoll) nemcsak őrzi ezt az eszközt, hanem azt maga is zálogba adhatja más hitelfelvételhez.
-
Így az az eszköz többször is „fedezetként” jelenhet meg a rendszerben.
Ez nem önmagában illegális vagy etikátlan – de hatalmas kockázatot jelent, ha a rendszer túl sokszor „újrahasználja” ugyanazokat az eszközöket.
Hogyan működik ez a gyakorlat a hagyományos pénzügyi világban?
A tőkepiacon például egy brókercég a nála letétbe helyezett részvényeket vagy kötvényeket használhatja fedezetként saját hiteleihez. Ez különösen gyakori a hedge fundok világában, ahol a befektetők aktívan használják az ügyfelek letétjeit a tőkeáttételes pozícióik finanszírozására.
Fontos tudni: az ügyfelek sokszor nem is tudják, hogy a letétjeiket így használják – hacsak nem olvassák el alaposan a szerződési feltételeket.
Rehypothecation a kriptopiacon
A kriptovaluta világban ez a gyakorlat új szintre emelkedhet, különösen a következő területeken:
1. Centralizált tőzsdék (CEX-ek)
Ilyen például a FTX csődje körüli botrány, ahol a tőzsde az ügyfelek letétjeit saját kereskedési érdekeihez használta. Bár hivatalosan nem így kellett volna működnie, a letétek mögötti kontroll hiánya lehetővé tette a rehypothecation típusú visszaéléseket.
2. DeFi hitelezési protokollok
A decentralizált pénzügyi rendszerek (mint az Aave vagy a Compound) lehetőséget adnak arra, hogy valaki fedezetet tegyen le, és hitelt vegyen fel. Azonban bizonyos DeFi protokollok is lehetővé teszik, hogy az egyszer már letétként elhelyezett eszközök más hitelekhez is fedezetként szerepeljenek – akár közvetetten, „láncolatokon” keresztül.
3. Staking szolgáltatók és „hozam-vadászat”
Egyes szolgáltatók – például kriptoalapú hozamgeneráló cégek – a náluk stakelt kriptót tovább stakingelik, kölcsönadják, vagy újra zálogosítják. Ilyen esetben a felhasználó már nem tudja pontosan, hol is van a kriptója – ami hatalmas kockázatot jelent egy rendszerösszeomlás esetén.
Példa a megértéshez
Képzeld el, hogy van 1 BTC-d, amit leteszel egy platformra, hogy kamatot kapj érte.
A platform ezt a BTC-t zálogként felhasználja, és kölcsönt vesz fel rajta.
Aki a kölcsönt adja, ő is letétbe helyezi ezt a BTC-t máshol – és így tovább.
Végül ugyanaz az 1 BTC már 3-4 különböző helyen szerepel „fedezetként”.
Mi történik, ha valaki nem fizet vissza egy hitelt?
Az egész lánc összeomolhat, és a végén te – az eredeti tulajdonos – elveszítheted a BTC-det.
Miért fontos megérteni?
-
Átláthatóság hiánya: A legtöbb szolgáltatás nem teszi nyilvánossá, hogy hogyan használja fel a letétbe helyezett eszközöket.
-
Tőkeáttételi kockázat: A rehypothecation felerősíti a rendszerszintű kockázatokat. Ha az árak zuhannak, akkor dominószerű likvidálások történhetnek.
-
Bizalom kérdése: A kriptopiac egyik alapja a bizalom – különösen, ha mások kezelik az eszközeidet. A rehypothecation gyengíti ezt a bizalmat.
Záró gondolatok
A rehypothecation nemcsak egy bonyolult szakkifejezés, hanem egy komoly rendszerkockázatot hordozó gyakorlat, amelynek a megértése kulcsfontosságú a kriptovilágban való biztonságos részvételhez. Ha letétbe helyezel eszközöket egy platformon, mindig tudd meg, mi történik velük a háttérben.
Tanács: Használj átlátható, decentralizált platformokat, olvasd el a feltételeket, és mindig mérlegeld a kockázatokat. A saját kulcsod – a saját kriptód.
