A brit kormány új törvényi kötelezettséget adna a Bank of Englandnek: a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett a jegybanknak a fizetési innovációt és a digitális pénzek fejlődését is támogatnia kellene. A lépés fontos fordulat a brit Stabilcoin szabályozás történetében, mert London egyértelműen jelezte, hogy nem akar lemaradni az Egyesült Államok és az Európai Unió mögött a tokenizált pénzügyekért folyó versenyben.
A változás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Bank of England szabad utat adna a kriptoiparnak. A pénzügyi stabilitás továbbra is elsőbbséget élvez, miközben a brit modell arra próbál választ találni, hogyan lehet a Stabilcoinokat valóban használható fizetési eszközzé tenni anélkül, hogy veszélybe kerülne a bankrendszer likviditása, a hitelezés vagy a pénzbe vetett bizalom.
Új törvényi feladatot kap a Bank of England
A brit pénzügyminisztérium, a HM Treasury 2026. augusztus 27-én jelentette be, hogy a Bank of England hatáskörét egy új, úgynevezett másodlagos innovációs céllal bővítené. Ennek értelmében a brit jegybanknak a rendszerszinten jelentős fizetési rendszerek felügyelete során elő kellene segítenie az innovációt, beleértve a digitális elszámolási eszközöket és a Stabilcoinokat is.
A „másodlagos” jelző kulcsfontosságú. A Bank of England elsődleges feladata továbbra is az Egyesült Királyság pénzügyi stabilitásának védelme. Az innováció támogatása csak addig terjedhet, amíg az nem ütközik ezzel a célkitűzéssel.
A tervezett változtatást a Financial Services and Markets Bill módosításával vezetnék be. A brit kormány közlése szerint a törvényjavaslatot 2026. szeptember 7-én és 9-én tárgyalja legközelebb a Lordok Háza. A Bank of Englandnek emellett évente be kellene számolnia a parlamentnek arról, hogyan teljesítette új innovációs feladatát.
Ez első pillantásra technikai jogszabály-módosításnak tűnhet, valójában azonban fontos szabályozói üzenet.
A brit jegybank ugyanis eddig elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy az új digitális pénzformák ugyanazt a bizalmi szintet biztosítsák, mint a hagyományos pénz. Az új jogi kötelezettség azt jelenti, hogy a szabályozás kialakításakor már nem csupán a kockázatok minimalizálását, hanem az életképes új üzleti modellek kialakulását is figyelembe kell vennie.
Mi az a Stabilcoin, és miért lett belőle jegybanki kérdés?
A Stabilcoin olyan kriptoeszköz, amelynek célja, hogy egy meghatározott referenciaeszközhöz – leggyakrabban amerikai dollárhoz, euróhoz vagy fonthoz – viszonyítva viszonylag állandó értéket tartson fenn.
Egy megfelelően fedezett, egy fonthoz kötött Stabilcoin esetében például az elvárás az, hogy egy token nagyjából egy angol fontot érjen, és a tulajdonosa azt megfelelő feltételek mellett egy fontra vissza tudja váltani.
Ez jelentősen különbözik az olyan kriptovalutáktól, mint a Bitcoin vagy az Ether, amelyek árfolyamát alapvetően a kereslet és kínálat határozza meg, ezért értékük rövid idő alatt is jelentősen változhat.
A Stabilcoinok jelentősége abban rejlik, hogy összekapcsolhatják a hagyományos pénzeket a blokkláncalapú pénzügyi infrastruktúrával. Segítségükkel elméletileg 24 órában működő, gyors, programozható és akár nemzetközi fizetések is lebonyolíthatók.
A programozhatóság például azt jelentheti, hogy egy fizetés automatikusan teljesül, ha egy előre meghatározott feltétel bekövetkezik. A DLT, vagyis distributed ledger technology – magyarul megosztott főkönyvi technológia – pedig lehetővé teszi, hogy a tranzakciós nyilvántartást ne feltétlenül egyetlen központi adatbázis kezelje.
A Stabilcoin ezért a Bank of England szemében már nem egyszerűen egy kriptokereskedési eszköz. A jegybank a széles körben használt, rendszerszinten jelentős Stabilcoinokat új pénzformaként kezeli.
A júniusban közzétett szabályozási dokumentáció szerint ilyen eszközök használhatók lehetnek lakossági átutalásokra, kereskedői fizetésekre, internetes vásárlásokra és határokon átnyúló tranzakciókra is. A Bank of England szerint potenciálisan gyorsabb és olcsóbb elszámolást, valamint új programozható funkciókat kínálhatnak.
A Stabilcoin azonban csak addig tekinthető megbízható pénzszerű eszköznek, amíg valóban tartani tudja az árfolyamrögzítését. Ha például egy egyfonthoz kötött token ára tartósan 0,90 fontra zuhan, úgynevezett depeg következik be, vagyis megszűnik az elvárt árfolyamkapcsolat. Nagy méretű fizetési rendszer esetében ennek már pénzügyi stabilitási következményei is lehetnek.
Enyhült a brit Stabilcoin szabályozás
A mostani törvénymódosítás nem előzmények nélküli. A Bank of England 2026. június 22-én már jelentősen módosította a rendszerszintű, fontalapú Stabilcoinokra vonatkozó terveit az iparági visszajelzések alapján.
Az egyik legfontosabb változás az egyéni tartási korlátok elvetése volt.
A korábbi elképzelés szerint korlátozhatták volna, hogy egy magánszemély vagy vállalkozás mekkora mennyiségű rendszerszintű Stabilcoint tarthat. Ez technológiailag és üzletileg is nehezen kivitelezhető lett volna, ezért a jegybank más megoldást választott.
Az új rendszerben Stabilcoin-termékenként egy kezdetben 40 milliárd fontos ideiglenes kibocsátási korlát lépne életbe. A felhasználók e kereten belül nem kapnának külön korlátozást arra, hogy mekkora összeget tarthatnak vagy milyen gyakran végezhetnek tranzakciókat. A Bank szerint a korlátot rendszeresen felülvizsgálnák, majd megszüntetnék, amikor már nem látják jelentősnek a banki hitelezésre gyakorolt átmeneti kockázatot.
A fedezeti követelmények is lazultak.
A Bank korábban jóval nagyobb súlyt adott volna a jegybanknál tartott, kamatot nem fizető betéteknek. A júniusi döntés alapján egy rendszerszintű Stabilcoin fedezetének legfeljebb 70%-a rövid lejáratú, kamatozó brit állampapírokban tartható, míg a fennmaradó rész jegybanki betét lehet.
Ez az üzleti modell szempontjából rendkívül fontos. Ha egy kibocsátónak a teljes fedezetét kamatmentesen kellene tartania, miközben például amerikai versenytársai rövid lejáratú állampapírok kamatbevételéből jelentős bevételt érhetnek el, a brit konstrukció lényegesen kevésbé lenne vonzó.
A Bank of England tehát nem mondott le a szigorú fedezeti követelményekről, de megpróbálta csökkenteni azt a versenyhátrányt, amely a túlzottan konzervatív szabályozásból származhatott volna.
Miért fél a jegybank a Stabilcoinok túl gyors növekedésétől?
A brit óvatosság mögött nem pusztán általános kriptoszkepticizmus áll.
A problémát elsősorban az okozza, hogy a kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betéteket részben a gazdaság finanszírozására használják. Ezek a betétek hozzájárulnak a lakáshitelek, vállalati hitelek és más hiteltermékek finanszírozásához.
Ha a lakosság és a vállalatok nagyon gyorsan több tízmilliárd fontot helyeznének át bankszámláikról Stabilcoinokba, a bankok finanszírozási szerkezete megváltozhatna.
A Bank of England különösen azért tartja ezt fontosnak, mert a brit gazdaság a jegybank értékelése szerint több hasonló fejlett gazdaságnál erősebben támaszkodik a banki hitelezésre. Egy rendezetlen átállás ezért potenciálisan növelhetné a bankok finanszírozási költségét, ami végül a vállalati és lakossági hitelek árában is megjelenhetne.
Ez magyarázza a 40 milliárd fontos kibocsátási védőkorlátot is.
Fontos ugyanakkor, hogy ez nem végleges piaci plafon. A Bank kifejezetten átmeneti makroprudenciális eszköznek tekinti, amelynek célja a pénzügyi rendszer alkalmazkodásának lassítása és ellenőrizhetővé tétele.
A modellnek azonban saját kockázata van. A jegybank maga is elismeri: ha egy Stabilcoin eléri a maximális kibocsátási mennyiséget, miközben a kereslet tovább nő, a korlátozott kínálat miatt a másodpiaci ár akár a hivatalos rögzített érték fölé is emelkedhet. Ez szintén az árfolyamrögzítés torzulását okozhatja.
Vagyis nincs kockázatmentes megoldás. A szabályozó egyszerre próbálja megakadályozni a túl gyors bankbetét-kiáramlást és biztosítani, hogy maga a szabályozás ne tegye működésképtelenné a Stabilcoin-piacot.
Dolláruralommal kell versenyeznie a fontnak
A brit döntés geopolitikai és devizapiaci szempontból is értelmezhető.
A globális Stabilcoin-piac jelenleg rendkívül erősen dollárközpontú. A brit parlamenti vizsgálatokban bemutatott adatok szerint a Stabilcoinok több mint 99%-a amerikai dollárhoz kötött, miközben az angol fonthoz kapcsolódó szegmens elenyésző.
A DefiLlama 2026. augusztus 27-i adatai szerint a Stabilcoinok együttes piaci kapitalizációja körülbelül 303,7 milliárd dollár volt. Ebből a Tether USDT mintegy 183,2 milliárd, a Circle USDC pedig körülbelül 73,9 milliárd dollárt tett ki. A két legnagyobb dolláralapú eszköz tehát önmagában a teljes piac csaknem 85%-át képviselte.
A piaci kapitalizáció ebben az esetben nagyjából a forgalomban lévő tokenek számának és aktuális árának szorzata. Egy dollárhoz kötött Stabilcoinnál ezért a piaci kapitalizáció közel állhat a forgalomban lévő tokenek dollárértékéhez.
A brit döntéshozók számára a kérdés tehát nem kizárólag az, hogy lesznek-e Stabilcoinok a brit gazdaságban. Az is fontos, hogy ezek milyen pénznemben működnek.
Ha a tokenizált pénzügyi infrastruktúra egyre nagyobb szelete dolláralapú eszközökre épül, akkor a dollár a blokkláncokon és más digitális pénzügyi rendszerekben is tovább erősítheti nemzetközi szerepét.
Egy megfelelően szabályozott, versenyképes fontalapú Stabilcoin-piac ezzel szemben segíthet megőrizni a font szerepét a brit digitális fizetésekben és a jövő tokenizált tőkepiacain.
A tokenizáció hagyományos pénzügyi vagy más eszközök – például kötvények, befektetési alapok vagy akár bankbetétek – digitális tokenként történő reprezentálását jelenti. Ha ezekkel az eszközökkel blokkláncalapú infrastruktúrán kereskednek, szükség lehet egy ugyanezen infrastruktúrán működő pénzjellegű elszámolási eszközre is. Egy megfelelően szabályozott Stabilcoin éppen ezt a szerepet töltheti be.
Az EU és az Egyesült Államok már előrébb jár
Az Egyesült Királyságra komoly nemzetközi szabályozási verseny nehezedik.
Az Európai Unió MiCA-rendeletének Stabilcoinokra vonatkozó rendelkezései 2024. június 30-tól alkalmazandók, a teljes MiCA-keretrendszer pedig 2024. december 30-án lépett teljes körűen alkalmazási szakaszba.
A MiCA – Markets in Crypto-Assets Regulation – az EU egységes kriptoeszköz-szabályozási rendszere. Többek között előírásokat határoz meg bizonyos kriptoeszközök kibocsátóira, szolgáltatóira és a fedezethez kötött tokenekre.
Az Egyesült Államok 2025-ben szintén jelentős lépést tett. Donald Trump amerikai elnök 2025. július 18-án írta alá a GENIUS Actet, amely szövetségi szabályozási keretet hozott létre a fizetési Stabilcoinokra. A szabályozás többek között teljes tartalékolást ír elő meghatározott likvid eszközökkel és nyilvános tartalékjelentési követelményeket tartalmaz.
A brit modell eközben két szabályozó együttműködésére épül.
Az FCA, vagyis a Financial Conduct Authority felügyeli majd az Egyesült Királyságban kibocsátott megfelelő Stabilcoinokat általánosságban. Ha azonban egy Stabilcoin olyan széles körben elterjed, hogy már a pénzügyi stabilitást is befolyásolhatja, a Bank of England is bekapcsolódik a felügyeletbe. A rendszerszintű minősítésről a HM Treasury dönt.
A brit kriptoeszköz-szabályozás engedélyezési ablaka 2026. szeptember 30-án nyílik meg, és 2027. február 28-ig tart. Az új FCA-rendszer a jelenlegi ütemezés szerint 2027. október 25-én lép hatályba.
A Bank of England saját rendszerszintű Stabilcoin-szabálykönyvének véglegesítését 2026 végére tervezi.
Mit jelenthet az új szabályozás a kriptopiac számára?
A változás közvetlenül nem jelent automatikus árfolyam-emelkedést sem a Bitcoin, sem az Ether, sem más kriptoeszközök számára. A jelentősége inkább strukturális.
Elsőként növelheti a szabályozási kiszámíthatóságot. Nagy pénzügyi intézmények számára kritikus kérdés, hogy egy token kibocsátása, letétkezelése és használata pontosan milyen jogi keretek között történhet.
Másodszor, egy működőképes brit Stabilcoin-piac megkönnyítheti a hagyományos és a blokkláncalapú pénzügyi infrastruktúra közötti átjárást. Ez hosszabb távon támogathatja a tokenizált értékpapírok, digitális elszámolási rendszerek és intézményi blokklánc-alkalmazások fejlődését.
Harmadszor, a szabályozott Stabilcoinok növekedése további on-chain likviditást hozhat. Az on-chain kifejezés olyan adatokat vagy tranzakciókat jelent, amelyek közvetlenül egy blokkláncon jelennek meg. A nagyobb likviditás általában könnyebb és alacsonyabb árkülönbséggel történő kereskedést tesz lehetővé.
A pozitív hatás azonban nem garantált.
Az egyik legfontosabb kockázat továbbra is a fedezeti eszközök és a visszaváltási mechanizmus megbízhatósága. Egy Stabilcoin akkor működik pénzként, ha a piac elhiszi, hogy szükség esetén névértéken visszaváltható.
Másik probléma a likviditási sokk. Nagy piaci stressz esetén felhasználók tömege kérheti egyszerre a visszaváltást. A kibocsátónak ezért megfelelő mennyiségű, gyorsan pénzzé tehető fedezettel kell rendelkeznie.
További veszélyt jelent a technológiai és működési kockázat, a kibertámadás, az okosszerződések hibája, a harmadik fél szolgáltatóinak problémája, valamint a pénzmosási és pénzügyi bűnözési kockázatok kezelése.
A Bank of England dilemmája tehát jól összefoglalható: ha túl szigorú szabályokat alkot, az innováció az Egyesült Államokba vagy más piacokra távozhat. Ha viszont túl engedékeny, olyan magánpénzek nőhetnek rendszerszintűvé, amelyek problémái már a teljes gazdaságra hatással lehetnek.
Az új innovációs kötelezettség éppen ennek az egyensúlynak az újrakalibrálását jelzi.
Három lehetséges forgatókönyv a brit Stabilcoin-piac előtt
Optimista forgatókönyv: a szabályozás kellően biztonságos, de üzletileg is versenyképes lesz. Megjelennek jelentős fontalapú Stabilcoinok, amelyeket fizetésekre, nemzetközi átutalásokra és tokenizált pénzügyi termékek elszámolására is használnak. Ebben az esetben London erősítheti szerepét a digitális pénzügyi infrastruktúrában.
Semleges forgatókönyv: létrejön a szabályozási keret, de a fontalapú Stabilcoinok használata korlátozott marad. A brit pénzügyi intézmények inkább tokenizált bankbetéteket, hagyományos fizetési rendszereket vagy dolláralapú Stabilcoinokat választanak bizonyos feladatokra. Ebben az esetben az új szabályozás elsősorban jogbiztonságot teremtene, jelentős piaci átrendeződés nélkül.
Kockázati forgatókönyv: a szabályok a könnyítések ellenére túl költségesek vagy bonyolultak maradnak, ezért a kibocsátók más országokat választanak. Alternatív kockázat, hogy a Stabilcoinok gyors elterjedése jelentős bankbetét-kiáramlást vagy új likviditási problémákat okoz, ami ismét szigorúbb szabályozást válthat ki.
Jelenleg egyik forgatókönyv sem tekinthető biztosnak. A következő fontos mérföldkövek a Bank of England szabályainak véglegesítése, az FCA engedélyezési időszakának megnyitása, valamint az első jelentősebb fontalapú kibocsátók megjelenése lesznek.
A brit kormány mostani döntésének legfontosabb üzenete azonban már világos: az Egyesült Királyság nem kizárólag kockázatként, hanem a jövő fizetési infrastruktúrájának potenciális részeként kívánja kezelni a Stabilcoinokat. Az igazi kérdés már nem az, hogy szabályozza-e őket, hanem az, hogy képes-e olyan keretet létrehozni, amely egyszerre biztonságos és versenyképes.
Gyakori kérdések
Mi változik a Bank of England feladataiban?
A brit kormány olyan másodlagos törvényi célt adna a jegybanknak, amely alapján a fizetési rendszerek és digitális pénzek szabályozásakor az innováció elősegítését is figyelembe kell vennie. A pénzügyi stabilitás továbbra is elsődleges marad.
Mi az a rendszerszintű Stabilcoin?
Olyan Stabilcoin, amely mérete, használatának gyakorisága vagy a pénzügyi rendszerrel fennálló kapcsolatai miatt már pénzügyi stabilitási jelentőséggel bírhat. Az Egyesült Királyságban az ilyen eszközök felügyeletében az FCA mellett a Bank of England is részt vesz.
Mit jelent a 40 milliárd fontos limit?
A Bank of England jelenlegi terve szerint egy-egy rendszerszintű Stabilcoin forgalomban lévő mennyiségére kezdetben 40 milliárd fontos ideiglenes felső korlát vonatkozna. Ez nem egyéni tartási limit, és a jegybank tervei szerint idővel lazítható, majd megszüntethető.
Miért fontos a Stabilcoinok mögötti fedezet?
A megfelelő fedezet teszi lehetővé, hogy a kibocsátó nagyobb visszaváltási igény esetén is teljesíteni tudjon. Ha a piac elveszíti a bizalmát a fedezetben vagy a visszaválthatóságban, a Stabilcoin elszakadhat referenciaárfolyamától.
Mikor indul az új brit kriptoszabályozási rendszer?
Az FCA engedélyezési időszaka 2026. szeptember 30-án kezdődik és 2027. február 28-án zárul. Az új szélesebb brit kriptoeszköz-szabályozási rendszer jelenlegi tervek szerint 2027. október 25-én lép hatályba.
Jelentheti ez a kriptovaluták árfolyamának emelkedését?
Nem szükségszerűen. A szabályozási tisztánlátás hosszabb távon támogathatja az intézményi alkalmazást és a blokkláncalapú pénzügyi infrastruktúra fejlődését, de a Bitcoin, Ether vagy más kriptoeszközök árfolyamára számos további tényező – például a monetáris politika, a likviditás, a szabályozás és a befektetői kereslet – hat.
Jogi nyilatkozat
A jelen anyag kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célt szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi, jogi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták és más digitális eszközök magas kockázatú és jelentős árfolyam-ingadozásnak kitett eszközök lehetnek. Befektetési döntés előtt minden esetben indokolt saját kutatást végezni, valamint szükség esetén megfelelő szakember tanácsát kérni.
