A Bitcoin árfolyama a kriptovilág szíve – amikor ez az óriás megroppan, az egész piac megrendül. A 2025. október 10-i összeomlás során példátlan, 19 milliárd dollárnyi tőke tűnt el a semmibe, ám a történelem során ennél sokkal drámaibb zuhanások is megrázták a digitális arany világát. Nézzük meg, melyek voltak a Bitcoin kilenc legnagyobb összeomlásai, és mit tanulhatunk ezekből a sokkoló eseményekből.
1. Mt. Gox villámkrach – a kriptotörténelem fekete napja (2011. június)
A kriptotörténelem első igazi katasztrófája 2011 nyarán következett be. Az akkoriban a teljes Bitcoin-kereskedelem 90%-át bonyolító Mt. Gox tőzsde rendszere összeomlott, miután hackerek megszerezték a platform ellenőrzését és több mint 840 000 bitcoint eladtak gyakorlatilag egy centért. Ez az esemény 99,9%-os árfolyamzuhanást eredményezett.
A támadók egy auditfiókon keresztül törtek be, és 740 000 bitcoint loptak az ügyfelektől, további 100 000-et pedig magától a cégtől. Akkoriban ez mindössze 460 ezer dollárt ért – ma ez közel 94 milliárd dollárnak felelne meg.
Ez az eset nemcsak pénzügyi, hanem pszichológiai csapás is volt: az emberek rájöttek, hogy a decentralizált világban a biztonság mindennél fontosabb. A Mt. Gox bukása egyúttal új korszakot is nyitott – a felhasználók elkezdtek megbízhatóbb, szabályozottabb platformokat keresni.
2. A második Mt. Gox összeomlás – DDoS támadások és pánikeladások (2013. április)
Két évvel később, 2013 áprilisában, ismét a Mt. Gox állt a vihar középpontjában. Ezúttal DDoS-támadások bénították meg a kereskedést – a támadók rengeteg hamis kéréssel árasztották el a szervereket, hogy lelassítsák vagy teljesen megállítsák a működést.
Az árfolyam ekkor 265 dollárról 150 dollárra zuhant, vagyis 43%-ot esett néhány nap alatt. A pánik fokozódott, ahogy a tőzsde befagyott, a befektetők pedig sorban adták el coinjaikat.
A tőzsde akkor ezt írta: „A támadók megvárják, míg az ár elér egy bizonyos szintet, eladnak, pánikot keltenek, majd amikor mindenki eladta a bitcoinját, olcsón visszavásárolnak.” Ez a stratégia manipulatív piacmozgatás klasszikus példája volt, amely megmutatta, mennyire sebezhető volt még a kriptovilág.
3. A kínai tilalom első hulláma – a szabályozás árnyéka (2013. december)
2013 decemberében a Kínai Népi Bank bejelentette, hogy az ország bankjai nem kereskedhetnek Bitcoinnal, mivel az nem áll semmilyen központi hatóság felügyelete alatt. Addigra a BTC épp eufóriában volt: 1000 dollár fölé emelkedett, sőt 1200 dollárig is felment.
Két nappal a kínai bejelentés után azonban az ár 50%-kal zuhant, 600 dollár alá. Ez volt az első alkalom, hogy a szabályozási bizonytalanság globális pánikot okozott a kriptovilágban.
Alan Greenspan, a volt Fed-elnök akkoriban így kommentálta: „Nehezen tudom elképzelni, mi lehet a Bitcoin belső értéke.” A piac viszont másképp gondolta – a decentralizált pénz koncepciója tovább élt, bár a befektetők ekkor tanulták meg, milyen erősen befolyásolhatják az árfolyamot az állami döntések.
4. A kínai ICO-tilalom és a második nagy zuhanás (2017. szeptember)
2017 szeptemberében Kína ismét megroppantotta a piacot, amikor betiltotta az úgynevezett „Initial Coin Offering” (ICO) finanszírozásokat, amelyeket „illegális pénzgyűjtésnek” nevezett.
Kezdetben a piac még úgy vélte, ez csak az új tokenekre vonatkozik, nem a Bitcoinra. A helyzet azonban drámaian megváltozott, amikor a nagy kínai tőzsdék – Huobi, OKCoin és BTCC – bejelentették bezárásukat.
Két nap alatt a Bitcoin árfolyama 25%-ot zuhant, 4400 dollárról 3300-ra. Ez a pillanat jelentette Kína kriptodominanciájának végét, és a kereskedelem súlypontja Japánba és Dél-Koreába helyeződött át.
5. A határidős ügyletek sokkja – a 2017-es bikapiac vége
A Bitcoin 2017 végére megközelítette a 20 000 dollárt, amikor a CME és a CBOE elindította a Bitcoin határidős (futures) piacokat. A befektetők számára ez a szabályozott kereskedés új lehetősége volt – ám egyben a túlzott spekuláció is felerősödött.
December 22-én 16 500 dollárról 11 000 dollárra esett az ár 24 órán belül – ez 33%-os zuhanás volt, és ezzel kezdetét vette a 2018-as medvepiac.
A San Franciscó-i Federal Reserve későbbi jelentése szerint ez nem volt véletlen: a határidős piacok bevezetése lehetővé tette, hogy a nagybefektetők short pozíciókkal (az árfolyam esésére játszva) profitáljanak a Bitcoin gyengüléséből.
6. „Fekete csütörtök” – a COVID-időszak mélypontja (2020. március 12.)
Amikor 2020 márciusában a WHO hivatalosan is világjárvánnyá nyilvánította a COVID-19-et, a piacok világszerte pánikba estek. A Bitcoin árfolyama egy nap alatt 8000 dollárról 4850-re zuhant – közel 50%-os veszteséget okozva.
A hatalmas tőkeáttételes pozíciók (leveraged longs) kényszerlikvidálása több mint 1 milliárd dollárt semmisített meg, és láncreakciót indított el a BitMEX és Binance platformokon.
Ezt a napot a kriptotörténelem „Fekete csütörtökének” nevezik – ám érdekes módon ez indította el a 2020–2021-es bikapiacot, amikor a Bitcoin minden korábbi rekordot megdöntött.
7. Kínai bányászati tilalom és „Fekete szerda” (2021. május 19.)
2021 májusában két sokk is érte a piacot: először a Tesla leállította a Bitcoin-fizetéseket, majd Kína lecsapott a bányászokra.
A kínai központi bank megerősítette a kriptovalutákra vonatkozó tilalmat, ami 8 milliárd dollárnyi tőkeáttételes pozíció likvidálását váltotta ki.
A Bitcoin 12 óra alatt 43 000 dollárról 30 000-re zuhant, és ezzel elérte a „Fekete szerda” nevet. Júniusra pedig 30 000 alá is beesett, ami a kriptobefektetők újabb nehéz időszakát hozta el.
8. Celsius összeomlás és a dominóhatás (2022. június)
A Celsius Network kriptokölcsönző cég 2022. június 12-én befagyasztotta a kifizetéseket „extrém piaci körülményekre” hivatkozva. Ez két hónappal a TerraUSD algoritmikus stabilcoin bukása után történt, ami már önmagában megrázta a piacot.
A befektetők pánikba estek, mert nem fértek hozzá megtakarításaikhoz, és a Bitcoin árfolyama 26 000 dollárról 22 000 alá esett.
A Celsius összeomlása lavinaszerű likviditási válságot indított el, amely számos más kriptocéget is magával rántott, és megmutatta, milyen veszélyes lehet a túlzott tőkeáttétel a decentralizált pénzügyi (DeFi) világban.
9. Az FTX-botrány – a kriptoipar földrengése (2022. november)
Amikor kiderült, hogy Sam Bankman-Fried FTX tőzsdéje fizetésképtelenné vált, globális pánik söpört végig a piacon.
2022. november 8-án a Bitcoin 17%-ot zuhant egyetlen nap alatt, 20 500 dollárról 16 900-ra, rövid időre még 15 600 dollárt is megérintve.
Néhány nappal később az FTX csődöt jelentett, ami évekre megrengette az egész kriptoipart. Ez az esemény lett a kriptovilág „Lehman-pillanata”, amely után a szabályozás és a bizalom helyreállítása új korszakot nyitott a piac történetében.
Összegzés: minden összeomlás tanulságos
A Bitcoin árfolyama sokszor zuhant, de mindig visszatért. Ezek az események rávilágítanak arra, hogy a kriptopiac extrém volatilis, de ugyanakkor ellenálló is.
A történelem tanulsága szerint minden összeomlás után új technológiai fejlődés és szabályozási tisztulás következett. Aki megérti, hogyan reagál a piac ezekre a sokkokra, az nemcsak túlélheti, hanem profitálhat is a következő hullámból.
