Az utóbbi években a kriptovaluta-közösség egyik visszatérő rémálma a kvantumszámítógépek térnyerése. Sokak szerint ezek a gépek bármikor feltörhetik a Bitcoin vagy az Ethereum kulcsait, és összeomlíthatják az egész ökoszisztémát. Charles Hoskinson, a Cardano alapítója azonban egészen másképp látja a helyzetet. Szerinte a félelem valójában túlzás, a technológiai valóság pedig jóval árnyaltabb. A következőkben közérthetően, kezdők számára is érthető módon magyarázom el, miről is szól ez a vita, és mikor válhat valódi veszéllyé a kvantumtechnológia a blokkláncok számára.
A kvantumfenyegetés mítosza – tényleg veszélyben a Bitcoin?
Charles Hoskinson egy friss podcastben úgy fogalmazott: a kriptovilág kvantumfélelmei jelenleg „egy nagy vörös hering”, azaz félrevezető figyelemelterelés. Bár elméletben lehetséges, hogy egy jövőbeli, rendkívül erős kvantumszámítógép képes legyen visszafejteni a ma használt kriptográfiai kulcsokat, a gyakorlatban ez még nagyon messze van.
Mitől fél mindenki? Egyszerűen elmagyarázva
A legtöbb kriptovaluta – például a Bitcoin – egy úgynevezett elliptikus görbe alapú digitális aláírást használ. Ez felel azért, hogy:
-
bizonyosodjon, hogy valóban te írtad alá a tranzakciót,
-
senki más ne költhesse el a te coinjaidat.
A kvantumszámítógépektől való félelem lényege, hogy egyszer majd képesek lehetnek a privát kulcsodat a publikus kulcsodból kiszámolni – amit ma klasszikus számítógépekkel a világegyetem teljes élettartama alatt sem lehetne megoldani.
Hoskinson szerint viszont ez még nem ma van, és nem is holnap.
Miért nem cseréli ki akkor egyszerűen minden kriptó a saját rendszerét?
Mert a kvantumbiztos (post-quantum) algoritmusok:
-
10-szer lassabbak,
-
10-szer drágábbak,
-
sokkal nagyobb számítási kapacitást igényelnek.
Hoskinson leegyszerűsítve így fogalmazott:
„Most 1000 tranzakciót tudok feldolgozni másodpercenként. Ha kvantumbiztosra váltok, akkor csak 100-at. Ki akarna így működni?”
Egy nagy blokklánc számára az ilyen visszaesés versenyhátrányt jelentene, és akár a felhasználók elpártolását is okozná.
Miért a kormányzati szabványok határozzák meg a tempót? – A NIST szerepe
A kvantumálló algoritmusokat nem lehet össze-vissza alkalmazni. Ha minden blokklánc önállóan választaná ki a saját technikai megoldását, teljes káosz lenne, és sok rendszer akár inkompatibilissé is válhatna a jövőbeli hardverekkel.
Mit jelent a szabványosítás a gyakorlatban?
A Cardano alapítója elmondta:
„Meg kellett várnunk, amíg az amerikai kormány megírja a szabványokat.”
Ez a gyakorlatban a NIST (National Institute of Standards and Technology) post-kvantum kriptográfiai programját jelenti. A NIST 2024–2025 között kiadta az első hivatalos szabványokat, például:
-
FIPS 203–206, amelyek meghatározzák, mely algoritmusok biztonságosak és ajánlottak.
Ezek után a hardvergyártók – Intel, AMD, ARM, Apple – tudják, milyen algoritmusokra kell:
-
gyorsítótárat fejleszteni,
-
speciális chipeket építeni,
-
optimalizálni a processzorokat.
Hoskinson szerint:
„Ha nem szabványos megoldást választasz, akkor százszor lassabb leszel, mint a hardver-gyorsított rendszerek.”
Ez óriási különbség, ezért senki nem akar hibásan időzíteni.
Kvantumfenyegetés: nem ha, hanem mikor – De a ’mikor’ még távoli
A szakmai közösség egyetért abban, hogy a kvantumfenyegetés valós, de nem azonnali.
A legtöbb kutató szerint az úgynevezett CRQC (Cryptographically Relevant Quantum Computer) – az a gép, amely ténylegesen el tudná törni a ma használt kriptográfiát – a 2030-as évek előtt nem várható.
Mi az a DARPA QBI, és miért fontos?
Hoskinson elárulta, hogy a DARPA (az amerikai katonai kutatási ügynökség) elindította a QBI – Quantum Blockchain Initiative nevű programot.
Ez:
-
11 céget vizsgál,
-
valós technológiai mérföldköveket állít fel,
-
azt elemzi, mikor válhatnak valóban veszélyessé a kvantumszámítógépek.
A program időhorizontja 2033.
Ez azt jelenti, hogy a hadsereg szerint sincs még itt a vészharang ideje – de készülni azért kell.
Példa a helyzet megértésére
Képzeld el, hogy:
-
tudod, hogy 15 év múlva lesz egy hurrikán,
-
azt is tudod, hogy fel kell készülnöd rá,
-
de jelenleg még süt a nap,
-
és ha most mindent átépítesz, csak több kárt okozol magadnak.
Ez a kriptoipar helyzete is.
Mikor vált majd a blokklánc-ipar kvantumbiztosra?
A szakértők szerint a váltás nem pánikból, hanem üzleti és műszaki racionalitásból fog megtörténni.
Az átállást a következők fogják meghatározni:
-
Hardvergyártók felkészültsége
Ha az új generációs processzorok már natív módon támogatják a post-quantum algoritmusokat, gyors és olcsó lesz a váltás. -
Blokkláncok közötti versenyhelyzet
Senki sem akar lassabb és drágább lenni – ezért az iparág egyszerre fog lépni. -
Globális szabványok teljes érvényesülése
A kriptós fejlesztők nem szeretnének olyan algoritmust használni, amelyet két év múlva „elavultnak” minősítenek.
Hoskinson szerint:
„A legtöbb okos ember szerint jó esély van rá, hogy a 2030-as években már kézzelfogható kvantumszámítógépeink lesznek.”
Ez viszont nem jelenti azt, hogy a Bitcoin vagy a Cardano addig sebezhető lenne.
Miért fontos mindez a kriptobefektetőknek? – Közérthető összefoglaló
-
A kvantumfenyegetés valós, de távoli
Jelenleg nincs olyan kvantumgép, amelyre a kriptovaluták biztonsága miatt „holnaptól összeomlik a piac” szintű félelmet kellene építeni. -
A blokklánc-ipar már ismeri a megoldást
A technológia létezik, csak még túl lassú és túl drága. -
A szabványok most értek meg
A NIST döntései után megnyílt az út a hatékony, hardveresen támogatott kvantumálló rendszerek felé. -
A következő évtizedben fokozatos átállás várható
A váltás nem sokkoló esemény lesz, hanem tervezett, lépcsőzetes folyamat.
Következtetés: nem a félelem, hanem a felkészültség dönt
A kvantumtechnológia egy érdekes és jövőformáló terület, de nem ma fenyegeti a kriptovaluták biztonságát. A világ nagy kriptohálózatai – köztük a Cardano és a Bitcoin fejlesztői – már régóta dolgoznak azon, hogyan lehet majd zökkenőmentesen átállni a kvantumbiztos kriptográfiára.
Az iparág valójában már megtette az első lépéseket:
-
szabványok vannak,
-
hardvertervek készülnek,
-
kutatások folynak,
-
és a valós veszély időhorizontja ismert.
A pánik helyett tehát a tudatos felkészülés a kulcs – és ebben Hoskinson szerint jól áll a kriptoipar.
