A tokiói tőzsdén jegyzett Metaplanet csendben, de kitartóan gyarapítja Bitcoin-vagyonát – már több mint 18 000 BTC-t birtokol. A cél: 2025 végéig elérni a 30 000 BTC-t, és ezzel a globális kínálat közel 1%-át kontrollálni. A vállalat vezetője, Simon Gerovich a Bitcoint nem csupán digitális eszközként, hanem gazdasági menedékként kezeli a gyengülő japán jen és az államadósság kockázatai ellen. Vajon a Metaplanet a következő MicroStrategy?
1. Ambiciózus cél: 30 000 BTC 2025 végéig
A Metaplanet, a Tokiói Értéktőzsdén jegyzett technológiai cég, már 18 113 BTC-t halmozott fel, amivel 60,4%-át teljesítette ambiciózus tervének, hogy 2025 végéig 30 000 BTC-t birtokoljon. A céget Simon Gerovich vezérigazgató irányítja, aki világossá tette: a Bitcoin-felvásárlás nem pusztán spekuláció, hanem stratégiai válasz a gazdasági bizonytalanságra.
A cég példát vesz a MicroStrategy által 2020-ban elindított Bitcoin-stratégiáról, amely során az amerikai szoftveróriás elsőként lépett ki intézményi szinten a digitális eszközök világába.
A Metaplanet most egy hasonló utat jár be Ázsiában, és ezzel új szintre emeli a japán vállalati kripto-jelenlétet.
2. A jen gyengülése hajtja a Bitcoin-stratégiát
Simon Gerovich szerint a Bitcoin a legjobb védelem a gyengülő japán jen és a növekvő államadósság-kockázat ellen. Nyilatkozata szerint a BTC olyan, mint egy „gazdasági menedék”, ami védelmet nyújt a fiat valuták elértéktelenedésével szemben.
A vállalat tehát nemcsak befektet, hanem stratégiai átcsoportosítást hajt végre, amely során a tőkéjének jelentős részét a Bitcoinnak dedikálja. Ez a döntés jól időzített, hiszen a jen árfolyama évek óta nyomás alatt áll, a japán jegybank ultra laza monetáris politikájának köszönhetően.
A Metaplanet stratégiája szorosan illeszkedik a globális trendekhez, hiszen világszerte egyre több intézményi szereplő látja a Bitcoint válságálló eszközként – különösen akkor, amikor a tradicionális valuták és kötvénypiacok meginganak.
3. Vállalati BTC-vásárlások: hatás a piacra
A Metaplanet lépései kézzelfogható hatással bírnak a Bitcoin-piacra. A folyamatos felvásárlás nemcsak csökkenti az elérhető kínálatot, hanem stabilizálja is az árfolyamot azáltal, hogy hosszú távra kivonja a BTC-t a forgalomból.
Elemzők szerint az ilyen intézményi akciók megerősítik azt a tendenciát, amit „buy-the-dip” stratégiának neveznek – vagyis a nagy szereplők a visszaesések során is kitartanak a BTC mellett, sőt még növelik is a pozícióikat.
A Metaplanet célja, hogy 2027-re a globális Bitcoin-kínálat körülbelül 1%-át birtokolja – ez hatalmas ambíció, tekintve, hogy a BTC összesen 21 millió egységre van korlátozva.
Ezzel a lépéssel a cég egy új iparági standardot állíthat fel, különösen az ázsiai régióban, ahol eddig kevesebb volt a látványos intézményi Bitcoin-vásárlás.
4. Szabályozás és Bitcoin-dominancia – merre tart a piac?
Ahogy nő az érdeklődés a Bitcoin-alapú vállalati stratégiák iránt, a piac figyelme egyre inkább a BTC-dominanciára és a szabályozói környezet alakulására fókuszál.
A Metaplanet esete is mutatja, hogy a vállalatok egyre kevésbé félnek nyíltan kriptoeszközöket felvenni a mérlegükre. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a szabályozás – különösen Ázsiában – kritikus tényezővé válik a jövőben.
A befektetési trendek alakulását így nemcsak a gazdasági környezet, hanem a jogi keretrendszer is formálja majd. Egy esetleges pozitív szabályozói fordulat – például egyértelműbb kriptovaluta-szabályozás Japánban – újabb intézményi befektetőket vonzhat be a piacra.
