Anatoly Yakovenko szerint az állami kontroll alá vont kriptoeszközök
a decentralizáció végét jelenthetik.
Miközben az Egyesült Államok egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kriptovaluták kezelésére, nem mindenki osztja az új stratégia iránti lelkesedést. Anatoly Yakovenko, a Solana társalapítója nyíltan ellenezte az amerikai kriptotartalék létrehozását, és figyelmeztetett: ha a kormányzat kezébe kerülnek ezek az eszközök, az alapjaiban áshatja alá a decentralizációt.
Kormányzati kontroll vagy decentralizáció?
Yakovenko március 6-án az X-en (korábban Twitter) fejtette ki álláspontját, miszerint az állami irányítású tartalék „a decentralizáció bukását” eredményezheti. A Solana társalapítója inkább azt látná kívánatosnak, hogy egyáltalán ne jöjjön létre ilyen tartalék, de ha mégis megvalósul, akkor szerinte az egyes államok saját kriptotartalékokat kezelhetnének a szövetségi szintű rendszer helyett. Yakovenko szerint ez egyfajta biztosítékként is szolgálhatna az amerikai jegybank (Federal Reserve) esetleges hibáival szemben.
Hozzátette: ha egy kriptotartalékot valóban létre kell hozni, akkor annak objektív, mérhető feltételek alapján kell működnie. Ezeket a kritériumokat akár úgy is kialakíthatnák, hogy kizárólag a Bitcoin feleljen meg nekik – de csak akkor, ha ezt racionálisan meg lehet indokolni. Yakovenko szerint ha egyértelmű szabályokat állítanának fel, akkor a Solana ökoszisztéma is képes lenne azokat teljesíteni.
Trump terve és a kriptoközösség reakciója
A nemzeti kriptotartalék ötlete Donald Trump március 2-i bejelentése után kapott nagyobb figyelmet, amikor az elnök közölte, hogy több nagy digitális eszközt is bevonna a tartalékba. Az általa említett tokenek között szerepelt Bitcoin, Ethereum, XRP, Cardano és Solana is.
Yakovenko azonban gyorsan tisztázta, hogy nem vett részt semmilyen tárgyalásban a Solana tartalékba való bevonásáról, és visszautasította azokat a feltételezéseket, miszerint ő vagy bármely Solana-képviselő megkereste volna a kormányzatot az ügyben.
A hírek szerint a Ripple vezetői, Brad Garlinghouse és Stu Alderoty aktívan részt vettek a tárgyalásokban Solana esetleges tartalékba helyezéséről. Egyes elemzők szerint ez XRP legitimációját is erősíthetné, ha egy másik nagy hálózatot, például Solanát is bevonnának. Yakovenko azonban határozottan elutasította ezt a spekulációt.
Mennyi az esély a Solana bevonására?
A Polymarket, egy blokkláncalapú előrejelző platform szerint 28% esély van arra, hogy Solana bekerüljön az amerikai kriptotartalékba. Ez az arány alacsonyabb, mint a Bitcoiné (64%) vagy az Ethereumé (42%), de még mindig számottevő.
A kriptoközösségben azonban komoly vita alakult ki az ötlet körül. Edward Snowden, az NSA-botrány kirobbantója, már korábban is figyelmeztetett arra, hogy a Solana túlzottan függ a nagy tőkebefektetőktől, ami szerinte a hálózat decentralizációját is veszélyeztetheti.
A bejelentés további zavart keltett a kriptovilágban, mivel olyan projektek, mint a Cardano és a Ripple vezetői is tagadták, hogy tudtak volna tokenjeik tartalékba helyezéséről. Charles Hoskinson, a Cardano alapítója egyértelműen kijelentette, hogy őt nem keresték meg ADA esetleges bevonásával kapcsolatban.
Mi következik most?
A Fehér Ház kriptocsúcsa március 7-én esedékes, ahol további részletek derülhetnek ki a tartalék pontos struktúrájáról, az esetlegesen bevont új tokenekről, és arról, hogy az egész kezdeményezés miként hat a decentralizációra.
A vita azonban egyértelmű: a kriptovaluták alapelvei és az állami kontroll nehezen férnek meg egymás mellett. Ahogy a Trump-adminisztráció tervei körvonalazódnak, a kriptovilág továbbra is figyeli, hogy ez a lépés elősegíti vagy éppen aláássa a decentralizáció eszméjét.
