Az arany és a Bitcoin gyakran versenyeznek a „biztonságos menedék” címért, különösen válság idején. Míg az utóbbi években egyre többen tekintettek a Bitcoinra digitális aranyként, a legfrissebb piaci mozgások ismét kétségeket vetnek fel e narratíva körül. Az elmúlt napokban az arany új csúcsokra tört, miközben a Bitcoin gyengélkedik. Vajon újrarendeződnek a biztonságos menedékek szerepei a globális befektetői térképen?
Arany és Bitcoin: két menedék, eltérő útvonalakon
Miközben a globális gazdasági bizonytalanság egyre nő, a befektetők egyre inkább keresik azokat az eszközöket, amelyek képesek megőrizni értéküket turbulens időkben. Ebben a környezetben két eszköz neve kerül gyakran elő: az arany és a Bitcoin.
Az elmúlt héten az arany 5%-os növekedéssel új történelmi csúcsot ért el, 3 791 dolláros unciánkénti árfolyammal. Ugyanezen időszak alatt a Bitcoin körülbelül 5%-ot veszített értékéből. Ez az ellentétes irányú mozgás rávilágít arra a növekvő divergenciára, amely a két eszköz között bontakozik ki.
De mit is jelent pontosan az, hogy „safe haven” vagyis „biztonságos menedék”?
Ez egy olyan pénzügyi eszköz, amely válság, infláció vagy piaci pánik idején is megőrzi vagy akár növeli az értékét. A hagyományos biztonságos menedékek közé tartozik az arany, az amerikai államkötvények és a svájci frank. Az elmúlt évtizedben a Bitcoin is próbált betörni ebbe az elit körbe mint „digitális arany”, de úgy tűnik, még nem győzte meg teljesen az intézményi befektetőket.
Miért szárnyal most az arany?
A kriptopiac szakértője, Farzam Ehsani – a VALR kriptotőzsde vezérigazgatója – szerint az arany erősödésének kulcsa a megnövekedett állami és jegybanki kereslet. Olyan országok, mint Kína és Oroszország stratégiai menedékként tekintenek az aranyra, geopolitikai védőpajzsként használva azt az amerikai dollár dominanciájával szemben.
Ez a jelenség nem új keletű, de egyre látványosabb. Ahogy a világgazdaság geopolitikai feszültségei fokozódnak – például az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktusok vagy az orosz-ukrán háború – úgy nő az igény az olyan eszközök iránt, amelyek nincsenek közvetlenül kitéve a dolláralapú pénzügyi rendszer kockázatainak.
Példa:
A Kínai Jegybank 2025 második negyedévében rekordmennyiségű aranyat vásárolt – ezzel egyértelműen jelezve, hogy hosszú távon is biztonságos eszköznek tekinti a nemesfémet.
Bitcoin: az intézményi elfogadás küszöbén
Bár sokan „digitális aranyként” emlegetik a Bitcoint, az eszköz jelenleg még az intézményi elfogadás korai szakaszában van. Ehsani szerint ez az egyik oka annak, hogy a befektetők továbbra is szkeptikusak a Bitcoin valódi „safe haven” szerepével kapcsolatban.
Ezt alátámasztja az is, hogy az ETF-beáramlások (Exchange Traded Fund – tőzsdén kereskedett alapok) tekintetében is jelentős különbség mutatkozik a két eszköz között. A BOLD Report adatai szerint szeptemberig az arany ETF-ekbe 18,5 milliárd dollár áramlott be, míg a Bitcoin ETF-ekbe csupán kevesebb mint 10 milliárd dollár.
Ez jelentős eltérés, amely arra utal, hogy a befektetők egyelőre inkább a hagyományos eszközöket preferálják a digitális alternatívákkal szemben – különösen válsághelyzetben.
Fogalommagyarázat:
ETF (Exchange Traded Fund): Olyan befektetési alap, amely tőzsdén kereskedhető, és amely egy adott eszközosztály – például arany vagy Bitcoin – teljesítményét követi. Kiváló eszköz az intézményi befektetők számára, hogy közvetve fektessenek be anélkül, hogy fizikailag birtokolnák az eszközt.
Bitcoin késve reagál – de annál erősebben?
Történelmileg a Bitcoin gyakran akkor kezd erősödni, amikor az amerikai jegybank, a Federal Reserve csökkenteni kezdi a kamatlábakat. A kamatcsökkentések általában serkentik a kockázatosabb eszközök iránti keresletet, és a Bitcoin, mint decentralizált digitális eszköz, ilyenkor gyakran „utoléri” az aranyat – vagy akár meg is előzi.
Ryan McMillin, a Merkle Tree Capital befektetési vezetője szerint:
„Az arany mozog elsőként, a Bitcoin pedig 1–2 hónappal később követi.”
Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin árfolyama időben lemarad az aranyhoz képest, de amikor beindul a növekedés, gyakran nagyobb hozamokat képes produkálni. McMillin arra is felhívta a figyelmet, hogy amint megjelenik a magánszektorból érkező, kockázatot vállalni hajlandó tőke, a Bitcoin gyorsabban száguldhat, mint az arany – részben azért, mert piaci kapitalizációja még mindig csak tizede a nemesfémének.
Érthető példa:
Ha egy ország jegybankja aranyat vásárol, az stabil és lassú árfolyam-növekedést eredményez. Viszont ha egy techóriás – mondjuk az Apple – bejelenti, hogy Bitcoin-t vásárol tartalékeszközként, az árfolyam robbanásszerűen megugorhat, mert a piac még érzékenyebb a nagy volumenű magánbefektetésekre.
Összegzés: merre tovább a digitális arany?
A mostani piaci mozgások ismét rávilágítanak arra, hogy bár a Bitcoin hosszú távon ígéretes digitális menedék lehet, az arany még mindig dominálja a „biztonságos eszköz” narratívát, különösen geopolitikai válság idején. Az arany történelmi múltja, stabilitása és jegybanki kereslete olyan előnyöket biztosít, amelyeket a Bitcoin még csak most kezd kiépíteni.
A jövő kérdése tehát az, hogy a Bitcoin képes lesz-e valóban betölteni a digitális arany szerepét – vagy örökre egy volatilis spekulatív eszköz marad. A válasz nagyban függ az intézményi elfogadottságtól, a szabályozási környezettől és attól, hogy a világ milyen gyorsan fogadja el a decentralizált pénzügyi rendszerek lehetőségét.
Bitcoin vs. arany 2025, biztonságos menedék kriptovaluta, Bitcoin ETF, aranypiac kilátások, digitális arany jelentése, Bitcoin kamatcsökkentés hatása, kriptobefektetés válság idején
