Az Európai Unió évek óta dolgozik a világ első, átfogó mesterséges intelligencia-szabályozásán, az AI Act-en. Most azonban – mindössze néhány hónappal a törvény hatálybalépése után – úgy tűnik, Brüsszel mégis fontolgatja, hogy bizonyos részek bevezetését elhalasztja. A döntés mögött nem kisebb szereplők állnak, mint az Egyesült Államok kormánya és a Szilícium-völgy techóriásai. De vajon mit jelent ez a kriptovalutákra és a decentralizált technológiákra nézve? A cikkben körbejárjuk a halasztás hátterét, az AI Act jelentőségét, és azt is, miért fontos ez a kripto-ökoszisztéma számára.
Az AI Act: Európa digitális szabálykönyve születőben
Az EU AI Act az első olyan átfogó szabályozás a világon, amely a mesterséges intelligencia rendszereket a kockázatuk alapján kategorizálja. A jogszabály célja, hogy biztosítsa a technológia felelős és átlátható alkalmazását, különös tekintettel az olyan területekre, mint az egészségügy, a pénzügyi szektor vagy épp az állampolgári jogok védelme.
A törvényt 2023-ban fogadta el az Európai Parlament és a Tanács, és 2024 augusztusában lépett hatályba. A gyakorlati alkalmazás azonban szakaszosan történik – bizonyos rendelkezések csak 2026-ra válnának kötelezővé, különösen a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozók. Ilyen rendszerek például azok, amelyek hatással lehetnek az emberek egészségére, biztonságára, vagy alapvető jogaira – például arcfelismerő technológiák vagy automatizált döntéshozatali rendszerek.
Ezekre a rendszerekre szigorú előírások vonatkoznának, beleértve a transzparenciát, a tesztelhetőséget, és az emberi felügyelet lehetőségét. Ezen szabályok betartásának elmulasztása jelentős bírságokat vonhatna maga után.
Egyéves haladék a generatív MI-fejlesztőknek?
A Financial Times jelentése szerint az Európai Bizottság egy úgynevezett „egyszerűsítési csomagon” dolgozik, amelynek keretében a generatív mesterséges intelligencia – például a ChatGPT-hez hasonló rendszerek – fejlesztői egyéves türelmi időt kaphatnának a megfelelésre. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg már működő MI-szolgáltatók csak 2027 augusztusától lennének felelősségre vonhatók az átláthatósági követelmények megsértéséért.
Fontos megérteni, hogy a generatív MI olyan algoritmusokat jelent, amelyek új tartalmat tudnak létrehozni, például szövegeket, képeket vagy zenét. Az ilyen rendszerek térnyerése nem csak az oktatásra vagy a médiára van hatással, hanem a pénzügyi szektorban – így a kriptodeviza-piacon – is egyre nagyobb szerepet játszanak, például kereskedési algoritmusok vagy decentralizált döntéshozatali modellek (DAO-k) révén.
Az esetleges halasztás célja tehát az, hogy időt adjon a vállalatoknak az alkalmazkodásra, ugyanakkor kérdéseket is felvet: Mennyire engedhet Európa a globális technológiai nyomásnak? És nem kockáztatja-e a felhasználók jogainak védelmét a gazdasági versenyképesség érdekében?
USA és Big Tech nyomásgyakorlása: Mitől fél az EU?
Az Egyesült Államok és a legnagyobb technológiai cégek – mint a Google, a Meta, vagy az OpenAI – jelentős befolyást gyakorolnak a globális MI-fejlesztésekre. Az USA álláspontja az, hogy túlzott szabályozással Európa elriaszthatja az innovációt, és hátrányba kerülhet a globális MI-versenyben – különösen Kínával szemben.
Ez a nyomásgyakorlás részben sikeresnek tűnik, hiszen az Európai Bizottság egyik szóvivője, Thomas Regnier, a Cointelegraph-nak úgy nyilatkozott:
„A célzott rendelkezések bevezetésének esetleges késleltetéséről még zajlik a gondolkodás.”
Regnier azt is hozzátette, hogy a bizottság november 19-én tervezi bemutatni a végleges csomagot.
Fontos megjegyezni, hogy a döntés még nem végleges, és több tagállam is beleszólhat a végleges változatba. Ugyanakkor a tény, hogy az EU egyáltalán fontolóra veszi a halasztást, jól mutatja, milyen komoly geopolitikai és gazdasági nyomás nehezedik Brüsszelre.
Miért fontos ez a kriptovilág számára?
Bár az AI Act első pillantásra nem tűnik a kriptovalutákhoz kapcsolódó jogszabálynak, a technológiai és szabályozási átfedések miatt mégis komoly hatással lehet a blokklánc-alapú megoldásokra is.
Egyrészt a decentralizált MI-rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak a Web3 és DeFi világában – gondoljunk csak olyan projektekre, amelyek MI-alapú kereskedési tanácsadókat vagy okos szerződéseket használnak. Ha ezek a rendszerek magas kockázatúnak minősülnek, a rájuk vonatkozó szabályok jelentős megfelelési költségekkel járhatnak.
Másrészt a szabályozási környezet kiszámíthatósága alapfeltétele a kriptopiaci bizalomnak. Egy esetleges késlekedés vagy folyamatos változtatás az AI-törvényben azt üzenheti a piacnak, hogy az EU nem biztos a saját digitális stratégiájában – ez pedig elriaszthatja a befektetőket.
Végül érdemes megemlíteni, hogy az USA 2025 elején teljes mértékben betiltotta a központi banki digitális valuta (CBDC) fejlesztését, míg az Európai Központi Bank folytatja a digitális euró munkálatait – igaz, a tervek szerint 2029 előtt nem kerül bevezetésre. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy az EU és az USA egészen másképp állnak a digitális innováció szabályozásához.
Összegzés
Az AI Act körüli bizonytalanság jól mutatja, milyen nehéz megtalálni az egyensúlyt a technológiai fejlődés támogatása és a felhasználói jogok védelme között. A kripto- és blokklánc-szektor számára is egyértelmű üzenet: az MI és a decentralizált technológiák határterületein hamarosan új szabályozási frontok nyílhatnak meg.
A következő hónapokban kulcsfontosságú lesz figyelemmel kísérni, hogyan dönt az EU november 19-én – és hogy vajon a törvény késleltetése új lehetőségeket, vagy éppen új bizonytalanságokat szül a digitális gazdaságban.
