Amerikai kriptotörvény a szenátusban: csendben a bankok felé billen a mérleg, miközben a stablecoin-hozamok szűkülnek
Az Egyesült Államok Szenátusa hónapokig tartó, kétpárti egyeztetések után nyilvánosságra hozta a digitális eszközök piacát szabályozó, 278 oldalas kriptotörvény-tervezet teljes szövegét. A jogszabály mérföldkőnek számít az amerikai kriptoszabályozás történetében, ám miközben a figyelem elsősorban a DeFi-re (decentralizált pénzügyekre) és a tokenek jogi besorolására irányul, egy kevésbé látványos, ám annál fontosabb változás is körvonalazódik: a stablecoinok passzív hozamának korlátozása, amely a hagyományos bankok malmára hajthatja a vizet.
Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, mit jelent ez a gyakorlatban a lakossági befektetők, a kriptós platformok és a bankrendszer számára, miközben az eredeti angol szöveget változtatás nélkül is közöljük.
Stablecoin-hozamok célkeresztben: mi változik pontosan?
A tervezet egyik kulcspontja kimondja, hogy stablecoin-t kibocsátó vagy kezelő cégek nem fizethetnek kamatot pusztán azért, mert a felhasználó stablecoint tart a számláján. Ez gyökeres változás ahhoz képest, amit sok kriptós szolgáltató az elmúlt években kínált.
Fontos megérteni, mit jelent a „passzív stablecoin-hozam”:
-
A felhasználó például USDC-t vagy USDT-t tart egy kriptotőzsdén
-
Nem csinál semmit, nem kereskedik, nem „zárja le” a pénzét
-
Ennek ellenére éves szinten 3–6% hozamot kapott, hasonlóan egy bankbetéthez
A törvénytervezet szerint ez a jövőben nem lenne megengedett.
Mi marad legális?
A jogszabály ugyanakkor nem tiltja teljesen a jutalmakat, csak feltételekhez köti azokat. Hozam akkor fizethető, ha az aktív részvételhez kapcsolódik, például:
-
staking (tokenek lekötése a hálózat működtetéséhez)
-
likviditás biztosítása (például DeFi poolokban)
-
tranzakciók végrehajtása
-
fedezet (collateral) elhelyezése
-
hálózati irányításban való részvétel (governance szavazás)
Egyszerűbben: nem elég csak „ülni a stablecoinon”, csinálni is kell vele valamit.
Miért kedvez ez a bankoknak?
A kritikusok szerint a szabályozás felboríthatja a versenyt a bankok javára. Míg a kriptós cégek nem fizethetnek passzív hozamot stablecoin-egyenlegekre, a bankok továbbra is szabadon fizethetnek kamatot a betétekre.
Ez a különbség különösen a lakossági felhasználókat érinti:
-
egy kevésbé tapasztalt befektető eddig kriptós számlán tartotta a dollárhoz kötött eszközeit
-
hozamot kapott anélkül, hogy kockázatos DeFi-megoldásokba ment volna
-
most választania kell: bankbetét, vagy aktív DeFi-részvétel
Eleanor Terrett, a Crypto in America műsorvezetője így fogalmazott a tervezet kapcsán (a 189. oldalra hivatkozva):
„Úgy tűnik, ezt a kört a bankok nyerték a stablecoin-hozamok terén.”
A helyzetet tovább élezi, hogy a szenátoroknak mindössze 48 órájuk van módosító javaslatokat benyújtani, így a végső szöveg még változhat, de az irány már jól látszik.
Innováció vs. kockázatkezelés: valódi problémát old meg a tiltás?
A törvény egyik kimondatlan célja a pénzügyi stabilitás védelme. A stablecoin-hozamok eredetileg gyakran azért jelentek meg, mert a kibocsátók így próbálták ellensúlyozni:
-
az inflációt
-
a bankrendszer alacsony kamatszintjét
-
vagy a felhasználók bizalmatlanságát
A kritikus hangok szerint azonban a passzív hozam tiltása nem kezeli a valódi problémákat, például:
-
stablecoin-depeg események (amikor az árfolyam elszakad az 1 dollártól)
-
átláthatatlan tartalékolás
-
rossz kockázatkezelés
Ehelyett inkább visszatereli a felhasználókat a hagyományos bankrendszerbe, vagy rákényszeríti őket a bonyolultabb DeFi-megoldásokra, amelyek már valódi technikai tudást igényelnek.
Tokenbesorolás és DeFi-szabályok: fontos könnyítések a háttérben
A stablecoin-szabályok mellett a törvény más területeken kifejezetten kriptobarát elemeket is tartalmaz.
ETF-szempontból egyenrangú tokenek
A tervezet szerint több ismert kriptovaluta BTC és ETH mellé kerül ETF-besorolás szempontjából, például:
-
XRP
-
Solana (SOL)
-
Litecoin (LTC)
-
Hedera (HBAR)
-
Dogecoin (DOGE)
-
Chainlink (LINK)
Ez csökkentheti a nagyobb kriptós cégek megfelelési terheit, és nagyobb jogbiztonságot adhat a befektetőknek.
DeFi-fejlesztők védelme
A jogszabály kompromisszumos nyelvezettel kezeli a DeFi-t:
-
a nem irányító szerepben lévő fejlesztők mentesülnek a túlzott felelősség alól
-
ugyanakkor a protokolloknak be kell tartaniuk az értékpapír- és árutörvények alapelveit
-
cél a szabályozási kiskapuk lezárása TradFi és DeFi között
Cynthia Lummis szenátor, a kriptoszektor egyik legismertebb támogatója szerint ez történelmi pillanat:
„A Digital Asset Market Clarity Act megadja azt az egyértelműséget, amelyre szükség van az innováció Amerikában tartásához és a fogyasztók védelméhez.”
Mit jelent mindez a hétköznapi befektetőknek?
Összefoglalva, a törvénytervezet finoman, de határozottan újrahangolhatja az amerikai kriptós ökoszisztémát:
-
a passzív stablecoin-hozamok visszaszorulnak
-
a banki betétek versenyelőnybe kerülhetnek
-
a DeFi aktív használata felértékelődik
-
a tokenpiac jogi keretei tisztulnak
Ez a kompromisszumos megoldás egyszerre védi a hagyományos pénzügyi rendszert és terel aktívabb részvétel felé, ám kérdés, hogy a kevésbé tapasztalt lakossági befektetők mennyire tudnak majd alkalmazkodni ehhez.
