A nyugati szankciók súlya alatt roskadozó Belarusz új irányba fordul: a kriptovaluták világát választja gazdasági mentőövként. Aljakszandr Lukasenka elnök a hagyományos pénzügyi rendszer korlátai helyett digitális megoldásokra építené fel az ország jövőjét. De vajon elegendő lesz-e a blokklánc technológia egy párhuzamos gazdasági modellhez?
Kriptóban az új remény: felpörgő külső fizetések
Belarusz vállalkozásai egyre nagyobb mértékben támaszkodnak a kriptovaluta-alapú tranzakciókra, hogy áthidalják a nyugati szankciók okozta kereskedelmi nehézségeket. A belarusz állami hírügynökség jelentése szerint Lukasenka elnök a Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok vezetőit szólította fel arra, hogy fokozzák a digitális eszközök használatát a pénzügyi szektorban.
Az elnök külön kiemelte, hogy a hagyományos bankrendszer szerkezeti problémákkal küzd – ilyen például a „kontrollálatlan díjszabás” és a hiányos lízing-szabályozás. A legégetőbb gond azonban a határokon átnyúló fizetések akadályozottsága. Ennek orvoslására a központi banknak embereket kell kijelölnie, akik segítik a vállalatokat megbízható elszámolási megoldások kialakításában.
A 2025 első hét hónapjában kriptón keresztül lebonyolított külső fizetések volumene elérte az 1,7 milliárd dollárt, és az év végére a 3 milliárd dolláros szint sem kizárt. Ez robbanásszerű növekedést jelez, és azt mutatja, hogy Belarusz gazdaságában a kriptó egyre inkább kulcsszerepet kap.
Állami szinten is priorizált kriptós fejlesztések
A belarusz állam nem csak tűzoltásként tekint a kriptovalutákra: hosszú távú stratégiai célokat fogalmazott meg. Lukasenka néhány nappal a banki vezetőkhöz intézett beszéde előtt már kérte a törvényhozókat, hogy dolgozzanak ki átlátható szabályozást a digitális pénzügyi szektorra.
A lakossági használat is növekvő pályán van. A Statista szerint 2026-ra akár 855 ezer fő is használhat kriptót Belaruszban, ami a teljes lakosság közel 10%-át jelentené. A mindennapi fizetések megkönnyítése érdekében már bevezették a QR-kódos fizetést, és az elnök év végéig elvárja az azonnali fizetési rendszer indulását is.
Az országban jelen lévő nemzetközi tőzsdék – például a Binance, az OKX és a KuCoin – szintén kulcsszerepet játszanak abban, hogy a belarusz cégek külföldi partnereikkel gyorsabban és biztonságosabban tudjanak elszámolni.
Egy új pénzügyi világ alapjai: Párhuzamos rendszer épül
Belarusz már 2017-ben megalapozta a kripto-szektorát: a 8-as számú rendelettel legalizálta az okosszerződéseket és a digitális eszközöket. Ennek nyomán létrejött a Hi-Tech Park nevű különleges gazdasági övezet, ahol jelenleg 18 vállalat több mint 300 ezer ügyfelet szolgál ki világszerte. Ezek a platformok 2024-ben 1,2 milliárd dollárnyi kriptótranzakciót kezeltek, 2025 első hét hónapjában pedig már 1,7 milliárd dollárt.
A kormány célja a digitális átállás gyorsítása, ideértve az áramfelesleg kriptobányászattal történő monetizálását is. Továbbá folyamatban van a digitális rubel, azaz egy központi banki digitális valuta (CBDC) kifejlesztése, amely 2026-ra debütálhat, és az állami- és lakossági fizetések hatékonyabbá tételét szolgálná.
Ugyanakkor a rendszer még korántsem mentes a kockázatoktól. Jelentések szerint a kriptón keresztül érkező pénzek mintegy fele nem tér vissza az országba, ami sok állampolgár számára veszteségeket okoz. A befektetővédelem gyengesége és a gazdasági instabilitás további aggodalomra ad okot.
Mindezek ellenére Lukasenka továbbra is úgy tekint a kriptóra, mint az ország gazdasági szuverenitásának zálogára. Belarusz célja, hogy a BRICS és az Eurázsiai Gazdasági Unió partnereivel együtt egy alternatív, dollártól független pénzügyi rendszert építsen ki.
