A piac hullámvasúton – új lehetőség vagy intő jel a Bitcoin zuhanása?
A Bitcoin árfolyama kedden 90 000 dollár alá esett, visszatörölve azokat a nyereségeket, amelyeket az amerikai kriptobarát politikai légkörben halmozott fel. A kriptovaluta-piac többi szereplője sem maradt érintetlen, a legtöbb digitális eszköz árfolyama jelentős veszteségeket szenvedett el. Az esés hátterében több tényező is állhat, köztük egy váratlanul gyenge fogyasztói bizalmi jelentés és az iparágat érintő biztonsági botrányok.
A Bitcoin csúszdája: 106 000-ról 89 000 dollárra
A Bitcoin – a világ vezető kriptovalutája – az amerikai tőzsdenyitáskor körülbelül 89 000 dolláron kereskedett, ami jelentős visszaesés a Trump beiktatásakor látott 106 000 dolláros szinthez képest. Bár a kriptoeszközök híresek a volatilitásukról, az elmúlt hetek eseményei újabb bizonytalansági faktort hoztak a piacra.
A zuhanás egyik kiváltó oka egy friss gazdasági jelentés, amely szerint az amerikai fogyasztói bizalom nagyobb mértékben csökkent a vártnál. Ez a befektetői hangulatot is lehűtötte, és a kockázatosabb eszközök, például a Bitcoin és más kriptovaluták eladásához vezetett.
Ennek ellenére a kriptovaluta hívei továbbra is optimisták. Eric Trump, az amerikai elnök fia az X platformon (korábban Twitter) azzal kommentálta az eseményeket, hogy „Vegyétek a visszaeséseket!!!”, az angol „buy the dips” kifejezést pedig a Bitcoin szimbólumával írta át.
Politikai hátszél, de egyre több a botrány
Az elmúlt időszak vegyes képet festett a kriptovaluta-iparág számára. Bár a Trump-adminisztráció és a kongresszus kriptobarát politikusai azt ígérték, hogy aranykort hoznak a szektorra, és gyors szabályozási enyhítéseket helyeztek kilátásba, több komoly botrány is megingatta a piacot.
Az egyik legnagyobb negatív esemény a dubaji székhelyű Bybit kriptotőzsde elleni hackertámadás volt, amely során 1,5 milliárd dollár értékű digitális eszközt loptak el. Biztonsági szakértők szerint Észak-Korea állhat a támadás mögött, amely tovább erősíti az aggodalmakat a kriptotőzsdék sérülékenysége kapcsán.
Emellett Argentína elnöke, Javier Milei egy mémcoin-botrányba keveredett. Milei az X-en népszerűsítette a LIBRA nevű kriptovalutát, amely ezt követően hatalmas árfolyam-emelkedést produkált, majd rövid időn belül összeomlott. Az argentin hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben, míg az elnök tagadja, hogy bármilyen pénzügyi visszaélés történt volna.
A LIBRA egyik fejlesztője egy független újságíróval készült interjúban kijelentette, hogy a mémcoinok valójában egyfajta „manipulatív játszma”, amelyben néhány kiváltságos szereplő keres hatalmas összegeket, miközben a kisbefektetők többsége veszteséggel száll ki.
Nem ez az első eset, hogy politikai szereplők neve összefonódik mémcoinokkal. Hayden Davis fejlesztő szerint ő maga is részt vett Melania Trump mémcoinjának piacra dobásában, amely jelenleg mindössze 90 centet ér, holott indulásakor 13 dollár feletti áron kereskedtek vele. Donald Trump is támogatta egy saját nevét viselő mémcoin bevezetését, amely szintén jelentős értékvesztést szenvedett el.
Merre tovább a kriptopiacon?
A Solana, amely az egyik legfontosabb blokklánc a mémcoinok világában, Trump beiktatása óta árfolyamának csaknem felét elvesztette. Mindez azt mutatja, hogy a politikai hátszél és a szabályozási enyhítések önmagukban nem garantálják a kriptopiac folyamatos növekedését.
Bár a Bitcoin és más kriptovaluták továbbra is hosszú távú befektetésként vonzzák a vásárlókat, a piaci volatilitás és a folyamatos botrányok miatt a rövid távú mozgások kiszámíthatatlanok. Az iparág szempontjából kulcskérdés, hogy a szabályozói környezet mennyire marad támogató, és hogy a befektetők mennyire tudják kezelni a rendszeres piaci sokkokat.
