A tranzakciók alapján erős a gyanú, hogy nem véletlen hibáról, hanem összehangolt műveletről volt szó. A blokklánc azonban csak azt mutatja meg, mi történt a bitcoinokkal – azt nem, hogy ki állt a tranzakciók mögött, és miért döntött több mint 8 millió dollárnyi BTC gyakorlatilag végleges megsemmisítése mellett.
107,13 BTC tűnt el gyakorlatilag végleg a forgalomból
2026 május 25-én öt Bitcoin-cím összesen 107,13 BTC-t küldött a 1111111111111111111114oLvT2 címre. Bennet független Bitcoin-kutató elemzése szerint az öt tranzakció ugyanabban, a 950 962-es blokkban kapott megerősítést, azonos, 1,81 sat/vB díjszintet alkalmazott, és ugyanazt, a 950 958-as blokkra beállított locktime-paramétert használta. Ez erősen arra utal, hogy a tranzakciókat egy időben, ugyanazzal vagy azonos módon konfigurált tárcaszoftverrel készítették elő.
Az öt forráscímről körülbelül 36,79 BTC, 28,89 BTC, 20,03 BTC, 20,01 BTC és 1,42 BTC távozott. Egyenként is jelentős összegekről van szó, együtt azonban már több millió dolláros vagyonról.
A Bitcoin 2026. május 25-én körülbelül 77 280 dolláron zárta a kereskedést. Ezen az árfolyamon 107,13 BTC hozzávetőleg 8,28 millió dollárt ért, vagyis az eredeti hírekben szereplő 8,3–8,5 millió dolláros becslés nagyságrendileg helyes.
A történet aktualitását jól mutatja, hogy szeptember 1-jén a Bitcoin továbbra is nagyjából 78–79 ezer dollár körül forgott. A Blockchain.com adatai szerint a BTC ára körülbelül 78 800 dollár, a forgalomban lévő mennyiség pedig valamivel több mint 20,07 millió BTC volt. Így az elégetett 107,13 BTC jelenlegi értéke is nagyjából 8,4 millió dollár lenne.
A teljes Bitcoin-kínálathoz képest 107 BTC természetesen elenyésző mennyiség, ezért az esemény önmagában nem okoz érzékelhető kínálati sokkot. A jelentősége sokkal inkább abban rejlik, hogy egy több mint tíz éve tartott, bizonyíthatóan korai BTC-állomány tulajdonosa látszólag önként mondott le egy több millió dolláros vagyonról.
A Bitcoin-bálna egyik tárcája csaknem 12 év után ébredt fel
Az öt tárca közül az egyik különösen érdekes történettel rendelkezik. A cím 2014. április 10-én kapott 20 BTC-t, majd közel tizenkét éven keresztül érintetlen maradt.
A Bitcoin akkori értéke összehasonlíthatatlanul alacsonyabb volt a mainál. 2014. április 10-én a BTC 365,18 dollár körül zárt, így a 20 bitcoin mindössze nagyjából 7300 dollárt ért. Ma ugyanez az összeg körülbelül 1,5–1,6 millió dolláros vagyont képviselne.
A hosszú inaktivitás 2026. március 18-án ért véget. Ekkor a teljes 20,00010537 BTC-s egyenleg egy P2SH-címre került. A P2SH, vagyis Pay-to-Script-Hash egy olyan Bitcoin-tranzakciós megoldás, amelynél az érmék elköltésének feltételeit egy script határozza meg. Gyakran használják több aláírást igénylő, úgynevezett multisig rendszereknél, ahol például három kulcsból kettő szükséges a tranzakció engedélyezéséhez.
Bennet az érintett cím tranzakciós viselkedése alapján úgy véli, hogy az egy letétkezelő szolgáltató ügyfélbetéti címe lehetett. A hozzá érkező befizetéseket ugyanis rövid időn belül nagyobb konszolidációs tranzakciókba gyűjtötték össze. Fontos azonban hangsúlyozni: ez blockchain-elemzésből származó következtetés, a szolgáltató személyazonosságát nem sikerült hitelesen azonosítani.
A történet ezután válik igazán különössé.
Április 6. és 8. között az eredeti tárca három részletben 7 BTC-t, újabb 7 BTC-t, majd valamivel több mint 6 BTC-t kapott vissza. A márciusban elküldött 20,00010537 BTC-ből összesen 20,00006037 BTC tért vissza.
A különbség mindössze 0,000045 BTC, vagyis 4500 satoshi volt. Egy satoshi a Bitcoin legkisebb egysége: 100 millió satoshi tesz ki egy teljes BTC-t.
Március 18-án a Bitcoin nagyjából 71–72 ezer dollár körül kereskedett, tehát a megmozgatott 20 BTC értéke valójában körülbelül 1,4 millió dollár volt. Emiatt a történetet „egymillió dolláros oda-vissza útként” leíró eredeti cím inkább kerekített megfogalmazásnak tekinthető.
Öt régi Bitcoin-cím mögött ugyanaz a tulajdonos állhatott
Nem csak a végső tranzakciók hasonlósága kapcsolja össze az öt címet.
Mindegyik tárcát 2014. április 10-én finanszírozták először, ráadásul egymáshoz képest mintegy 25 Bitcoin-blokkon belül. Ez időben rendkívül szoros kapcsolatot jelent. Ehhez jön, hogy a 2026. május 25-i tranzakciók azonos díjszinttel, azonos locktime-mal és ugyanabba a blokkba kerültek.
Ezek együttesen jóval valószínűbbé teszik a közös tulajdonost vagy közös irányítást, mint azt, hogy öt egymástól független felhasználó véletlenül ugyanazon a napon döntött ugyanilyen tranzakciók végrehajtásáról.
Az egyik kisebb cím további kapcsolatot is mutat a feltételezett letétkezelővel. Bennet vizsgálata szerint ez a cím 2022-től mintegy 60 különálló tranzakció során összesen körülbelül 19,6 BTC-t küldött ugyanarra a letétkezelői infrastruktúrának tűnő címre. A kifizetések nagysága BTC-ben változott, dollárértékük azonban sok esetben hasonló volt, ami akár fokozatos értékesítési vagy rendszeres pénzkivonási stratégiára is utalhat. Ez azonban ismét csak lehetséges magyarázat, nem bizonyított tény.
Az on-chain adatokból tehát meglehetősen erős kapcsolat rajzolódik ki a tárcák között. Azt viszont a Bitcoin nyilvános főkönyve önmagában nem árulja el, hogy egy magánszemélyről, vállalatról, befektetési csoportról vagy más szereplőről van-e szó.
Ez egyben jól szemlélteti az on-chain elemzés korlátait. Az „on-chain adat” olyan információt jelent, amely közvetlenül a blokkláncon található: például címeket, összegeket, időpontokat és tranzakciós kapcsolatokat. Ezekből viselkedési minták rekonstruálhatók, de a valódi személyazonosság és a tranzakciók mögötti szándék általában nem.
Mit jelent valójában 107 BTC „elégetése”?
A kriptópiacon az érmék „égetése”, vagy angolul token burn azt jelenti, hogy egy adott kriptoeszközt véglegesen vagy gyakorlatilag véglegesen kivonnak a felhasználható kínálatból.
A Bitcoin esetében azonban érdemes pontosítani: a BTC-ket nem törlik ki a blokkláncból. A májusi tranzakciók ugyanúgy örökre a Bitcoin tranzakciós történetének részei maradnak.
A 1111111111111111111114oLvT2 cím egy úgynevezett burn vagy „eater” address. Technikai szempontból egy hagyományos P2PKH-cím, amelyhez a szokásos módon nem egy előzetesen létrehozott nyilvános kulcs hashéből származó értéket használtak, hanem egy csupa nullából álló HASH160-értéket.
Ahhoz, hogy valaki elkölthesse az ide küldött bitcoinokat, olyan kulcspárt kellene találnia, amelynek nyilvános kulcsa pontosan ehhez a hashhez vezet. A jelenleg ismert számítási módszerekkel ennek megtalálása gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Bennet becslése szerint a szükséges próbálkozások várható nagyságrendje körülbelül 10^48 lenne.
Van azonban egy fontos technikai árnyalat. A Bitcoin-csomópont nem tudja bizonyítani, hogy ehhez a címhez soha nem található megfelelő kulcs. A hálózat számára ez továbbra is egy szabályosnak látszó P2PKH-kimenet. Ez eltér például az OP_RETURN megoldástól, ahol a script eleve úgy van kialakítva, hogy az adott kimenet bizonyíthatóan elkölthetetlen legyen.
Ezért a legpontosabb megfogalmazás nem az, hogy a 107 BTC matematikailag bizonyítottan megsemmisült, hanem az, hogy a jelenlegi kriptográfiai feltételezések mellett gyakorlatilag végleg hozzáférhetetlenné vált.
A burn cím időközben jóval több BTC-t gyűjtött össze. A BitInfoCharts augusztus 31-i állapota szerint az egyenlege már körülbelül 809,88 BTC volt, miközben a címről egyetlen BTC-t sem költöttek el.
Miért égethetett el valaki több mint 8 millió dollárnyi Bitcoint?
Erre jelenleg nincs ellenőrzött válasz, és az on-chain adatokból valószínűleg nem is lehet egyértelműen megfejteni a motivációt.
Az egyszerű felhasználói hiba lehetőségét gyengíti, hogy öt különálló tranzakció készült azonos paraméterekkel, ugyanabba a speciális címbe. Egyetlen véletlenül rosszul megadott cím még elképzelhető lenne, öt koordinált tranzakció esetében azonban ez sokkal kevésbé valószínű.
Felmerülhet az is, hogy az érmék valamilyen jogi, adózási vagy tulajdonjogi probléma miatt váltak használhatatlanná a birtokos számára. Erre azonban semmilyen nyilvános bizonyíték nincs, ezért ilyen magyarázatot tényként kezelni indokolatlan lenne.
Egy másik lehetőség szerint kompromittált vagy valamilyen okból problémásnak tekintett BTC-k kerülhettek megsemmisítésre. Ezzel azonban nehezen egyeztethető össze, hogy az egyik tárca tulajdonosa 2026 márciusában még láthatóan képes volt a 20 BTC mozgatására, majd annak majdnem teljes egészét vissza is kapta.
Az is elképzelhető, hogy szándékos demonstrációról, személyes döntésről vagy valamilyen, kívülállók számára ismeretlen elszámolási folyamatról van szó.
A márciusi oda-vissza tranzakció különösen érdekes ebből a szempontból. Ha a 20 BTC egyszerű értékesítés céljából került volna egy szolgáltatóhoz, nehéz lenne megmagyarázni, miért érkezett vissza néhány héten belül szinte pontosan ugyanannyi BTC. A 4500 satoshis eltérés lényegében elhanyagolható.
Ez arra utalhat, hogy az eszközöket ideiglenesen letétbe helyezték, majd kivonták, vagy a tulajdonos meggondolta magát. A nyilvános blokklánc azonban nem mutatja meg, mi történt az alatt az idő alatt, amíg a BTC a feltételezett letétkezelő rendszerén belül tartózkodott.
Van ennek jelentősége a Bitcoin árfolyamára?
Közvetlen piaci hatást nem érdemes várni.
A Blockchain.com szeptember eleji adatai szerint több mint 20,07 millió BTC számított kibocsátottnak, miközben a Bitcoin protokoll maximális kínálata 21 millió érme. Ehhez képest 107,13 BTC eltűnése a felhasználható kínálatból statisztikailag rendkívül kis változást jelent.
Elméletileg minden végleg elveszett vagy elkölthetetlenné tett bitcoin növeli a fennmaradó BTC-k relatív ritkaságát. A Bitcoin egyik legfontosabb gazdasági tulajdonsága ugyanis a korlátozott kínálat: új BTC-k csak bányászati jutalomként jönnek létre, a maximális mennyiség pedig 21 millió.
A ténylegesen hozzáférhető kínálat ennél kisebb. A Blockchain.com is megjegyzi, hogy a kibocsátott bitcoinok egy része elveszett jelszavak, hibás kimenetek vagy más okok miatt valószínűleg már soha nem lesz elkölthető.
Ebből azonban nem következik, hogy a mostani 107 BTC elégetése mérhető árfolyam-emelkedést okozna. A Bitcoin napi kereskedési forgalma sok nagyságrenddel meghaladja ezt az összeget, így az esemény gazdasági hatása minimális.
A történet inkább pszichológiai és elemzési szempontból érdekes. A régi Bitcoin-tárcák mozgását a piac azért követi kiemelten, mert az ilyen címek jelentős, hosszú ideje mozdulatlan készleteket tarthatnak. Amikor egy korai tulajdonos több mint tíz év után megmozgatja érméit, az gyakran értékesítési félelmet vált ki. Ebben az esetben viszont éppen az ellenkezője történt: a BTC nem tőzsdére került eladásra, hanem gyakorlatilag végleg eltűnt a forgalomból.
A blokklánc mindent megmutat – csak éppen a motivációt nem
A 107,13 BTC elégetésének története jó példa arra, hogy egyszerre mennyire átlátható és mennyire korlátozott információforrás egy nyilvános blokklánc.
Pontosan rekonstruálható, hogy az érintett címek 2014-ben kapták meg bitcoinjaikat. Látható a csaknem tizenkét éves inaktivitás. Nyomon követhető a 20 BTC 2026. márciusi elmozdítása, majd szinte teljes visszatérése. Látható az öt végső tranzakció, azok díjszintje, locktime-ja és közös célcíme is.
Azt azonban a blokklánc nem tartalmazza, hogy ki nyomta meg a „küldés” gombot, milyen megállapodások történtek a háttérben, miért került a 20 BTC átmenetileg egy feltételezett letétkezelőhöz, vagy miért született meg végül a döntés több mint 8 millió dollárnyi Bitcoin feladásáról.
Éppen ezért a történet legizgalmasabb magyarázatai egyelőre csak hipotézisek.
Ami bizonyítható: öt, 2014-hez köthető Bitcoin-cím 107,13 BTC-t mozgatott összehangolt módon egy olyan címre, amelyről a bitcoinok több mint egy évtizedes története során még soha nem kerültek tovább. Az egyik tárca ezt megelőzően közel tizenkét éves nyugalom után 20 BTC-t mozgatott meg, majd szinte ugyanazt az összeget visszakapta. Néhány héttel később ez az állomány is a burn címre került.
A valódi indíték viszont továbbra is a Bitcoin blokkláncának egyik több millió dolláros rejtélye.
Gyakori kérdések
Mi történt a 107,13 BTC-vel?
- május 25-én öt, egymással valószínűleg kapcsolatban álló cím összesen 107,13 BTC-t küldött a
1111111111111111111114oLvT2burn címre. Az érmék a jelenleg ismert technikai feltételek mellett gyakorlatilag nem költhetők el többé.
Mennyi pénzt ért az elégetett Bitcoin?
A tranzakció napján a BTC körülbelül 77 280 dolláron kereskedett, így a 107,13 BTC értéke nagyjából 8,28 millió dollár volt. Szeptember eleji árfolyamon is körülbelül 8,4 millió dollárt érne.
Mi az a Bitcoin burn address?
Olyan cím, amelyre azért küldenek BTC-t, hogy az érmék gyakorlatilag elérhetetlenné váljanak. Ebben az esetben egy speciális P2PKH-címet használtak, amelyhez nem ismert elkölthető kulcs.
Biztosan ugyanaz a személy kezelte mind az öt tárcát?
Nem bizonyítható, de több jel is erre utal. A címeket ugyanazon a napon finanszírozták 2014-ben, a végső tranzakciók pedig azonos díjszintet és locktime-ot használtak, illetve ugyanabban a blokkban kaptak megerősítést.
Mi történt a 20 BTC-s oda-vissza tranzakció során?
Az egyik 2014 óta inaktív tárca 2026. március 18-án körülbelül 20 BTC-t küldött egy feltételezett letétkezelői címre. Néhány héttel később három részletben szinte pontosan ugyanennyi BTC érkezett vissza. A különbség mindössze 4500 satoshi volt. Hogy közben mi történt az eszközökkel, azt a blokkláncból nem lehet megállapítani.
Emelheti a Bitcoin árát 107 BTC elégetése?
Érdemi közvetlen árfolyamhatás rendkívül valószínűtlen. A több mint 20 millió BTC-s kibocsátott kínálathoz és a globális kereskedési volumenhez képest 107 BTC nagyon kis mennyiség. Elméletileg csökkenti a ténylegesen elkölthető kínálatot, de önmagában nem jelent számottevő piaci kínálati sokkot.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták magas kockázatú és jelentős árfolyam-ingadozásnak kitett eszközök lehetnek. Befektetési döntés előtt minden esetben érdemes önálló kutatást végezni és szükség esetén megfelelő szakértővel konzultálni.
