Az amerikai kriptoszektor egyik legfontosabb szabályozási csatája kritikus szakaszhoz érkezett. A CLARITY Act 2025-ben nagy többséggel átment a képviselőházon, 2026 májusában pedig a Szenátus bankbizottsága is továbbengedte a módosított változatot, ám a végső szenátusi elfogadás továbbra sem biztos. Szeptember 15-én fontos eljárási szavazás következhet, miközben a Stabilcoin-jutalmak, a befektetővédelem, a DeFi szabályozása és a politikai összeférhetetlenség kérdése továbbra is komoly vitákat okoz.
A tét jóval nagyobb annál, hogy egyetlen kriptotörvény átmegy-e a Kongresszuson. A CLARITY Act hosszú távra meghatározhatná, hogyan oszlik meg a hatáskör az amerikai SEC és CFTC között, milyen szabályok mellett működhetnek a kriptotőzsdék, és mennyire lesz kiszámítható az Egyesült Államok digitáliseszköz-piaca.
A CLARITY Act már nem egyszerű törvénytervezet
A Peter Smith, a Blockchain.com alapítója és vezérigazgatója által jegyzett véleménycikk központi állítása szerint az amerikai Szenátus előtt most egy szűkülő időablak áll: ha 2026 őszén sem sikerül elfogadni a CLARITY Actet, a novemberi félidős választások, majd az új kongresszusi ciklus jelentősen késleltetheti az átfogó kriptopiaci szabályozást.
A helyzet valóban előrehaladottabb annál, mint amire az eredeti képviselőházi szavazás alapján következtethetnénk.
A képviselőház 2025. július 17-én 294 igen és 134 nem szavazattal fogadta el a H.R. 3633 számú Digital Asset Market Clarity Actet. Nem pusztán republikánus törvényjavaslatról volt szó: 78 demokrata képviselő is támogatta.
Ezután azonban a Szenátus saját tárgyalási folyamatot indított. A szenátusi bankbizottság 2026. május 14-én 15–9 arányban szavazta meg a továbbküldést, majd július 22-én Cynthia Lummis szenátor közzétette a banki és mezőgazdasági bizottság munkáját egyesítő frissített szöveget.
Ez fontos különbség: a Szenátus nem egyszerűen a képviselőház által 2025-ben elfogadott változatot készül változtatás nélkül jóváhagyni. Ha a szenátusi szöveg eltér a képviselőházi verziótól, a két kamarának végül azonos törvényszöveget kell elfogadnia, mielőtt az az elnök elé kerülhet.
A következő kritikus időpont 2026. szeptember 15. A Szenátus hivatalos tájékoztatása szerint John Thune többségi vezető augusztus 7-én cloture-indítványt nyújtott be a H.R. 3633 tárgyalásának megkezdésére, az ehhez kapcsolódó eljárási szavazás pedig szeptember 15-én válik esedékessé. A cloture az amerikai szenátusi eljárás egyik eszköze a vita korlátozására és a törvényhozási folyamat továbblendítésére; az ilyen lépésekhez rendszerint szélesebb támogatás szükséges, mint egyszerű párttöbbség.
Az időzítés azért különösen érzékeny, mert a Szenátus hivatalos 2026-os naptára szerint október 5. és november 6. között állami munkaperiódus következik, amely gyakorlatilag egybeesik a novemberi félidős választások hajrájával.
Mit szabályozna valójában a CLARITY Act?
A törvény központi célja az amerikai kriptopiac egyik évek óta fennálló problémájának rendezése: mikor számít egy digitális eszköz értékpapírnak, és mikor digitális árupiaci terméknek?
Ez azért fontos, mert az Egyesült Államokban alapvetően két külön szövetségi piacfelügyelet érintett.
Az SEC, vagyis az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elsősorban az értékpapírpiacokat szabályozza. A CFTC, vagyis az árupiaci határidős kereskedést felügyelő hatóság pedig a határidős, opciós és egyéb derivatív piacokon rendelkezik széles körű jogkörrel.
A kriptovaluták jelentős része azonban nem illeszkedik problémamentesen egyik hagyományos kategóriába sem.
A „spot piac” az azonnali adásvételt jelenti: például amikor valaki egy kriptotőzsdén Bitcoint vásárol dollárért, nem pedig Bitcoinra szóló határidős szerződéssel kereskedik. A CFTC jelenlegi hatásköre az olyan digitális árupiaci eszközök spot piacán, mint a Bitcoin, nagyrészt a csalás és manipuláció utólagos üldözésére korlátozódik. A hatóság maga is többször hangsúlyozta, hogy nincs általános törvényi felhatalmazása a teljes spot kriptotőzsdei infrastruktúra folyamatos felügyeletére.
A CLARITY Act egyik kulcsfontosságú funkciója éppen ennek a szabályozási résnek a szűkítése lenne.
A javaslat emellett foglalkozik a tokenkibocsátással, a pénzmosás elleni követelményekkel, a tokenizált értékpapírokkal és a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokkal is. A DeFi, vagyis decentralized finance olyan blokkláncalapú pénzügyi szolgáltatásokat jelent, amelyeknél a kereskedést, hitelezést vagy más műveleteket részben vagy egészben okosszerződések végzik hagyományos pénzügyi közvetítő nélkül.
A Reuters összefoglalója szerint a szenátusi változat többek között meghatározná, milyen decentralizáltsági feltételek mellett kezelhető eltérően egy protokoll, miközben a követelményeket nem teljesítő szereplők hagyományos pénzügyi közvetítőkhöz hasonló kötelezettségekkel szembesülhetnének.
Ez jelentős változás lenne ahhoz az időszakhoz képest, amikor a piaci szereplőknek sokszor bírósági eljárásokból és SEC-végrehajtási ügyekből kellett kikövetkeztetniük, hogy egy-egy konstrukciót miként értelmez a szabályozó.
Ezt nevezik gyakran „regulation by enforcement”, vagyis jogérvényesítés útján történő szabályozásnak: előre részletesen meghatározott szabályok helyett az egyes végrehajtási ügyekből rajzolódnak ki a határok.
A SEC már lépett, de ez nem helyettesíti a Kongresszust
A szabályozási környezet közben akkor is változik, ha a CLARITY Act végül nem jut át a Szenátuson.
Az SEC 2026. március 17-én olyan értelmezést adott ki, amely öt fő kategóriába sorolja a kriptoeszközöket: digitális árupiaci eszközök, digitális gyűjthető eszközök, digitális eszközök meghatározott felhasználási funkcióval, Stabilcoinok és digitális értékpapírok. A dokumentum azt is részletezi, hogyan válhat egy önmagában nem értékpapírnak minősülő token egy befektetési szerződés részévé.
Augusztus 18-án újabb fontos lépés következett: az SEC előterjesztette a Regulation Crypto Assets szabályozási javaslatot.
A tervezet két speciális kibocsátási mentességet hozna létre. Az egyik négyéves időszak alatt legfeljebb 5 millió dolláros, a másik tizenkét hónaponként legfeljebb 75 millió dolláros tokenalapú tőkebevonást tenne lehetővé meghatározott feltételek és közzétételi kötelezettségek mellett. A szabálytervezet emellett feltételes „safe harbor”, vagyis szabályozási biztonsági kikötőt is létrehozna bizonyos befektetési szerződésekhez kapcsolódó kriptoeszközök számára.
Ez nagy könnyebbség lehet olyan amerikai blokkláncprojektek számára, amelyek eddig attól tartottak, hogy egy tokenértékesítés automatikusan klasszikus értékpapír-kibocsátási eljárást von maga után.
A törvény és az ügynökségi szabályozás között azonban alapvető különbség van.
Az SEC egy meglévő törvényi felhatalmazás keretében alkot szabályokat és értelmezi a hatáskörét. A Kongresszus viszont magát a jogi keretet módosíthatja, új hatásköröket hozhat létre és tartósabban rögzítheti az SEC és CFTC közötti munkamegosztást.
Maga az SEC is jelezte, hogy a mostani szabályalkotás mellett továbbra is fontosnak tartja a kongresszusi jogalkotást, mert egy törvény stabilabb alapot biztosíthat, mint egy későbbi vezetés által könnyebben megváltoztatható ügynökségi szabály.
A CFTC sem akar tétlenül várni
Michael Selig CFTC-elnök augusztus 20-án szintén egyértelművé tette: ha a Kongresszus nem fogad el átfogó piacstruktúra-törvényt, a hatóság megvizsgálja, mit tud megtenni a már rendelkezésére álló jogkörök alapján.
Selig az Innovation Advisory Committee első ülésén jelezte, hogy munkatársait már megbízta többek között a fejlesztők védelmét, valamint a tőkeáttételes és letéti kriptokereskedést érintő szabályozási lehetőségek vizsgálatával. Ha a CLARITY Act elakad, a CFTC saját szabályalkotással léphet tovább.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a CFTC egyszerűen saját hatáskörben létrehozhatja ugyanazt a rendszert, amelyet a Kongresszus törvényben alakítana ki.
A hatóság jelenlegi, törvényből fakadó jogkörei korlátozottak. A digitális árupiaci eszközök hagyományos spot piacán például nem rendelkezik ugyanolyan átfogó tőzsdefelügyeleti hatáskörrel, mint a derivatívák esetében. Éppen ezért a CFTC szabályalkotása részleges megoldást adhat, de nem feltétlenül tudná megszüntetni az összes joghatósági bizonytalanságot.
Piaci szempontból ez talán a legfontosabb különbség.
A kriptovállalatoknak nem egyszerűen „kedvezőbb” szabályokra van szükségük, hanem kiszámítható szabályokra. Egy többéves üzleti beruházás, tőzsdei infrastruktúra, letétkezelési rendszer vagy tokenizációs platform szempontjából nagyon más kockázatot jelent egy kongresszusi törvény, mint egy olyan ügynökségi szabály, amelynek értelmezése egy későbbi adminisztráció alatt megváltozhat.
A Stabilcoin-jutalmakból bankrendszeri vita lett
A CLARITY Act egyik legnehezebben megoldható kérdése meglepő módon nem a Bitcoin vagy az Ethereum jogi besorolása, hanem a Stabilcoinok után fizethető jutalom.
A Stabilcoin olyan kriptoeszköz, amelynek értékét jellemzően egy hagyományos eszközhöz, leggyakrabban az amerikai dollárhoz próbálják rögzíteni. Fizetésre, kereskedési elszámolásra és blokkláncok közötti pénzmozgatásra használják, ezért a modern kriptogazdaság egyik legfontosabb likviditási infrastruktúráját jelentik.
Az Egyesült Államok már 2025-ben elfogadta a különálló GENIUS Actet, amely létrehozta a fizetési Stabilcoinok első szövetségi szabályozási rendszerét. A törvény többek között teljes, likvid eszközökkel – például dollárral és rövid lejáratú amerikai állampapírokkal – történő tartalékfedezetet ír elő.
A CLARITY Act azonban újra megnyitotta a jutalmak kérdését.
A jelenlegi kompromisszum lényegében megtiltaná, hogy a szolgáltató kizárólag azért fizessen kamatszerű hozamot, mert az ügyfél Stabilcoint tart, miközben bizonyos tranzakcióhoz vagy fizetési aktivitáshoz kötött jutalmak megengedettek maradhatnának.
A bankok szerint itt könnyen kiskapu keletkezhet.
Az American Bankers Association, az Independent Community Bankers of America és számos állami bankszövetség arra figyelmeztetett, hogy ha a kriptoplatformok gyakorlatilag kamathoz hasonló jutalmat tudnak fizetni a Stabilcoin-egyenlegekre, az ügyfelek pénzt vonhatnak ki a hagyományos bankbetétekből. Ez különösen a kisebb közösségi bankok hitelkihelyezési képességére lehetne hatással.
A kriptoipar ezzel szemben azzal érvel, hogy a túl szigorú tiltás a hagyományos bankok számára biztosítana versenyelőnyt, és szükségtelenül korlátozná a digitális pénzügyi termékek fejlődését.
Ez tehát már nem egyszerűen „bankok kontra kriptó” ideológiai vita. A kérdés az, hogy egy dollárhoz kötött digitális eszköz mennyire válhat funkcionálisan bankbetéthez hasonló megtakarítási termékké, és hol húzódjon a határ fizetési ösztönző és kamat között.
Nem csak a bankok miatt akadt el a törvény
A CLARITY Act körüli politikai bizonytalanságot hiba lenne kizárólag iparági lobbiharcra visszavezetni.
A szenátusi bankbizottság demokrata kisebbségének augusztusi elemzése több problémát is felvetett. Kritikusai szerint a törvény jelenlegi változata nem biztosít elegendő védelmet a befektetőknek, túl széles jogi kivételeket teremthet, nem kezeli megfelelően a tiltott pénzügyi tevékenységeket, és hiányos az állami tisztviselők kriptoérdekeltségeire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályozás.
Ezek politikai álláspontok, nem bizonyított következmények, ezért fontos különválasztani őket a törvény tényleges rendelkezéseitől. Ugyanakkor a Szenátusban éppen az számít, hogy sikerül-e olyan kompromisszumot kialakítani, amely elegendő támogatást kap az eljárási akadályok leküzdéséhez.
Donald Trump augusztus 19-én a Fehér Házban kriptoipari vezetőkkel és szabályozókkal tartott találkozón ismét a törvény elfogadására szólította fel a Kongresszust. A Reuters beszámolója szerint azonban a tárgyalásokon továbbra is hangsúlyosan jelen voltak az elnök és családja kriptoszektorhoz kapcsolódó üzleti érdekeltségeivel összefüggő etikai kifogások.
Ez azért lényeges, mert a CLARITY Act eredetileg széles, kétpárti kriptoszabályozási projektként indult. Minél erősebben összekapcsolódik azonban az aktuális elnöki politikával, annál nehezebb lehet megtartani azt a demokrata támogatást, amelyre a szenátusi eljárás során szükség lehet.
Mit jelenthet a CLARITY Act a Bitcoin és a teljes kriptopiac számára?
A CLARITY Act elfogadása önmagában természetesen nem garantálná a Bitcoin, az Ethereum vagy más kriptoeszközök árfolyamának emelkedését.
A szabályozási bizonytalanság csökkenése azonban több csatornán keresztül is befolyásolhatná a piacot.
Az intézményi szolgáltatók könnyebben tervezhetnének hosszú távon. Egyértelműbbé válhatna, hogy milyen engedélyek szükségesek egy kereskedési platform, letétkezelő vagy digitális árupiaci közvetítő működtetéséhez. Csökkenhetne annak kockázata is, hogy évekkel egy termék bevezetése után egy szabályozó egészen más jogi minősítést alkalmaz.
Ez különösen fontos a tokenizáció, a DeFi és az intézményi kriptokereskedés számára.
A szabályozási hírek rövid távon is képesek komoly piaci reakciót kiváltani. Trump augusztus 19-i Fehér Ház-i találkozójának napján a Bitcoin több mint 6 százalékot erősödött, és 68 ezer dollár fölé került, miközben több amerikai kriptovállalat részvénye is jelentősen emelkedett. A mozgásnak ugyanakkor más makrogazdasági és likviditási tényezői is voltak, ezért ezt nem lehet kizárólag a CLARITY Actnek tulajdonítani.
Hosszabb távon három forgatókönyv rajzolódik ki.
Optimista forgatókönyv: a Szenátus szeptemberben továbbviszi a törvényt, sikerül lezárni a Stabilcoin-jutalmak és az etikai szabályok körüli vitákat, majd a két kongresszusi kamara közös szövegben állapodik meg. Ebben az esetben az amerikai piac jogi kockázati prémiuma csökkenhet, ami támogathatja az intézményi beruházásokat és az amerikai kriptopiaci infrastruktúra fejlődését.
Semleges forgatókönyv: a CLARITY Act elakad, de az SEC, a CFTC és a Treasury tovább építi saját szabályozási rendszerét. Ebben az esetben a korábbiaknál tisztább környezet alakulhat ki, ám a hatósági jogkörök közötti hézagok és a szabályok politikai ciklusoktól való függése megmaradhat.
Negatív vagy kockázati forgatókönyv: a törvény elbukik, az ügynökségi szabályalkotás jogi támadásokba ütközik, és egy későbbi politikai vezetés ismét megváltoztatja a szabályozási irányt. Ez újból növelheti a jogi bizonytalanságot és ösztönözheti egyes cégek külföldre települését.
Cynthia Lummis ezért beszél „utolsó valós lehetőségről”. Július 22-i közleményében úgy fogalmazott, hogy a következő hetek jelenthetik az utolsó komoly esélyt évekre a szabályozás elfogadására.
Ez politikai értékelés, nem biztos előrejelzés. A Kongresszus 2027-ben vagy később is újra előveheti a témát. Az viszont reális, hogy egy választás, az új bizottsági összetétel és a jogalkotási prioritások átrendeződése ismét hosszú hónapokkal vagy évekkel tolhatja ki az átfogó piacszerkezeti reformot.
A valódi kérdés a szabályok tartóssága
A Peter Smith által megfogalmazott érvelés legfontosabb eleme nem az, hogy mindenáron pontosan a CLARITY Act jelenlegi változatát kell elfogadni.
A lényeg inkább az, hogy az amerikai kriptopiac elérkezett ahhoz a ponthoz, ahol az ügynökségi értelmezések önmagukban már nehezen helyettesítenek egy tartós törvényi keretet.
Az SEC 2026-ban jelentősen pontosította álláspontját. A CFTC új szabályokat készíthet elő. A GENIUS Act már létrehozta a fizetési Stabilcoinok külön szabályozását. Ezek együtt lényegesen rendezettebb környezetet jelentenek a néhány évvel korábbi helyzethez képest.
A piacstruktúra alapkérdése azonban továbbra is fennáll: ki felügyeli a nem értékpapírnak minősülő kriptoeszközök spot piacát, milyen követelmények vonatkoznak az ott működő közvetítőkre, és mennyire maradnak ezek a szabályok stabilak egy következő adminisztráció alatt?
A szeptember 15-i szavazás ezért jóval többről szólhat, mint egy újabb washingtoni kriptotörvényről.
Arról szól, hogy a piac szabályait elsősorban a Kongresszus rögzíti-e hosszú távra, vagy az amerikai kriptoszektor továbbra is egymást követő SEC- és CFTC-szabályokból, bírósági döntésekből és politikai irányváltásokból próbálja majd összeállítani a saját működésének jogi kereteit.
Gyakori kérdések
Mi a CLARITY Act?
A Digital Asset Market Clarity Act egy amerikai piacstruktúra-törvényjavaslat, amely egyértelműbb jogi keretet teremtene a digitális eszközök számára, és részletesebben meghatározná az SEC és a CFTC feladatmegosztását.
Elfogadták már a CLARITY Actet?
Nem. A képviselőház 2025. július 17-én 294–134 arányban elfogadta, a Szenátus bankbizottsága pedig 2026 májusában 15–9 arányban továbbította a módosított változatot. A teljes Szenátus azonban még nem fogadta el.
Mi történhet 2026. szeptember 15-én?
A jelenlegi hivatalos szenátusi menetrend alapján ekkor kerülhet sor a CLARITY Act tárgyalásának továbblendítéséhez szükséges cloture-eljárással kapcsolatos szavazásra. Ez fontos lépés, de önmagában még nem jelenti a törvény végleges elfogadását.
Miért ennyire fontosak a Stabilcoin-jutalmak?
A vita arról szól, hogy a Stabilcoinok tartásáért fizetett jutalmak mennyire hasonlíthatnak bankbetéti kamathoz. A bankok betétkiáramlástól tartanak, míg a kriptoipar szerint a túl szigorú tiltás korlátozná a versenyt és az innovációt.
Mi történik, ha a CLARITY Act nem megy át?
Az SEC és a CFTC továbbra is alkothat szabályokat meglévő hatáskörében. Ez részben csökkentheti a bizonytalanságot, de nem feltétlenül oldja meg a digitális árupiaci spot piacok teljes szövetségi felügyeletének kérdését.
A CLARITY Act elfogadása biztosan emelné a Bitcoin árát?
Nem. A szabályozási bizonytalanság csökkenése kedvező tényező lehet, de a Bitcoin árfolyamát többek között a globális likviditás, a kamatkörnyezet, az intézményi kereslet, az ETF-tőkeáramlások és a befektetői kockázatvállalási hajlandóság is jelentősen befolyásolja.
Jogi nyilatkozat
Ez az anyag kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál. Nem minősül befektetési, pénzügyi, jogi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták és más digitális eszközök magas kockázatú és jelentős árfolyam-ingadozásnak kitett befektetések lehetnek. Befektetési döntés előtt minden esetben indokolt saját kutatást végezni és szükség esetén megfelelő szakértőhöz fordulni.
