Mi az a bitcoin farm? – Teljes körű, közérthető magyarázat a kriptobányászat egyik alappilléréről

A bitcoin farm egy olyan létesítmény, amely nagyszámú kriptovaluta-bányász eszközt foglal magába. Ezek az eszközök összehangoltan működnek, összetett matematikai feladatokat oldanak meg, és ezzel hitelesítik a tranzakciókat a Bitcoin hálózatán, cserébe pedig jutalomként újonnan kibocsátott bitcoint kapnak.

A bitcoin farmok – és általában a kriptobányász farmok – lényege az, hogy nagy mennyiségű bányászati hardvert koncentrálnak egy helyre, és ezeket folyamatos üzemben tartják. A hangsúly nemcsak a hardverek számán, hanem azok folyamatos, stabil és optimalizált működtetésén van.

Mi az a bitcoin bányászfarm?

A bitcoin bányászfarm egy olyan fizikai tér vagy létesítmény, ahol ipari méretekben zajlik a kriptovaluták – elsősorban a bitcoin – előállítása. Ehhez speciálisan erre a célra fejlesztett bányászgépeket használnak, amelyek rendkívül nagy számítási kapacitással végeznek folyamatos adatfeldolgozást.

Fontos kiemelni, hogy nincs hivatalos definíció arra, hány bányászgéptől számít egy projekt bányászfarmnak. Általános szabályként azonban közepes vagy nagy méretű rendszerekről beszélünk, ahol már nem egyéni vagy otthoni bányászatról van szó.

A kriptovaluta-bányászat (ebben az esetben a bitcoin bányászata) az a folyamat, amely során a bányászok számítási teljesítményt (hashrate-et) biztosítanak a hálózat működéséhez. Ennek fejében jutalmat kapnak, amely bitcoin formájában realizálódik.

Egyszerűbben fogalmazva:
a bányászat az a mechanizmus, amelynek során új tranzakciós rekordok kerülnek hozzáadásra a blokklánchoz blokkok formájában.

Konszenzus és Proof of Work – miért van szükség bányászfarmokra?

A Bitcoin működéséhez elengedhetetlen, hogy a hálózat résztvevői egyetértsenek abban, mely tranzakciók érvényesek. Ez azért kulcsfontosságú, mert így akadályozható meg az úgynevezett kettős költés (double spending), amikor valaki ugyanazt a bitcoint többször próbálja elkölteni.

A Bitcoin ezt a problémát a Proof of Work (PoW), vagyis „munkabizonyíték” nevű konszenzusmechanizmussal oldja meg.

Ennek lényege, hogy:

• amikor egy tranzakciós blokk megtelik,

• a bányászok versenybe kezdenek egymással,

• és megpróbálnak elsőként megoldani egy rendkívül összetett matematikai feladatot.

Aki elsőként találja meg a helyes megoldást:

• létrehoz egy 64 karakter hosszú kriptográfiai hash-t,

• ezzel hitelesíti a blokkot,

• és bitcoin jutalmat kap.

Ez a folyamat rendkívül energia- és számításigényes, ezért vált szükségessé az ipari méretű bitcoin farmok kialakulása.

Nem csak bitcoin létezik – kriptobányász farmok más coinokra is

Fontos megjegyezni, hogy nem kizárólag bitcoin bányászfarmok léteznek. Számos más kriptovaluta is használ bányászati mechanizmust, bár egyre több projekt tér át más konszenzusmodellekre.

Egy kriptobányász farm fenntartásánál kulcsfontosságú szempontok:

• megfelelő hűtés és légkondicionálás,

• stabil elektromos hálózat,

• a bányászteljesítmény folyamatos optimalizálása,

• valamint olyan szoftverek használata, amelyek lehetővé teszik az eszközök távoli és egyidejű felügyeletét.

Ezen felül a bányászat jövedelmezőségét erősen befolyásolja:

• a kriptovaluta árfolyama,

• az elektromos áram költsége,

• valamint a hálózat aktuális bányászati nehézsége.

Hogyan működik egy bitcoin farm a gyakorlatban?

A bitcoin bányászat speciálisan kialakított létesítményeket igényel. Ezekben:

• professzionális szoftverek figyelik a hardverek állapotát,

• karbantartó személyzet felügyeli az eszközöket,

• és az esetleges meghibásodásokat azonnal kezelik.

A bányászgépek:

• soha nem pihennek,

• csak karbantartás idejére állnak le,

• mivel minden leállás bevételkiesést jelent.

A maximális hatékonyság érdekében elengedhetetlen:

• a folyamatos működés,

• a hőelvezetés precíz kezelése,

• az elektromos kapcsolatok állandó ellenőrzése.

Bitcoin farm karbantartása – folyamatos üzem, megszakítás nélkül

Amikor bitcoin farmról beszélünk, általában több tucat vagy több száz bányászgépről van szó, amelyek egyszerre dolgoznak. A teljesítmény figyelésére speciális monitorozó szoftvereket használnak, amelyek lehetővé teszik a távoli hibaészlelést és beavatkozást.

A karbantartás jellemzően szakaszosan történik:

• miközben az egyik eszközcsoport karbantartáson van,

• a többi tovább működik,

• így a farm nem áll le teljesen.

Mind a videókártyás (GPU), mind az ASIC alapú bitcoin bányászgépek esetében elengedhetetlen:

• az elektromos alkatrészek,

• a chipek,

• valamint a hűtőrendszerek rendszeres ellenőrzése.

Milyen típusú bányászfarmok léteznek?

A bányászfarmok többféleképpen csoportosíthatók, leggyakrabban a használt hardver típusa szerint.

ASIC-alapú farmok

Az ASIC (Application-Specific Integrated Circuit) eszközök:

• kifejezetten egy adott algoritmusra készülnek,

• rendkívül hatékonyak,

• a bitcoin bányászatban ezek a legelterjedtebbek.

Nemcsak bitcoint, hanem például:

• Bitcoin Cash,

• Litecoin,

• Decred,

• Dash
  bányászatára is használják őket, algoritmustól függően.

GPU-alapú farmok

A GPU-k eredetileg grafikai feldolgozásra készültek, de:

• nagy teljesítményük és rugalmasságuk miatt

• több kriptovaluta bányászatára is alkalmasak.

CPU-alapú farmok

Napjainkban már ritkák:

• alacsony hatékonyság,

• főként kisebb vagy speciális projektekhez használják.

A bitcoin bányászfarmok túlnyomó többsége ASIC eszközökkel működik, mivel ezek a leghatékonyabbak a SHA-256 algoritmushoz.

Lehet pénzt keresni egy bitcoin farmmal?

A válasz: igen, de erősen körülményfüggő.

A jövedelmezőséget meghatározza:

• a piac volatilitása,

• a hálózat bányászati nehézsége,

• az áram és internet költsége,

• a kezdeti beruházás mértéke.

A Proof of Work rendszerek automatikusan igazítják a nehézséget a globális hashrate alapján, hogy a blokkok nagyjából azonos időközönként jöjjenek létre.

Az elektromos áram költsége a legkritikusabb tényező, mivel a bányászgépek hatalmas mennyiségű energiát fogyasztanak.

Hol működik a legtöbb kriptobányász farm?

2021 közepéig Kína volt a világ legnagyobb bányászati központja, közel az összes globális hashrate felével. A tiltások után a farmok:

• Kazahsztánba,

• az Egyesült Államokba,

• Oroszországba,

• Kanadába
  költöztek.

Kazahsztán kezdetben ideálisnak tűnt:

• olcsó energia,

• kevés szabályozás.

Később azonban:

• adókat vezettek be,

• áramkimaradások történtek,

• a bányászokat részben felelőssé tették az energiaproblémákért.

Ma az Egyesült Államok tölti be a vezető szerepet, miközben Kína – a tiltások ellenére – újra jelentős szereplővé vált.

Gazdaságosság és energiahatékonyság

Gyakori vád, hogy a bitcoin farmok súlyosan szennyezik a környezetet. Sok szakértő szerint azonban összekeverik a bányászatot a hagyományos erőművekkel.

A bitcoin farmok:

• nem bocsátanak ki közvetlen káros anyagokat,

• működésük hasonló más adatközpontokéhoz,

• a keletkező hő megfelelő rendszerekkel kezelhető.

Egyre több farm használ:

• vízenergiát,

• napenergiát,

• geotermikus forrásokat.

Becslések szerint a kriptobányászat mintegy 58,4%-ban megújuló energiára támaszkodik, ami sok iparágnál kedvezőbb arány.

Egyes cégek kifejezetten:

• hideg éghajlatú területekre (például Észak-Svédország),

• vagy olcsó és stabil energiával rendelkező régiókba
  telepítik farmjaikat.

Összegzés

A bitcoin farm:

• technológiai,

• gazdasági,

• energetikai
  szempontból is összetett rendszer.

Nem egyszerű „pénznyomda”, hanem komoly beruházást és szakértelmet igénylő iparág, amely a Bitcoin hálózat működésének egyik legfontosabb alappillére.