A Bitcoin, a SpaceX és a Starlink első pillantásra három teljesen különböző befektetési történetnek tűnik: az egyik egy decentralizált digitális eszköz, a másik egy rakéta- és űripari vállalat, a harmadik pedig egy műholdas internetszolgáltatás. A 10x Research szerint azonban ugyanannak a globális infrastruktúra-építésnek három rétegéről van szó. A merész elmélet középpontjában nem a jegybanki kamatpolitika, hanem az energia, a hő, az adatkapcsolat, az orbitális kapacitás és a joghatóság áll.
A gondolatmenet érdekes, de könnyű túl messz vinni. A Bitcoin valóban fizikai infrastruktúrától függ, a Starlink valóban csökkentheti a földi hálózatoktól való függést, a SpaceX pedig valóban képes kiépíteni a műholdas rendszer orbitális hátterét. Ebből azonban még nem következik, hogy a három eszköz árfolyama együtt mozog, vagy hogy befektetési szempontból egymás helyettesítői lennének.
A 10x Research infrastruktúra-tézise

A 10x Research érvelése szerint a Bitcoin nem pusztán egy monetáris eszköz vagy az infláció elleni fedezet. Olyan digitális értékátviteli hálózat, amely csak akkor működik, ha rendelkezésre áll a működéséhez szükséges fizikai háttér.
A kutatócég három egymásra épülő szintet különböztet meg:
A Bitcoin az értékátviteli réteg. Lehetővé teszi, hogy a hálózat résztvevői központi elszámoló vagy jegybank nélkül küldjenek egymásnak digitális értéket.
A Starlink a kapcsolati réteg. A műholdas internet olyan helyeken is adatkapcsolatot biztosíthat, ahol nincs megfelelő vezetékes vagy mobilhálózat, illetve ahol a földi internetkapcsolat drága, sérülékeny vagy ellenőrzött.
A SpaceX a fizikai és orbitális szállítási réteg. A vállalat rakétái juttatják pályára a Starlink műholdjait, és teszik lehetővé a konstelláció folyamatos bővítését, pótlását és technológiai korszerűsítését.
A 10x Research már egy 2026 májusában megjelent elemzésében is azt állította, hogy a SpaceX a Bitcoin-tézis hiányzó fizikai oldala. A cég ezt nem egyszerű technológiai együttállásként, hanem az információ, a pénz és az infrastruktúra feletti ellenőrzésért zajló hosszú távú versenyként értelmezi.
Ez a megközelítés azért szokatlan, mert a kriptopiaci elemzések többsége elsősorban a kamatokat, a dollár likviditását, az ETF-ek pénzáramlását, a szabályozást és a befektetői hangulatot vizsgálja. A 10x Research ezzel szemben azt kérdezi: mi történik akkor, ha a digitális gazdaság legfontosabb szűk keresztmetszete már nem a pénz ára, hanem az energia, az adatkapcsolat, a számítási teljesítmény és az orbitális kapacitás lesz?
A Bitcoin valójában fizikai rendszer
A „digitális valuta” kifejezés könnyen azt a benyomást kelti, hogy a Bitcoin kizárólag szoftverként létezik. A protokoll valóban digitális, működéséhez azonban nagyon is fizikai eszközökre van szükség.
A Bitcoin eredeti dokumentuma egy közvetlen, peer-to-peer elektronikus készpénzrendszert ír le, amelyben a tranzakciók sorrendjét és érvényességét a hálózat résztvevői a proof-of-work mechanizmus segítségével biztosítják. A tranzakciós előzmények megváltoztatásához újra el kellene végezni az érintett blokkokhoz kapcsolódó számítási munkát, majd utol kellene érni és meg kellene előzni az őszinte hálózatot.
Mit jelent a proof-of-work?

A proof-of-work, magyarul munkabizonyíték, a Bitcoin konszenzusmechanizmusa. A bányászok speciális számítógépekkel hatalmas mennyiségű próbálkozást végeznek annak érdekében, hogy megtalálják a következő blokk érvényes kriptográfiai megoldását.
A számítás eredménye önmagában könnyen ellenőrizhető, előállítása viszont sok energiát és hardvert igényel. Ez teszi költségessé a hálózat elleni támadást.
A Bitcoin-bányászat legfontosabb fizikai elemei:
ASIC bányászgépek: Az ASIC az „application-specific integrated circuit” rövidítése. Olyan integrált áramkör, amelyet egy meghatározott feladatra, jelen esetben a Bitcoin SHA-256 számításainak elvégzésére terveztek.
Villamos energia: A bányászgépek folyamatosan működnek, ezért az áram ára a bányászati gazdaságosság egyik legfontosabb változója.
Hűtés: A felhasznált elektromos energia döntő része végül hővé alakul. A berendezéseket levegős, folyadékos vagy merüléses hűtéssel kell üzemi hőmérsékleten tartani.
Adatkapcsolat: A bányászoknak gyorsan értesülniük kell az új blokkokról, és haladéktalanul továbbítaniuk kell saját eredményeiket. Egy tartós kapcsolatkimaradás közvetlenül rontja a bevételszerzési esélyüket.
Joghatóság: Nem mindegy, hogy egy bányászfarm milyen országban működik. Az áramszabályozás, az adózás, az importszabályok, a hálózati csatlakozás, az engedélyezés és a politikai kockázat egyaránt befolyásolja a működést.
A Cambridge Centre for Alternative Finance 2025-ös iparági jelentése évi 138 terawattórára becsülte a Bitcoin-bányászat villamosenergia-felhasználását, ami a világ áramfogyasztásának körülbelül 0,54 százalékát jelentette. A vizsgált vállalatok készpénzalapú működési költségeinek több mint 80 százalékát az elektromos energia adta. A felmérés 49 bányászati vállalatot fogott át, amelyek az adatgyűjtés idején a hálózati számítási teljesítmény közel 48 százalékát képviselték.
A jelentés szerint a vizsgált bányászok energiamixének 52,4 százaléka megújuló vagy nukleáris forrásból származott. Ugyanakkor a legnagyobb önálló energiaforrás továbbra is a földgáz volt, 38,2 százalékos aránnyal. Az adatok ezért egyszerre mutatják a tisztább energia felé történő elmozdulást és a fosszilis forrásoktól való jelentős függést.










