Peter Schiff ismét élesen bírálta a Bitcoint, ezúttal azonban nem az aranyhoz, hanem a mesterséges intelligenciához viszonyítva. A neves Bitcoin-kritikus szerint az AI és a Bitcoin ugyanazért a spekulatív tőkéért, villamos energiáért és adatközponti infrastruktúráért versenyezhet, miközben a fejlettebb AI-rendszerek akár eddig ismeretlen technikai sebezhetőségeket is felfedezhetnek.

Az állítás egy része mögött valóban látható gazdasági folyamatok húzódnak meg: több nagy Bitcoin-bányász egyre több kapacitást irányít át mesterséges intelligenciához és nagy teljesítményű számítástechnikához. Abból azonban egyelőre semmi nem következik, hogy az AI technológiailag képes lenne „feltörni” a Bitcoint. A két terület kapcsolatának legfontosabb kérdése jelenleg nem a kriptográfia, hanem a tőke, az energia és a bányászati üzleti modell átalakulása.

Peter Schiff szerint az AI nem segíti, hanem veszélyezteti a Bitcoint

Peter Schiff augusztus 23-án azt állította, hogy téves az a befektetői narratíva, amely a Bitcoint valamilyen módon az AI-boom kedvezményezettjeként próbálja bemutatni. Érvelése szerint a két terület valójában több ponton versenytársa egymásnak: ugyanazt a spekulatív befektetői tőkét próbálják megszerezni, nagy mennyiségű villamos energiára van szükségük, és az adatközponti infrastruktúráért is verseny folyik.

Schiff álláspontját érdemes megfelelő kontextusba helyezni. Régóta a Bitcoin egyik legismertebb kritikusa, miközben az arany szerepét hangsúlyozza értékőrző eszközként. Emiatt kijelentése nem tekinthető független piaci előrejelzésnek: elsősorban egy ismert Bitcoin-szkeptikus véleményéről van szó.

Ettől még az általa felvetett gazdasági kérdés releváns.

Az elmúlt években a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások jelentős mennyiségű tőkét, energiát és adatközponti kapacitást kötöttek le. Egy Bitcoin-bányász számára ezért ma már nem feltétlenül az a legjövedelmezőbb lehetőség, ha minden rendelkezésre álló megawattot Bitcoin-bányászatra használ.

A kérdés így nem egyszerűen az, hogy „AI vagy Bitcoin”, hanem az, hogy egy energiával, földterülettel, hálózati csatlakozással és adatközponti infrastruktúrával rendelkező vállalat melyik üzleti modelltől várhat magasabb megtérülést.

AI és Bitcoin: valóban ugyanazért a befektetői tőkéért versenyeznek?

Schiff egyik legerősebb állítása szerint az AI elszívhatja a spekulatív tőkét a Bitcoin elől.

Ennek van intuitív logikája. A magas növekedési lehetőséget kereső befektetők tőkéje nem korlátlan. Ha az AI-chipek, adatközpontok, felhőszolgáltatók és mesterségesintelligencia-vállalatok rendkívül vonzó hozamkilátásokat kínálnak, egyes befektetők valóban dönthetnek úgy, hogy ezen a területen vállalnak kockázatot Bitcoin helyett.

A probléma az, hogy ezt az összefüggést jelenleg nem lehet egyértelműen bizonyítani.

Nincs olyan nyilvános adat, amely megmutatná, hogy az AI-szektorba áramló minden új dollár egyébként Bitcoinba került volna. A globális tőkepiac ráadásul nem feltétlenül zéró összegű játék. Kedvező likviditási környezetben egyszerre emelkedhetnek a technológiai részvények, az AI-hoz kapcsolódó vállalatok és a kriptoeszközök is.

Erre a 2026. augusztusi Bitcoin-piac is szolgáltat példát. A Farside Investors adatai alapján az amerikai spot Bitcoin ETF-ek augusztus 17. és 20. között négy egymást követő kereskedési napon összesen mintegy 1,1 milliárd dollár nettó tőkebeáramlást regisztráltak.

A spot Bitcoin ETF olyan tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely közvetlenül Bitcoinhoz kapcsolódó kitettséget kínál. Jelentős nettó beáramlás esetén az alapkezelőknek jellemzően több BTC-kitettséget kell biztosítaniuk, ezért az ETF-ek az intézményi kereslet egyik fontos csatornáját jelentik.

Az AI tehát versenyezhet a Bitcoinnal a befektetők figyelméért és pénzéért, de jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az AI-boom önmagában kiszorítaná a Bitcoint a globális portfóliókból.

A Bitcoin-bányászok viszont tényleg egyre inkább az AI felé fordulnak

Schiff érvelésének legerősebb része nem a befektetői tőkéhez, hanem a bányászati infrastruktúrához kapcsolódik.

A CoinShares 2026-os bányászati jelentése szerint a tőzsdén jegyzett Bitcoin-bányászati vállalatok által bejelentett AI- és HPC-szerződések összesített értéke már meghaladta a 70 milliárd dollárt. A társaság becslése alapján egyes tőzsdei bányászok bevételének akár 70%-a is származhat AI-infrastruktúrából 2026 végére, szemben a korábbi mintegy 30%-os aránnyal.

A HPC a high-performance computing, vagyis nagy teljesítményű számítástechnika rövidítése. Olyan számítási infrastruktúrát jelent, amelyet rendkívül erőforrás-igényes feladatokra – például mesterségesintelligencia-modellek futtatására vagy tudományos számításokra – használnak.

A váltás mögött elsősorban üzleti racionalitás áll.

A CoinShares szerint a tőzsdén jegyzett bányászok súlyozott átlagos készpénzköltsége 2025 negyedik negyedévében körülbelül 79 995 dollárra emelkedett egy BTC előállítására vetítve. A hashprice – vagyis az egységnyi bányászati számítási teljesítményből elérhető bevétel – eközben többéves mélypont közelébe süllyedt.

Ez nem azt jelenti, hogy minden bányász pontosan 79 995 dollárért állít elő egy Bitcoint. A tényleges költség jelentősen függ az áramártól, a gépek hatékonyságától, a finanszírozási költségektől és az adott vállalat infrastruktúrájától. Az adat inkább azt mutatja, hogy az iparág jövedelmezősége jelentős nyomás alá került.

Az AI-adatközpontok ezzel szemben hosszabb távú, szerződéses bevételt és potenciálisan kiszámíthatóbb megtérülést kínálhatnak.

Egy olyan bányászati vállalat számára, amely már rendelkezik olcsó energiaforrással, hálózati kapcsolattal és nagy adatközponti telephelyekkel, az AI nem feltétlenül ellenség. Sokkal inkább egy alternatív ügyfél.

A MARA Bitcoin-eladása jól mutatja az üzleti modell átalakulását

A MARA Holdings esete különösen érdekes, de itt fontos pontosítani az eredeti narratívát.

A vállalat 2026. március 4. és március 25. között 15 133 BTC-t értékesített, összesen körülbelül 1,1 milliárd dollárért. A MARA hivatalos közlése szerint a bevételt elsősorban mintegy 1 milliárd dollár névértékű átváltható kötvény visszavásárlására használta, a fennmaradó összeg pedig általános vállalati célokra maradt rendelkezésre.

Ezért nem lenne pontos azt állítani, hogy a társaság 1,1 milliárd dollárnyi Bitcoint közvetlenül AI-fejlesztések finanszírozása érdekében adott el.

A tranzakció azonban egy nagyobb stratégiai átalakulás részeként értelmezhető.

Április végén a MARA bejelentette a Long Ridge Energy & Power körülbelül 1,5 milliárd dolláros felvásárlását. A társaság terveiben olyan digitális infrastruktúra szerepel, amely idővel akár 600 MW AI- és kritikus informatikai terhelés kiszolgálására is alkalmas lehet.

Ez jól mutatja, mi történik az iparágban: a nagy bányászok egy része már nem kizárólag Bitcoin-bányászként tekint önmagára, hanem energia- és számítási infrastruktúra-szolgáltatóként.

Bitcoin-befektetői szempontból ennek kettős következménye lehet.

Ha a vállalatok rendszeresen BTC-t értékesítenek adatközpontok, adósságcsökkentés vagy AI-projektek finanszírozására, az rövid távon növelheti a piaci eladói kínálatot. Ugyanakkor ha az AI-üzletág stabilabb bevételt termel, az pénzügyileg erősebbé teheti a bányászokat, csökkentve annak kockázatát, hogy gyenge Bitcoin-piaci időszakokban kényszerértékesítésekre legyen szükségük.

Mi történik a Bitcoinnal, ha csökken a bányászati hashrate?

Az egyik gyakori félreértés szerint ha sok bányász AI-infrastruktúrára vált, a Bitcoin automatikusan működésképtelenné válhat.

A helyzet ennél összetettebb.

A hashrate a Bitcoin hálózat összesített számítási teljesítményének egyik legfontosabb mérőszáma. Minél nagyobb, annál több számítási kapacitás vesz részt a proof-of-work, vagyis munkabizonyításon alapuló bányászatban.

Ha bányászati kapacitás távozik a hálózatról, a hashrate csökkenhet. Ez elméletileg mérsékelheti a hálózat támadásokkal szembeni gazdasági ellenálló képességét, hiszen kisebb teljes számítási teljesítményt kellene felülmúlni egy rendkívül költséges, többségi hashpowerre építő támadás során.

A Bitcoin protokoll azonban beépített alkalmazkodási mechanizmussal rendelkezik. A hálózat 2016 blokkonként – ideális esetben körülbelül kéthetente – módosítja a bányászati nehézséget annak érdekében, hogy a blokkok átlagosan továbbra is nagyjából tízpercenként jöjjenek létre.

Ha sok bányász kikapcsolja gépeit, átmenetileg lassulhat a blokktermelés. A következő nehézségkorrekció után azonban a megmaradó bányászok számára könnyebbé válhat a blokkok megtalálása.

A bányászat AI felé történő elmozdulása tehát gazdasági és biztonsági szempontból figyelendő fejlemény, de önmagában nem jelenti a Bitcoin működésének megszűnését.

Fel tudja törni az AI a Bitcoint?

Peter Schiff legdrámaibb felvetése szerint egy kellően fejlett mesterséges intelligencia olyan hibákat fedezhet fel a Bitcoin kódjában, tárcáiban, hálózatában vagy kriptográfiájában, amelyeket az emberek eddig nem vettek észre.

Elméletileg ezt nem lehet teljesen kizárni. Egy AI-rendszer képes lehet kódellenőrzésre, hibakeresésre és olyan programozási problémák azonosítására, amelyeket korábban nem fedeztek fel.

Ugyanez azonban a védekező oldalra is igaz.

A Bitcoin fejlesztői, tárcaszolgáltatók és biztonsági kutatók ugyanilyen technológiákat használhatnak hibák felfedezésére, automatikus tesztelésre és sérülékenységek javítására. Az AI tehát nem kizárólag támadóeszköz.

Fontos továbbá megkülönböztetni a mesterséges intelligenciát a kvantumszámítástechnikától.

Egy modern generatív AI-modell attól, hogy egyre jobb programokat ír vagy egyre összetettebb problémákat old meg, nem kap automatikusan olyan számítási képességet, amellyel nyers erővel feltörhetné a Bitcoin kulcsait.

A Bitcoin kulcsrendszerének fontos részei elliptikus görbéken alapuló kriptográfiát használnak. Az amerikai NIST szerint egy jövőbeni, kellően erős és hibajavított kvantumszámítógép valóban veszélyeztethetné a ma széles körben alkalmazott elliptikusgörbe-alapú kriptográfiai rendszereket. Éppen ezért már 2024-ben véglegesítették az első posztkvantum kriptográfiai szabványokat.

Ez azonban egy másik technológiai kérdés.

2026 augusztusában nincs ismert bizonyíték arra, hogy egy AI-rendszer olyan hibát fedezett volna fel a Bitcoinban, amely veszélyeztetné a 21 millió BTC-ben meghatározott kibocsátási korlátot vagy a hálózat alapvető biztonságát.

Schiff technológiai forgatókönyve ezért jelenleg hipotetikus kockázat, nem pedig bizonyított fenyegetés.

A Bitcoin árfolyama egyelőre nem jelez AI-pánikot

A piaci adatok szintén arra utalnak, hogy a befektetők jelenleg nem tekintik az AI-t egzisztenciális Bitcoin-kockázatnak.

2026 augusztus 24-én a Bitcoin nagyjából 77 500–77 700 dollár körül forgott. Néhány nappal korábban 79 455 dollár közelébe emelkedett, ami három hónapos csúcsnak számított.

A közelmúltbeli emelkedés mögött több tényező állt. A makrogazdasági környezet, a gyengülő dollár, a kötvénypiaci változások, a short pozíciók zárása és az intézményi kereslet egyaránt hozzájárult a mozgáshoz.

Ez azért fontos, mert megmutatja: a Bitcoin árfolyamát jelenleg jóval közvetlenebb tényezők alakítják, mint az AI és a Bitcoin közötti feltételezett hosszú távú verseny.

A kriptovaluta-piac különösen érzékeny a globális likviditásra, kamatvárakozásokra, dollármozgásokra, ETF-tőkefolyamokra és a befektetői kockázatvállalási hajlandóságra.

Az AI-verseny mindezek mellett egy új strukturális tényező lehet, elsősorban a bányászati iparágban.

Három lehetséges forgatókönyv az AI és Bitcoin kapcsolatára

Optimista forgatókönyv: a Bitcoin-bányászok sikeresen építenek ki AI- és HPC-üzletágakat, amelyek stabil bevételt termelnek. A többletbevétel erősíti mérlegüket, mérsékli a BTC-kényszerértékesítéseket, miközben a spot ETF-ek és más intézményi szereplők fenntartják a Bitcoin iránti keresletet. Ebben az esetben az AI és a Bitcoin nem egymás ellenfelei, hanem két különböző bevételi forrást jelenthetnek ugyanazon energetikai infrastruktúra számára.

Semleges forgatókönyv: az AI fokozatosan elszívja a legértékesebb adatközponti kapacitás egy részét, a kevésbé hatékony bányászok pedig kiszorulnak. A Bitcoin nehézségszabályozása alkalmazkodik a változáshoz, a bányászat olcsóbb és rugalmasabb energiaforrások felé tolódik, de a hálózat működésében nem következik be jelentős zavar. A BTC árfolyamát továbbra is elsősorban a globális kereslet és a makrogazdasági környezet határozza meg.

Negatív forgatókönyv: az AI-infrastruktúra tartósan lényegesen magasabb megtérülést kínál, ezért jelentős bányászati kapacitás távozik a Bitcoinból. A nagy bányászok közben rendszeresen BTC-t értékesítenek beruházásaik és adósságállományuk finanszírozására, miközben az intézményi Bitcoin-kereslet is gyengül. Ebben az esetben egyszerre jelenhetne meg magasabb eladói kínálat és kisebb befektetői kereslet, ami kedvezőtlen árfolyamkörnyezetet teremthetne.

Ezek közül egyik forgatókönyv sem tekinthető biztos előrejelzésnek. A döntő kérdés az lesz, hogy az AI-infrastruktúra térnyerése milyen mértékű Bitcoin-értékesítést, hashrate-változást és tőkeátrendeződést okoz ténylegesen.

Az AI legnagyobb Bitcoin-kockázata egyelőre gazdasági, nem technológiai

Peter Schiff felvetése első hallásra radikálisnak tűnhet, de az érvelés egy része valós iparági változásra világít rá.

A Bitcoin-bányászat már nem egyedüli szereplőként versenyez az olcsó, nagy mennyiségű villamos energiáért és a megfelelő adatközponti infrastruktúráért. Az AI-boom teljesen új árazási környezetet teremthet ezeknek az erőforrásoknak, ezért bizonyos bányászati vállalatok számára egyre racionálisabb lehet az AI- és HPC-szolgáltatások felé fordulni.

Ez a folyamat megváltoztathatja a Bitcoin-bányászati iparágat, de nem feltétlenül káros a Bitcoin egészére.

A nagy kérdés nem az, hogy a mesterséges intelligencia „legyőzi-e” a Bitcoint, hanem az, hogy mennyi tőkét, energiát és infrastruktúrát tud magához vonzani, illetve hogyan alkalmazkodnak ehhez a bányászok.

Schiff technológiai figyelmeztetése ennél jóval spekulatívabb. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az AI veszélyeztetné a Bitcoin kriptográfiai alapjait. A ténylegesen mérhető változás az adatközponti gazdaságtanban zajlik.

Éppen ezért a következő időszakban nem az AI-modellek képességeit, hanem a bányászati vállalatok beruházásait, BTC-eladásait, hashrate-jét, energiafelhasználását és AI-bevételeit érdemes figyelni.

Gyakori kérdések

Miért gondolja Peter Schiff, hogy az AI veszélyes lehet a Bitcoinra?

Schiff szerint az AI és a Bitcoin ugyanazért a befektetői tőkéért, villamos energiáért és adatközponti infrastruktúráért versenyez. Emellett felvetette, hogy egy fejlett AI technikai hibákat is találhat a Bitcoin rendszerében, erre azonban jelenleg nincs bizonyíték.

Valóban AI-ra váltanak a Bitcoin-bányászok?

Több nagy tőzsdei bányász jelentős AI- és HPC-infrastruktúrát épít. A CoinShares szerint a szektor bejelentett AI/HPC-szerződéseinek összértéke meghaladta a 70 milliárd dollárt, tehát a tendencia már érdemi gazdasági változásnak tekinthető.

Mi történik, ha sok bányász abbahagyja a Bitcoin-bányászatot?

A hálózati hashrate csökkenhet, a blokkok átmenetileg lassabban érkezhetnek, majd a Bitcoin 2016 blokkonként működő nehézségkorrekciója alkalmazkodik a megváltozott számítási teljesítményhez. Ez nem jelenti automatikusan a hálózat leállását.

Fel tudja törni a mesterséges intelligencia a Bitcoint?

Jelenleg nincs erre bizonyíték. Az AI segíthet programhibák keresésében, de ez nem azonos a Bitcoin kriptográfiai védelmének matematikai feltörésével. A hosszabb távú kriptográfiai kockázatoknál inkább a kellően fejlett kvantumszámítógépeket tartják releváns technológiai tényezőnek.

Az AI terjedése biztosan negatív lesz a Bitcoin árfolyamára?

Nem. Kedvezőtlen lehet, ha tartós bányászati BTC-eladásokat és a befektetői kereslet csökkenését okozza. Ugyanakkor az AI stabilabb bevételi forrást is biztosíthat a bányászati vállalatoknak. Az árfolyamra gyakorolt végső hatás számos más tényezőtől is függ.

Milyen adatokat érdemes figyelni az AI és Bitcoin kapcsolatának megítéléséhez?

Különösen fontos lehet a bányászati hashrate, a hashprice, a bányászvállalatok BTC-készlete és értékesítései, az AI/HPC-bevételek aránya, az energiaárak, valamint a spot Bitcoin ETF-ek tőkefolyama.

Jogi nyilatkozat

A jelen cikk kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták magas kockázatú és jelentős árfolyam-ingadozásra képes eszközök lehetnek. Befektetési döntés előtt minden esetben célszerű saját kutatást végezni és szükség esetén megfelelő szakértő tanácsát kérni.