Az amerikai kriptopiac egyik legfontosabb szabályozási reformja, a CLARITY Act kritikus szavazás elé néz: az Egyesült Államok Szenátusa szeptember 15-én dönt arról, hogy egyáltalán megnyílhat-e az érdemi vita a törvényjavaslatról. Republikánus szenátorok szerint jelenleg rosszak az esélyek, miközben a kriptoipar lobbistái úgy vélik, a washingtoni pesszimizmus részben tárgyalási taktika lehet.

A tét jóval nagyobb egyetlen törvény sorsánál. A CLARITY Act hosszú távra meghatározhatná, hogyan oszlik meg az amerikai kriptoszektor felügyelete az SEC és a CFTC között, milyen szabályok vonatkoznak a kriptotőzsdékre és tokenkibocsátókra, illetve milyen feltételek mellett válhat egy decentralizálódó token szabályozási értelemben digitális árucikké.

Szeptember 15-én jön a CLARITY Act első nagy szenátusi próbája

A Digital Asset Market Clarity Act, vagy röviden CLARITY Act nem új kezdeményezés. Az amerikai Képviselőház 2025. július 17-én már elfogadta a H.R. 3633 jelzésű törvényjavaslatot, méghozzá jelentős, kétpárti többséggel: 294 képviselő szavazott mellette és 134 ellene. A támogatók között mind a 216 voksoló republikánus, valamint 78 demokrata képviselő szerepelt.

A Szenátusban azonban lényegesen nehezebb a helyzet. A felsőház hivatalos menetrendje szerint 2026. szeptember 15-én 14:15-kor washingtoni idő szerint kerül sor a cloture-indítványról szóló szavazásra. Ez magyar idő szerint várhatóan 20:15 lesz.

Fontos, hogy ez nem a CLARITY Act végső elfogadásáról szóló szavazás.

A cloture az amerikai szenátusi eljárásban azt szolgálja, hogy korlátozzák az elhúzódó vitát és továbbléphessenek az adott ügy tárgyalására. A jelen esetben a Szenátus először arról dönt, hogy megnyissa-e az utat a törvényjavaslat érdemi tárgyalásához. Ehhez 60 szavazat szükséges.

A republikánusok jelenleg 53 szenátusi mandátummal rendelkeznek, míg 45 demokrata és két, a demokratákkal együttműködő független szenátor ül a felsőházban. Ez azt jelenti, hogy még teljes republikánus egység esetén is legalább hét további szavazatra lenne szükség.

Ha a szeptember 15-i indítvány elbukik, a törvény nem szűnik meg automatikusan, de a 2026-os elfogadás esélyei jelentősen romlanának.

Miért fontos a CLARITY Act a kriptopiac számára?

A CLARITY Act alapvető célja, hogy rendezze az Egyesült Államok kriptoszabályozásának egyik legnagyobb, évek óta fennálló problémáját: mikor tartozik egy kriptoeszköz az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez, vagyis az SEC-hez, és mikor az árupiacokat felügyelő CFTC-hez?

A jelenlegi rendszer jelentős részben meglévő értékpapír- és árupiaci törvényekre, bírósági döntésekre és szabályozói értelmezésekre épül. Emiatt egyes tokenek jogi besorolását sok esetben csak hosszadalmas jogviták során lehetett tisztázni.

A CLARITY Act ehelyett létrehozná a „digital commodity”, azaz digitális árucikk kategóriáját. A CFTC főszabály szerint felügyeletet kapna ezek spot, vagyis azonnali piacai, valamint a hozzájuk kapcsolódó kriptotőzsdék, brókerek és kereskedők felett. Az SEC továbbra is fontos szerepet töltene be többek között bizonyos elsődleges tokenértékesítéseknél és a befektetési szerződésekhez kapcsolódó tranzakcióknál.

A javaslat egyik legérdekesebb eleme az úgynevezett „mature blockchain”, vagyis érett blokklánc koncepciója.

Leegyszerűsítve: ha egy hálózat kellően decentralizálttá válik, és már nem ellenőrzi egyetlen vállalat, fejlesztői csoport vagy más központi szereplő, akkor az ahhoz kapcsolódó token bizonyos feltételek mellett digitális árucikként kezelhető. A rendszer célja, hogy egy projekt szabályozási besorolása ne feltétlenül legyen ugyanaz indulásakor és évekkel később.

Ez különösen fontos a Layer 1 és Layer 2 hálózatok, valamint a saját tokennel rendelkező decentralizált projektek számára. A Layer 1 olyan alapblokkláncot jelent, mint például az Ethereum vagy a Solana, míg a Layer 2 az alapblokkláncra épülő, annak skálázhatóságát javító hálózat.

Az egyértelműbb besorolás csökkenthetné azt a jogi bizonytalanságot, amely eddig komoly problémát jelentett az amerikai tokenkibocsátók és kriptotőzsdék számára.

Trump kriptoérdekeltségei miatt akadtak el a tárgyalások

A Szenátusban ugyanakkor már nem elsősorban az SEC és a CFTC hatásköréről folyik a legkeményebb vita.

A politikai konfliktus középpontjába Donald Trump amerikai elnök és családjának kriptoüzletei kerültek.

A Reuters és az Ipsos augusztusi felmérésében az amerikai válaszadók 63 százaléka mondta azt, hogy nem tartja megfelelőnek, hogy Trump és családja az elnöksége alatt kriptovalutákból profitáljon. A Reuters számításai szerint a család 2025-ben több mint 1,4 milliárd dollár bevételt szerzett különböző kriptoérdekeltségeiből.

Ide tartozik többek között a World Liberty Financial, a Trump nevéhez kapcsolódó memecoin és más digitáliseszköz-érdekeltségek.

A kérdés 2026-ban még érzékenyebbé vált. Az amerikai bankfelügyelet augusztusban feltételes előzetes engedélyt adott a World Liberty Financialhez kötődő World Liberty Trust Company nemzeti trust banki charterére. A vállalat USD1 nevű, dollárhoz kötött Stabilcoinjának piaci kapitalizációja ekkor körülbelül 4 milliárd dollár volt.

A júliusban bemutatott új szenátusi CLARITY Act-szöveg már tartalmaz etikai korlátozásokat. Ezek megtiltanák bizonyos szövetségi tisztségviselőknek és házastársaiknak, hogy digitális eszközt bocsássanak ki vagy szponzoráljanak. A szabályok azonban nem tiltanák általánosan a kriptoeszközök befektetési célú birtoklását, és a jelenlegi szöveg alapján az igazságügyi tárca kapná a fő végrehajtási szerepet. A rendelkezések ráadásul 2029. január 20-án hatályukat veszítenék.

A demokrata szenátorok egy része ezt elégtelennek tartja. Többek között azt szeretnék, hogy az állami főügyészeknek is legyen lehetőségük fellépni az etikai szabályok megsértése esetén.

Ez azért lényeges, mert a törvény elfogadásához szükséges 60 voks miatt a republikánusok nem kerülhetik meg teljesen a demokratákat.

Republikánusok is arra figyelmeztetnek, hogy elbukhat a törvény

A szeptember 15-i szavazás előtt már republikánus szenátorok is nyilvánosan lefelé értékelik a CLARITY Act esélyeit.

Mike Rounds dél-dakotai republikánus szenátor a Semafornak azt mondta, hogy a helyzet „jelenleg nem néz ki jól”. Thom Tillis észak-karolinai republikánus szenátor ennél is konkrétabban fogalmazott: szerinte amennyiben a Fehér Ház nem hajlandó áthidalni az etikai szabályokról kialakult különbségeket, a törvény el fog bukni.

Két demokrata kongresszusi munkatárs szerint a júliusi tárgyalások óta alig történt előrelépés ebben a kérdésben.

A probléma tehát részben egyszerű szavazatszámtan.

Ha a republikánus frakció egységes lenne, legalább hét demokrata vagy független szenátorra lenne szükség. A helyzetet nehezíti, hogy olyan demokraták is erősebb etikai garanciákat követelnek, akiket egyébként a digitáliseszköz-szabályozással kapcsolatban mérsékeltebb vagy kriptobarát politikusnak tartanak.

A júliusi közös demokrata álláspont többek között az etikai szabályok, a fogyasztóvédelem, az illegális pénzmozgások elleni fellépés, az összeférhetetlenség és a piaci integritás területén követelt további módosításokat.

Így a CLARITY Act támogatottságát nem lehet egyszerűen „kriptobarát republikánusok kontra kriptoellenes demokraták” konfliktusaként értelmezni. A vita ennél jóval összetettebb.

A Stabilcoinok miatt a bankszektor is beszállt a küzdelembe

 

Az etikai vita mellett egy másik komoly törésvonal is kialakult: a Stabilcoinok után fizetett jutalmak kérdése.

A Stabilcoin olyan kriptoeszköz, amelynek árfolyamát jellemzően egy hagyományos devizához – leggyakrabban az amerikai dollárhoz – próbálják rögzíteni. Ezeket ma már nemcsak kriptokereskedéshez használják, hanem fizetésekhez és nemzetközi pénzmozgásokhoz is.

Az Egyesült Államok 2025-ben a GENIUS Act révén már létrehozott egy külön szövetségi szabályozási keretet a fizetési Stabilcoinokra. A CLARITY Act azonban további kérdéseket rendezne azzal kapcsolatban, hogy kriptoplatformok milyen jutalmakat kínálhatnak a felhasználóknak.

A jelenlegi szöveg tiltja az egyszerű Stabilcoin-egyenleg után fizetett kamatot vagy hozamot, ugyanakkor bizonyos aktivitáshoz – például fizetéshez vagy tranzakcióhoz – kötött jutalmakat megengedne.

Az amerikai bankok szerint ez kiskaput teremthet.

Attól tartanak, hogy a kriptocégek olyan Stabilcoin-jutalmakat alakíthatnak ki, amelyek gazdasági értelemben nagyon hasonlítanak a bankbetétek után fizetett kamathoz. Ha jelentős összegek áramlanának át bankbetétekből Stabilcoinokba, az csökkenthetné a bankok rendelkezésére álló betétállományt, amelyből többek között lakossági és vállalati hiteleket finanszíroznak.

A kriptoipar ezzel szemben azt állítja, hogy a bankok valójában a versenyt próbálják korlátozni.

A vita gazdasági jelentőségét jól jelzi, hogy a hagyományos pénzügyi szektor közben maga is egyre mélyebben belép a Stabilcoin-piacra. Huszonegy pénzügyi intézmény – köztük a Goldman Sachs, a Bank of America, a Citi és a Deutsche Bank – 2027-re közös dolláralapú Stabilcoin bevezetését tervezi.

Vagyis a szabályozási csata már nem egyszerűen „bankok kontra kripto” történet. Egyre inkább arról szól, hogy a bankok, fintechcégek és kriptotársaságok milyen feltételekkel versenyezhetnek ugyanazon digitális pénzügyi piacon.

A kriptolobbi szerint Washington csak alkupozíciót épít

A pesszimista politikusi nyilatkozatok ellenére a kriptoipar egy része még nem írta le a CLARITY Actet.

Alexander Grieve, a Paradigm kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője szerint a törvény várható bukásáról szóló nyilatkozatok egy része tárgyalási taktika lehet. A washingtoni politikában nem szokatlan, hogy egy tárgyalófél a sajtón keresztül rendkívül rossznak állítja be egy törvény esélyeit annak érdekében, hogy további engedményeket csikarjon ki.

Grieve arra is felhívta a figyelmet, hogy a kripto- és bankszektor politikai lobbitevékenysége, valamint választási reklámköltése továbbra is jelentős. Ez valóban arra utalhat, hogy az érintettek nem tekintik teljesen lezártnak a szabályozási vitát.

A politikai jóslatokkal szemben azonban a prediction market, vagyis előrejelzési piac jelenleg erősen pesszimista.

A Polymarketen szeptember 8-án mindössze 16 százalék körül mozgott annak piac által beárazott esélye, hogy a H.R. 3633 még 2026-ban törvénnyé váljon. Az adott piacon addig több mint 14 millió dollárnyi kereskedési volumen halmozódott fel.

Ezt azonban nem szabad objektív, statisztikai valószínűségként értelmezni. A Polymarket ára a résztvevők aktuális várakozását tükrözi, és a politikai hírek hatására akár órák alatt jelentősen változhat.

Mi történik a kriptopiaccal, ha elbukik a CLARITY Act?

Egy szeptemberi kudarc önmagában valószínűleg nem jelentené azt, hogy hirtelen összeomlik az amerikai kriptoipar.

A Bitcoin-hálózat működését, a decentralizált blokkláncokat vagy a globális kriptokereskedést közvetlenül nem befolyásolja, hogy Washingtonban elfogadnak-e egy adott piacstruktúra-törvényt.

A Grayscale kutatási vezetője, Zach Pandl ezért korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kriptoszektor csaknem 17 éven keresztül működött átfogó amerikai piacstruktúra-törvény nélkül. A szabályozók – például az SEC és a CFTC – önálló szabályalkotással és értelmezésekkel továbbra is képesek bizonyos hiányosságokat kezelni.

Hosszabb távon azonban más lehet a helyzet.

Az egyértelmű szabályozás hiánya növeli a jogi költségeket és a bizonytalanságot. Ez különösen a tokenkibocsátóknál, amerikai kriptotőzsdéknél, tokenizált értékpapírokkal foglalkozó cégeknél és intézményi szereplőknél lehet fontos. Egy vállalkozás számára ugyanis komoly beruházási döntés, hogy New Yorkban, Londonban, Dubajban, Szingapúrban vagy az Európai Unióban épít-e ki infrastruktúrát.

Ebből következően a CLARITY Act elbukása valószínűleg nem azonnali Bitcoin-sokkot, hanem hosszabb távú versenyképességi és szabályozási bizonytalanságot jelentene.

A kisebb tokenek számára a hatás akár nagyobb is lehet, mert ezek szabályozási státusza gyakran kevésbé egyértelmű, mint a legnagyobb és decentralizáltabb kriptoeszközöké.

Három forgatókönyv a CLARITY Act számára

Optimista forgatókönyv: a szeptember 15-i cloture-szavazáson összejön a szükséges 60 voks, majd az etikai és Stabilcoin-szabályokban további kompromisszum születik. Ezt követően a Szenátus elfogadhat egy módosított változatot. Mivel ez eltérhet a Képviselőház által 2025-ben elfogadott szövegtől, a két kamarának még azonos törvényszövegben is meg kellene állapodnia, mielőtt az elnök aláírhatná.

Semleges forgatókönyv: szeptemberben nem születik végleges megállapodás, de a törvény nem kerül le végleg a napirendről. A november 3-i félidős választások után, a kongresszus hátralévő ülésszakában újabb kompromisszumkísérlet következhet. Jogilag ez lehetséges, politikailag azonban egyre nehezebb.

Negatív forgatókönyv: a szeptember 15-i eljárási szavazás elbukik, a választások után pedig megváltoznak a politikai erőviszonyok. Ebben az esetben a CLARITY Act jelenlegi formájának elfogadása 2026-ban rendkívül valószínűtlenné válna, és 2027-ben akár jelentősen átdolgozott szabályozási csomaggal kellene újrakezdeni a folyamatot.

Az időzítés azért különösen problémás, mert a Szenátus hivatalos menetrendje október 5. és november 6. között választókerületi munkaperiódust ír elő. A november 3-i félidős választások előtt így rendkívül kevés tényleges törvényhozási idő marad.

Ez magyarázza, hogy miért tekinti a piac a szeptember 15-i szavazást sokkal jelentősebbnek annál, mint amit egy egyszerű eljárási voksolás első látásra indokolna.

A CLARITY Act igazi tétje túlmutat a kriptovalutákon

A törvény körüli vita jól mutatja, hogy a kriptoipar amerikai szabályozása új szakaszba lépett.

Néhány évvel ezelőtt a legnagyobb politikai kérdés még az volt, hogy a kriptovaluták egyáltalán mennyire illeszthetők be a hagyományos pénzügyi rendszerbe. Ma a Stabilcoinokban már nagybankok látnak üzleti lehetőséget, kriptocégek igyekeznek banki jogosítványokat szerezni, hagyományos pénzügyi intézmények tokenizációs rendszereket építenek, és több százmillió dollárnyi politikai tőke mozog a szabályozási kérdések körül.

A CLARITY Act ezért elsősorban piacstruktúra-törvény. Nem arról dönt, hogy a kriptovaluták fennmaradnak-e, hanem arról, milyen szabályok között épülhet tovább az amerikai digitáliseszköz-piac.

Ha elfogadják, az Egyesült Államok hosszabb távra rögzítheti az SEC és a CFTC szerepét, illetve kiszámíthatóbb környezetet teremthet a tokenkibocsátóknak és kereskedési platformoknak.

Ha elbukik, az iparág valószínűleg tovább fejlődik. A szabályozás azonban nagyobb mértékben támaszkodik majd az SEC, a CFTC és más hatóságok döntéseire, valamint a bírósági jogértelmezésre.

A szeptember 15-i szavazás így nem feltétlenül a CLARITY Act végleges „halálos ítélete” lesz. Azt viszont nagy valószínűséggel megmutatja, hogy a többéves amerikai kriptoszabályozási kompromisszum mögött valóban létezik-e még a törvény elfogadásához szükséges kétpárti koalíció.

Gyakori kérdések

Mi a CLARITY Act?

A CLARITY Act egy amerikai digitáliseszköz-piacstruktúra-törvényjavaslat. Többek között az SEC és a CFTC kriptopiaci hatásköreit választaná szét, valamint szabályokat állapítana meg digitális árucikkek, kriptotőzsdék és tokenkibocsátók számára.

Elfogadták már a CLARITY Actet?

Nem. A Képviselőház 2025. július 17-én 294–134 arányban elfogadta, de a törvénynek a Szenátuson is át kell mennie, majd a két kamarának azonos szöveget kell elfogadnia az elnöki aláírás előtt.

Mi történik 2026. szeptember 15-én?

A Szenátus a CLARITY Act tárgyalásának továbblendítéséhez szükséges cloture-indítványról szavaz. Ehhez 60 szavazat szükséges. Ez nem a törvény végleges elfogadásáról szóló voksolás.

Miért okoznak problémát Trump kriptoérdekeltségei?

Demokrata szenátorok szerint szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokra van szükség annak megakadályozására, hogy hivatalban lévő politikusok vagy családtagjaik anyagilag profitáljanak olyan kriptoüzletekből, amelyekre saját kormányuk politikája is hatással lehet.

Miért ellenzik egyes bankok a CLARITY Act jelenlegi változatát?

Elsősorban a Stabilcoinokhoz kapcsolódó jutalmak szabályozása miatt. A bankok attól tartanak, hogy a kriptoplatformok által kínált hozamszerű jutalmak betéteket vonhatnak el a hagyományos bankrendszertől.

Összeomolhat a kriptopiac, ha nem fogadják el a CLARITY Actet?

Erre nincs megalapozott ok következtetni. A törvény elbukása rövid távon elsősorban szabályozási bizonytalanságot jelentene. Hosszabb távon ugyanakkor befolyásolhatja az amerikai kriptocégek beruházásait, a tokenizáció fejlődését és azt, hogy új projektek mely országokban építik ki tevékenységüket.

Jogi nyilatkozat

A jelen anyag kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi, jogi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták és más digitális eszközök magas kockázatú és jelentős árfolyam-ingadozásnak kitett eszközök lehetnek. Befektetési döntés előtt mindenki saját kutatás és kockázatértékelés alapján járjon el.