Holland visszakozik: mégsem jön a 36%-os adó a nem realizált kriptonyereségre?
Megkönnyebbülhetnek a holland kriptobefektetők: a kormány felülvizsgálja azt a törvényt, amely 36%-os adót vetett volna ki a még el nem adott (nem realizált) kriptoeszközök árfolyamnyereségére. A döntés nemcsak Hollandiában, hanem egész Európában komoly precedenst teremthet a digitális eszközök adóztatásában.
Mi történt pontosan? – A 36%-os kriptoadó terve
Eelco Heinen holland pénzügyminiszter bejelentette, hogy módosítani kívánja azt a vitatott jogszabályt, amely a digitális eszközök – köztük a kriptovaluták – nem realizált árfolyamnyereségét is megadóztatná.
A törvényt a holland alsóház 2026. február 12-én fogadta el, és az úgynevezett „Actual Return in Box 3 Act” részeként a befektetések tényleges hozamát adóztatná. A javaslat szerint a holland magánszemélyeknek 36%-os adót kellett volna fizetniük a kriptoeszközök értéknövekedése után – akkor is, ha azokat nem adták el.
Heinen a RTL Nieuws televíziónak adott interjúban így fogalmazott:
„Nem hiszem, hogy a törvény ebben a formájában átmehet. Valami egyszerűen félrement, és módosítani kell a jelenlegi szabályozást.”
Ez a kijelentés gyakorlatilag politikai visszavonulást jelentett a jelenlegi formában elfogadott törvénnyel kapcsolatban.
Mit jelent a „nem realizált nyereség” adóztatása?
A kriptovilágban – és általában a befektetések esetében – kétféle nyereségről beszélünk:
-
Realizált nyereség (realised gain): amikor eladod az eszközt, és tényleges profitot könyvelsz el.
-
Nem realizált nyereség (unrealised gain): amikor az eszközöd értéke nő, de még nem adtad el.
Példa a gyakorlatból
Tegyük fel, hogy:
-
2026-ban vásárolsz 1 BTC-t 30 000 euróért.
-
2027 végére a Bitcoin árfolyama 60 000 euróra emelkedik.
-
Nem adod el.
A tervezett holland szabályozás szerint a 30 000 eurós papíron keletkezett nyereség után 36% adót kellett volna fizetned, vagyis 10 800 eurót – annak ellenére, hogy nem realizáltad a profitot.
Ha 2028-ban az árfolyam visszaesik 25 000 euróra, akkor:
-
Az eszközöd összességében veszteséges lett.
-
De az előző évben már befizetted az adót.
Ez az úgynevezett adózási aszimmetria, amelyet a kritikusok a rendszer legnagyobb hibájának tartanak.
Miért váltott ki ekkora felháborodást?
A törvénytervezet nemcsak a kriptoiparágban, hanem szélesebb gazdasági körökben is komoly ellenállást váltott ki.
A kritikusok szerint:
-
Megöli a hosszú távú befektetést – a „buy and hold” stratégia ellehetetlenül.
-
Megszakítja a kamatos kamat (compound interest) hatását – hiszen évente adózni kellene.
-
Likviditási problémát okoz – befektetők kénytelenek lennének eladni eszközeiket adófizetés miatt.
-
Elvándorláshoz vezethet – tőke és vállalkozók költözhetnek kedvezőbb adózású országokba.
A nemzetközi üzleti világban is erős reakciók születtek. Több iparági vezető szerint a szabályozás „a világ egyik legrosszabb adózási ötlete”.
Hogyan adóztatják a kriptót más országok?
A legtöbb állam a kriptovalutákat tőkepiaci eszközként (capital asset) kezeli, és csak a realizált nyereséget adóztatja.
Európai gyakorlat
-
Németországban 1 év tartás után adómentes lehet a kriptoeladás.
-
Franciaország fix kulcsos rendszert alkalmaz realizált nyereségre.
-
Magyarországon jelenleg 15%-os személyi jövedelemadó terheli a realizált kriptonyereséget.
Kriptoadó-paradicsomok
Bizonyos joghatóságok kifejezetten kedvezőek:
-
Dubai
-
Abu Dhabi
-
Cayman Islands
Ezekben az országokban jellemzően nincs tőkenyereség-adó a magánszemélyek számára.
A nem realizált nyereség ilyen mértékű adóztatása globálisan rendkívül ritka, különösen ilyen magas, 36%-os kulccsal.
Politikai fordulat: még nincs vége
A törvény még nem lépett hatályba. A holland felsőháznak (Eerste Kamer) is jóvá kell hagynia, és a tervezett bevezetési dátum 2028. január 1.
Ez időt ad a módosításokra.
Heinen szerint:
-
Újra tárgyalják a szabályozást.
-
Egyeztetnek az alsóházzal és a szenátussal.
-
Lehetséges, hogy teljes újratervezés jön.
Ez a lépés jól mutatja, hogy a kriptoszabályozás még mindig formálódó terület, ahol a politikai döntéshozók gyakran próbálkoznak, majd visszalépnek.
Mit jelent ez a kriptopiac számára?
Rövid távon:
-
Pozitív befektetői hangulat.
-
Csökken a szabályozási bizonytalanság Hollandiában.
Hosszú távon:
-
Precedens lehet más EU-országok számára.
-
Megerősíti azt az elvet, hogy a kriptoeszközöket a hagyományos befektetésekkel összhangban kell adóztatni.
-
Felgyorsíthatja az EU-s szintű harmonizációt (különösen a MiCA-rendelet után).
A vita rávilágít arra, hogy a digitális eszközök adózása az egyik legkritikusabb kérdés a kriptogazdaság fejlődésében.
Gyakori kérdések (FAQ)
Kell-e Hollandiában jelenleg adót fizetni nem realizált kriptonyereség után?
Nem. A vitatott törvény még nem lépett hatályba, és módosítás alatt áll.
Mi a különbség a realizált és nem realizált nyereség között?
Realizált nyereség akkor keletkezik, amikor eladod az eszközt. Nem realizált nyereség esetén az árfolyam nő, de nem történt eladás.
Miért problémás a nem realizált nyereség adóztatása?
Mert a befektetőnek készpénzben kell adót fizetnie egy olyan nyereség után, amelyet még nem realizált, és amely később el is tűnhet.
Mikor léphetett volna hatályba a törvény?
A tervek szerint 2028. január 1-jén.
Más országok is adóztatják a nem realizált nyereséget?
Nagyon ritka. A legtöbb ország csak a realizált tőkepiaci nyereséget adóztatja.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül pénzügyi, adózási vagy befektetési tanácsadásnak. A kriptovaluták árfolyama rendkívül volatilis, befektetésük jelentős kockázattal jár. Az adózási szabályok országonként eltérhetnek és időről időre változhatnak. Befektetési döntés előtt minden esetben konzultáljon pénzügyi vagy adótanácsadó szakemberrel.
