A Fehér Ház új stratégiát jelentett be, mégis esik a Bitcoin és az altcoinok ára – mi történik?
Március 6-án a kriptovilág egy óriási bejelentésre ébredt: a Fehér Ház végrehajtási rendeletben rögzítette egy Stratégiai Bitcoin Tartalék (Strategic Bitcoin Reserve) és egy Nemzeti Digitális Eszköz Készlet (Digital Asset Stockpile) létrehozását. Elsőre ez óriási lökést adhatott volna a piacnak, hiszen egyértelmű jele annak, hogy az Egyesült Államok hosszú távon számol a digitális eszközökkel.
Ennek ellenére a Bitcoin (BTC), Ethereum (ETH), Solana (SOL), XRP és Cardano (ADA) árfolyama jelentősen esett a bejelentést követően. Mi áll a háttérben?
Nem a várt katalizátor volt
Bár első ránézésre a Fehér Ház döntése hatalmas lökést adhatott volna a piacnak, a részletekbe mélyedve sok befektető számára csalódást keltett.
A legfontosabb tényező, hogy az Egyesült Államok nem tervez aktívan vásárolni Bitcoint vagy más kriptoeszközöket a költségvetéséből. Ehelyett az állami tartalékok a hatóságok által lefoglalt és elkobzott eszközökből fognak felépülni.
Korábban sokan azt várták, hogy az USA kormánya hasonlóan más stratégiai tartalékokhoz – például az olajkészletekhez – aktívan vásárolni fogja a Bitcoint. Ehelyett a döntés csupán azt rögzíti, hogy az állam nem fogja azonnal eladni a lefoglalt kriptovalutákat, hanem hosszabb távon megtartja őket.
Ez a különbség óriási: míg egy folyamatos vásárlási program jelentős keresletet generált volna a piacon, a puszta megtartás nem eredményez közvetlen árfelhajtó hatást.
Az altcoinokat még jobban érintette
A Bitcoinhoz képest az Ethereum, Solana, XRP és Cardano árfolyama még nagyobb esést mutatott, hiszen ezek az eszközök eleve kisebbek és kevésbé likvidek. A befektetők azt remélték, hogy az amerikai kormány közvetlenül vásárolni fogja ezeket az altcoinokat a nemzeti készlet számára, ami hatalmas keresletet generálhatott volna.
Azonban a bejelentésből kiderült, hogy a kormány nem szán jelentős forrásokat altcoin-vásárlásra sem, így a befektetőknek újra kellett értékelniük a várakozásaikat. A hirtelen áresés részben annak tudható be, hogy a piac előzetesen túlzottan optimista várakozásokat árazott be, amelyeket a valóság nem igazolt vissza.
Hosszú távon mégis jó hír lehet
Bár rövid távon a piac csalódott, hosszabb távon a döntés akár pozitív hatással is lehet az árfolyamokra.
A kormány folyamatosan lefoglal és elkoboz kriptovalutákat különböző jogi eljárások során. Ha ezek az eszközök nem kerülnek vissza a piacra, az csökkenti a kínálatot, ami idővel felfelé tolhatja az árakat.
Különösen a Bitcoin esetében lehet ennek jelentősége, hiszen a kínálat amúgy is korlátozott, és az új coinok kibocsátása folyamatosan csökken. Ha az amerikai állam a jövőben jelentős mennyiségű BTC-t halmoz fel és tart meg hosszabb távon, az akár egyfajta kínálati szűkösséget is előidézhet, ami emelkedő árakat eredményezhet.
Az altcoinok esetében is érvényes lehet ez a logika, hiszen az illegális tevékenységek során lefoglalt kriptovaluták egy részét a jövőben már nem fogják azonnal eladni, hanem a nemzeti készlet részeként kezelik.
Összességében tehát bár a piac rövid távon negatívan reagált, hosszú távon a döntés mégis segítheti a kriptovaluták értékének növekedését.
Vásárolni vagy eladni?
A jelenlegi piaci korrekció sokakat elbizonytalaníthat, de a történelem azt mutatja, hogy a nagy lehetőségek gyakran a pánikidőszakokban rejlenek.
Aki hosszú távon hisz a Bitcoinban vagy az altcoinokban, annak a mostani esés akár egy jó beszállási pont is lehet. A kriptovaluta piac mindig is ciklikusan mozgott, és gyakran az olyan időszakok bizonyultak a legjobb vásárlási lehetőségnek, amikor a többség pesszimista volt.
A kormányzati döntés nem jelent egyértelmű negatívumot, inkább egy félreértett hír, amely hosszú távon még pozitív hatással is lehet az árfolyamokra.
A kérdés már csak az: ki meri kihasználni az alacsony árakat, és ki az, aki inkább pánikszerűen elad?
