Az Ethereum társalapítója, Vitalik Buterin és neves fejlesztők közzétették a Trustless Manifesto (magyarul: Bizalommentes Kiáltvány) című dokumentumot, amelyben a blokklánc-technológia alapvető elveinek védelmére hívnak fel. A nyilatkozat éles kritikát fogalmaz meg a növekvő centralizációval szemben, és határozott követeléseket fogalmaz meg a valóban decentralizált rendszerek érdekében. De vajon mi áll a kiáltvány hátterében, és miért lehet ez sorsfordító a kriptovilág számára?
Miért született meg a Trustless Manifesto?
Az Ethereum kezdete óta az egyik legfontosabb cél a decentralizáció volt – azaz, hogy a hálózat működése ne függjön semmilyen központi szereplőtől vagy hatalomtól. Ez a szellemiség testesül meg a „trustless” (magyarul bizalommentes) rendszerben, ahol a hálózat megbízhatósága nem emberek vagy intézmények jóindulatán, hanem matematikai igazolhatóságon és konszenzuson alapul.
Az elmúlt hónapokban azonban egyre többen – köztük korábbi vezető fejlesztők – kezdték bírálni az Ethereum jelenlegi működését. Felvetették, hogy egy szűk belső kör, többek között Vitalik Buterin közvetlen környezete, túl nagy befolyással bír a projekt jövőjére nézve. Ezekre a vádakra reagálva jelent meg a Trustless Manifesto – egy dokumentum, amely visszaterelné az Ethereumot az eredeti, decentralizált pályára.
A kiáltványban így fogalmaznak:
„Az Ethereum nem azért jött létre, hogy hatékonyabbá tegye a pénzügyeket vagy kényelmesebbé az alkalmazásokat. Azért jött létre, hogy szabaddá tegye az embereket.”
A decentralizáció hat alappillére
A Trustless Manifesto hat konkrét követelményt fogalmaz meg, amelyeket szerintük minden decentralizált rendszernek teljesítenie kell ahhoz, hogy valóban „trustless”, azaz bizalommentes maradjon:
-
Önrendelkezés (Self-sovereignty): A felhasználóknak saját maguknak kell meghozniuk döntéseiket, nem pedig közvetítők révén.
-
Ellenőrizhetőség nyilvános adatokkal: Minden működést, tranzakciót és eredményt nyilvánosan, átlátható módon kell lehetővé tenni.
-
Cenzúraállóság: A rendszernek képesnek kell lennie megakadályozni, hogy bizonyos tranzakciókat vagy felhasználókat önkényesen blokkoljanak.
-
Cserélhetőség az üzemeltetőknél: Ne legyen olyan központi szereplő, akit ne lehetne leváltani, vagy akinek engedélye nélkül ne lehetne működni.
-
Hozzáférhetőség mindenki számára: A rendszernek nem csak technikai szakértők számára kell működnie, hanem laikusoknak is.
-
Átlátható ösztönzőrendszerek: A hálózati szereplők jutalmazása és motivációja egyértelmű és ellenőrizhető kell, hogy legyen.
A kiáltvány szerint, ha akár csak egyetlen elem is hiányzik ezek közül, a rendszer elmozdul a „protokoll” szintről a „platform” felé – vagyis semleges infrastruktúrából magántulajdonba kerülő eszközzé válik.
A központosítás rejtett veszélyei – kényelmes, de káros megoldások
A dokumentum nem csak elméleti kérdéseket tárgyal, hanem konkrét problémákra is rámutat az Ethereum jelenlegi infrastruktúrájában. A fejlesztők szerint például az alábbi elemek is a központosítás irányába tolják a hálózatot:
-
Alapértelmezett RPC-k (Remote Procedure Call) – Ezek olyan szolgáltatók, mint az Infura, amelyeken keresztül a felhasználók csatlakoznak az Ethereum hálózathoz. Ha ezek központi szereplők, a rendszer sebezhetővé válik.
-
Felhőszolgáltatókra épülő infrastruktúra – Az Amazon AWS, a Google Cloud és a Cloudflare használata egyre nagyobb single point of failure-t (egyetlen hibapontot) jelent.
-
Centralizált rollup szekvenciálók – A rollup technológiák (mint például az Optimism vagy az Arbitrum) gyakran egy központi szerver által vezéreltek.
A kiáltvány szerint:
„A decentralizáció nem elfoglalás révén szűnik meg, hanem kényelemből.”
Ez egy erős utalás arra, hogy sok fejlesztő és felhasználó egyszerűen a kényelmesebb, de kevésbé decentralizált megoldásokat választja.
Példaként a levelezést említik, ahol az email protokoll ugyan nyílt maradt, de a spam szűrők, feketelisták és központi szolgáltatók elterjedése miatt ma szinte lehetetlen saját szervert futtatni – így az „elméleti szabadság” mára csupán illúzióvá vált.
Belső feszültségek: Elit kontroll és pénzügyi motivációk
A kiáltvány megjelenése közvetlenül azután történt, hogy Szilágyi Péter, az Ethereum egyik legfontosabb kliensszoftverének (Geth) korábbi vezető fejlesztője, nyilvánosságra hozott egy megrázó nyílt levelet. Ebben azt állította, hogy valójában egy szűk, 5–10 fős kör irányítja az Ethereum jövőjét – nem hivatalosan, de közvetve, például a figyelem, finanszírozás, kutatási irányok és fejlesztői ösztönzők kiosztásán keresztül.
Szilágyi szerint:
„Ma már nem a közösséget kell meggyőzni, hanem azt az 5–10 embert, akik Vitalik Buterin körül ülnek.”
Ezen felül arról is beszámolt, hogy hat év alatt mindössze 625 000 dollárt keresett, miközben semmilyen juttatásban vagy fizetésemelésben nem részesült. A fejlesztő úgy fogalmazott, hogy az Ethereum Alapítványnál való munkavégzés „rossz pénzügyi döntés” volt, ami végső soron torz ösztönzőket, érdekkonfliktusokat és „protokoll elfoglalást” eredményezett.
Paradigm és a vállalati befolyás térnyerése
További aggályokat vetett fel a közösségben az is, hogy az egyik legnagyobb kriptokockázati tőkebefektető, a Paradigm egyre mélyebb gyökereket ereszt az Ethereum ökoszisztémában. A cég több mint 12,7 milliárd dollárt kezel, finanszírozza a Reth nevű alternatív kliensfejlesztést, valamint elindította saját blokkláncát, a Tempo-t, amely már 5 milliárd dolláros értékelés mellett 500 millió dollárt vont be.
A feszültség tovább nőtt, miután a régóta Ethereum Alapítványnál dolgozó kutató, Dankrad Feist is a Tempo-hoz igazolt, ahol a Paradigm társalapítója, Matt Huang vezérigazgatóként dolgozik.
A közösség egyik fejlesztője így fogalmazott:
„Amikor a vállalatok túl nagy láthatóságot és befolyást szereznek nyílt forráskódú projektek felett, az értékrend eltolódik – a közösség hosszú távú céljai helyett a vállalati érdekek kerülnek előtérbe.”
Összegzés: Mi a tét?
A Trustless Manifesto nem csupán egy filozófiai nyilatkozat – ez egy figyelmeztetés és egy iránytű is a kriptoközösség számára. A kérdés az, hogy meg tudjuk-e őrizni a decentralizáció szellemiségét, vagy lassan beletörődünk abba, hogy a kényelem, a profit és a befolyás újra centralizálja azt, amit eredetileg épp ez ellen hoztak létre.
Vitalik Buterin és társai most a közösség lelkiismeretéhez szólnak: bízzunk kevesebbet az emberekben – és annál többet a nyilvánosan ellenőrizhető, bizalommentes rendszerekben. Ez a web3 jövője – vagy végleg elfelejtjük, miért is kezdtük el az egészet.
Ethereum decentralizáció, Trustless Manifesto, Vitalik Buterin, Szilágyi Péter, Paradigm, Ethereum központosítás, web3 jövő, blokklánc bizalommentesség, decentralizált rendszerek, rollup veszélyek.
