Oroszország kriptóreformja: új törvény engedélyezheti a lakossági befektetést digitális eszközökbe – szigorú feltételekkel
Oroszország egy történelmi jelentőségű fordulóponthoz érkezett a kriptovaluták szabályozásában: a törvényhozók előkészítettek egy olyan átfogó jogszabálytervezetet, amely 2026-tól lehetővé tenné a nem minősített – vagyis lakossági – befektetők számára is a kriptoeszközök korlátozott mértékű megvásárlását. A tervezet messzemenő változásokat vezetne be: kikerülnének a kriptovaluták a speciális szabályozási rezsim alól, és a pénzügyi rendszer szerves részévé válhatnának – szigorú felügyelet és korlátozások mellett. A lépés nemcsak gazdasági, hanem politikai és geopolitikai jelentőséggel is bír, különösen a szankciós nyomás és a pénzügyi függetlenség kérdéseinek fényében.
1. Kriptó mindenkié? Oroszország újraírja a szabályokat
Az orosz Állami Duma pénzügyi piacokkal foglalkozó bizottságának elnöke, Anatolij Akszakov bejelentette, hogy elkészült az a törvénytervezet, amely új szintre emeli az ország kriptovaluta-politikáját. A javaslat lényege, hogy a kriptovaluták kikerülnének a különleges pénzügyi szabályozás alól, és a jövőben a hagyományos pénzügyi eszközök kategóriájába sorolnák őket – hasonlóan a részvényekhez, kötvényekhez vagy más értékpapírokhoz.
Ez hatalmas változás, hiszen jelenleg Oroszországban a kriptovalutákkal való kereskedelem nagyrészt kizárólag minősített befektetők számára elérhető. Az új szabályozás viszont lehetővé tenné, hogy a nem minősített, vagyis lakossági befektetők is vásárolhassanak kriptót, igaz, évi maximum 300 000 rubel (kb. 3 800 USD) értékben.
„A kriptovaluták megszokott részeivé válnak az életünknek” – fogalmazott Akszakov egy televíziós interjúban.
Fontos hangsúlyozni, hogy a törvénytervezet nem engedi szabadjára a piacot. Az új rendszer szigorú keretek közé szorítja a kriptohozzáférést, miközben lehetőséget teremt a kontrollált nyitásra.
2. Kik és hogyan vásárolhatnak majd kriptót?
Nem minősített befektetők
A nem minősített befektetők – vagyis a lakosság többsége – csak meghatározott, nagy likviditású kriptovalutákhoz férhetnek majd hozzá, kizárólag engedélyezett pénzügyi közvetítőkön (pl. bankokon, brókercégeken, engedélyezett kriptotőzsdéken) keresztül.
A legfontosabb korlátozások:
-
Éves vásárlási limit: 300 000 rubel/intermediárius
-
Csak előre meghatározott tokeneket lehet vásárolni – vélhetően olyan stabilabb, nagy kapitalizációjú coinokat, mint a Bitcoin (BTC) vagy az Ethereum (ETH)
-
Kockázatfelmérő teszt is lehet a belépés feltétele, amit a Bank of Russia javasolt még 2025-ben
Minősített befektetők
Ők sokkal szabadabban mozoghatnak:
-
Vásárolhatnak bármilyen kriptoeszközt, kivéve az anonimitást biztosító tokeneket, mint például a Monero vagy Zcash
-
Nem vonatkozik rájuk mennyiségi korlát
-
Viszont kockázati alkalmassági vizsga nekik is szükséges lehet
Mi az a „likviditás” a kriptóban?
A kriptoeszközök likviditása azt mutatja meg, hogy egy adott token mennyire könnyen és gyorsan adható-vehető anélkül, hogy ez jelentősen befolyásolná az árát. Minél likvidebb egy eszköz, annál biztonságosabbnak tekinthető. Ilyen például a Bitcoin.
3. A kriptó nem lesz fizetőeszköz – de mégis mindenhol jelen lesz
A szabályozási koncepció világossá teszi: a kriptovaluták továbbra sem válhatnak hivatalos fizetőeszközzé Oroszországban. Nem lehet majd velük boltban vagy online fizetni, és az állam sem fog kriptóban nyugdíjat vagy más juttatást folyósítani. A cél, hogy csak befektetési és pénzügyi eszközként működjenek.
Ennek ellenére a kriptó kulcsszerephez juthat a határokon átnyúló elszámolásokban:
-
Orosz állampolgárok vásárolhatnak kriptót külföldi tőzsdéken külföldi bankszámlákkal
-
A már birtokolt digitális eszközök átutalhatók külföldre, amennyiben az adóhatóságot előzetesen értesítik
-
Lehetővé válhat tokenek külföldi kibocsátása, amit orosz vállalatok használhatnak például finanszírozásra vagy kereskedelemre
E lépések célja világos: alternatívát teremteni a nyugati pénzügyi rendszerekkel szemben, különösen a szankciók hatására blokkolt dolláralapú elszámolások helyett.
4. Kriptobányászat mint exportágazat
Az orosz gazdaságban a kriptobányászat (crypto mining) szerepe egyre jelentősebb, különösen a vidéki területeken. Mivel a bányászat energiaintenzív, és az ország rendelkezik bőséges energiaforrásokkal, ezért a döntéshozók exporttevékenységként tekintenek rá – annak ellenére, hogy a termék digitális.
A bányászat révén beáramló külföldi deviza (pl. ha az így kibányászott Bitcoint eladják külföldön) növeli az ország devizatartalékait, és hozzájárul a gazdaság stabilitásához.
5. Infrastruktúra és ütemterv: mire számíthatunk?
A Bank of Russia 2025. december 23-án kiadott szabályozási koncepciója részletesen lefektette a jövőbeli irányvonalat. A cél, hogy a kriptoeszközök forgalmazása a meglévő pénzügyi infrastruktúrába integrálva történjen, például:
-
Engedélyezett kriptotőzsdék
-
Brókercégek és vagyonkezelők
-
Külön engedéllyel rendelkező letétkezelők és elszámolóházak
Ütemezés:
-
2026. július 1. – a törvényi alap létrejötte
-
2027. július 1. – büntetőjogi vagy közigazgatási szankciók lépnek életbe az engedély nélküli kriptószolgáltatók ellen
Ez hasonló lesz a banki tevékenységekre vonatkozó szabályozáshoz.
6. Lakossági érdeklődés és társadalmi reakció
A kriptók iránti érdeklődés már most is hatalmas. Az orosz Társadalombiztosítási Alap (Social Fund) 2025-ben több mint 37 millió megkeresést kapott – ezek között kiemelkedően sok volt a kriptóval kapcsolatos kérdés:
-
Lehet-e nyugdíjat kriptóban kapni?
-
Beleszámít-e a bányászatból származó jövedelem a szociális juttatásokba?
A hatóságok egyértelműsítették: az állami kifizetések rubelben történnek, a kriptóval kapcsolatos bevételeket pedig az orosz adóhatóság felé be kell jelenteni, és azok adókötelesek.
Záró gondolat
Oroszország új szabályozási rendszere példát mutathat más államoknak, hogyan lehet a kriptovalutákat nemzeti szinten integrálni a pénzügyi rendszerbe úgy, hogy közben megmarad az állami ellenőrzés és a lakosság védelme. A következő években figyelemmel kell kísérni, miként valósul meg ez a szabályozás a gyakorlatban, és valóban sikerül-e egyensúlyt találni a nyitás és a kontroll között.
Gyakori kérdések (GYIK)
1. Mikor lép életbe az új szabályozás?
A törvényi keret 2026. július 1-jére várható, a teljes érvénybe lépés pedig 2027 közepéig zajlik majd le.
2. Mekkora összegben vásárolhat kriptót egy nem minősített befektető?
Legfeljebb évi 300 000 rubel értékben, engedélyezett közvetítőnként.
3. Használható lesz a kriptó vásárlásra Oroszországon belül?
Nem. Továbbra is csak befektetési céllal lehet kriptót birtokolni, fizetésre nem.
4. Kaphatok nyugdíjat vagy támogatást kriptóban?
Nem. Minden állami kifizetés rubelben történik, és a kriptó nem része a szociális juttatási rendszernek.
5. Mi lesz a bányászattal?
A bányászatot exporttevékenységként kezelhetik, így különösen fontos gazdasági eszközzé válhat.
