Sok kriptobefektető hisz abban, hogy a decentralizáció a blokklánc-technológia egyik legnagyobb erénye. Azonban egy friss kutatás szerint több tucat ismert hálózat rendelkezik beépített „vészleállító” funkcióval, amellyel le lehet állítani tranzakciókat vagy akár befagyasztani a felhasználók pénzét. A Bybit tőzsde által közzétett jelentés komoly kérdéseket vet fel a blokkláncok valós decentralizáltságáról és a felhasználói szabadságról. Cikkünkben bemutatjuk a vizsgálat főbb megállapításait, a lehetséges veszélyeket, valamint azt is, mit jelent mindez a kriptovaluta piac jövőjére nézve.
1. 16 blokklánc hálózat képes a pénzek befagyasztására
A Bybit tőzsde biztonsági részlege, a Lazarus Security Lab, 2025. novemberében publikált egy jelentést, amely szerint 16 blokklánc hálózat képes központilag befagyasztani vagy korlátozni a felhasználók pénzét. A vizsgálat során mesterséges intelligencia segítségével, valamint manuális kódelemzéssel 166 blokkláncot vizsgáltak meg.
A kutatás megdöbbentő eredményt hozott: olyan nagy nevű projektek is érintettek, mint a Binance által támogatott BNB Chain, VeChain, Chiliz, Viction, valamint az XDC Network (XinFin). Ezekben a hálózatokban beépített mechanizmusokkal – például feketelistákkal vagy kódolt zárolási parancsokkal – akár konkrét tárcacímek tranzakcióit is le lehet tiltani.
A jelentés háromféle pénzbefagyasztási módszert azonosított:
-
Kódszinten beépített zárolás (hardcoded freezing): A fejlesztők a protokoll szintjén képesek egyes tárcákat blokkolni.
-
Konfiguráció-alapú feketelisták (configuration-based freezing): YAML, ENV vagy TOML fájlokon keresztül kizárólag a validátorok által hozzáférhető feketelisták alkalmazása.
-
Okosszerződés-alapú zárolás (on-chain contract freezing): Az egyetlen ilyen rendszerrel működő hálózat a Heco Chain, amely blokkláncra telepített okosszerződésen keresztül fagyasztja be a pénzeket.
Ez a funkció elvileg a felhasználók biztonságát szolgálja, például hekkertámadások vagy csalások esetén, de egyben alapvető bizalmi kérdéseket is felvet a decentralizáció kapcsán.
2. A decentralizáció mítosza: Valóban nincs központi irányítás?
A blokklánc-technológia egyik alapelve a decentralizáció, vagyis hogy nincs egyetlen szereplő, aki kontrollálni tudná a hálózat működését vagy a felhasználók pénzét. A Bybit jelentése azonban rávilágít: több projekt rendelkezik olyan adminisztratív jogkörrel, amellyel közvetlenül beavatkozhat a rendszerbe.
Példák a jelentésben szereplő hálózatokra:
-
BNB Chain – beépített kódszintű zárolás
-
Aptos, EOS, Sui – konfiguráció-alapú fagyasztás validátorok által
-
Heco Chain – egyedi okosszerződéses zárolás
-
XDC, VeChain, Chiliz – kód vagy konfiguráció szintjén manipulálható tranzakciók
A Cosmos ökoszisztéma is külön figyelmet kapott a jelentésben. Itt egyelőre nincs aktív pénzbefagyasztási gyakorlat, de a „module accounts”, vagyis modul-fiókok lehetővé tennék a későbbi hozzáférés alapú zárolást, például hard fork (lánchelágazás) révén.
A jelentés szerint további 19 blokklánc is könnyen módosítható lenne úgy, hogy beépíthető legyen a zárolási funkció – ezzel tovább bővülhet a centralizáció irányába mozduló hálózatok köre.
3. Biztonság vagy cenzúra? A kriptoközösség dilemmája
A pénzbefagyasztási funkciók létezése komoly vitát gerjeszt a kriptoközösségen belül, hiszen két alapelv ütközik:
-
Biztonság és jogérvényesítés
-
Decentralizáltság és cenzúra-mentesség
A támogatók szerint bizonyos esetekben szükség van arra, hogy be lehessen avatkozni, például ha hekkerek ellopnak egy nagyobb összeget, vagy ha bírósági végzés alapján vissza kell szerezni jogtalanul eltulajdonított kriptót. A 2025-ös Bybit hack – ahol 1,5 milliárd dollárt loptak el – kiváló példa erre. Az együttműködés olyan partnerekkel, mint a Circle, Tether, Bitget vagy THORchain, 42,9 millió dollár befagyasztását tette lehetővé, a mETH Protocol pedig további 43 millió dollárnyi tokent szerzett vissza.
Viszont a kritikusok szerint ezek a beavatkozási lehetőségek kiskapukat teremtenek – amelyeken keresztül egyes szereplők visszaélhetnek a hatalmukkal. Egy olyan hálózat, ahol bármikor aktiválható egy “kill switch”, már nem tekinthető teljesen engedélymentesnek (permissionless), és elveszítheti a felhasználók bizalmát.
A blokkláncok egyik alapígérete éppen az volt, hogy “a kód a törvény” (code is law) – vagyis ha egyszer egy tranzakció megtörtént, azt senki nem tudja visszafordítani. A most feltárt zárolási mechanizmusok viszont megkérdőjelezik ezt az elvet.
4. Mit tehet a felhasználó? Átláthatóság, tudatosság, decentralizáció
A jelentés nem tett konkrét szabályozási javaslatokat, de fontos figyelmeztetéssel zárult: azoknak a blokkláncoknak, amelyek képesek pénzt zárolni, világosan és transzparensen kellene kommunikálniuk erről a funkcióról. Ellenkező esetben a felhasználók tévesen hihetik, hogy valóban ők uralják saját pénzüket.
Mit tanulhatunk ebből?
-
Mielőtt pénzt fektetsz egy blokkláncba, vizsgáld meg, hogy milyen kontrollfunkciók vannak a rendszerben. Létezik-e zárolási lehetőség? Ki férhet hozzá?
-
Támogasd a valóban decentralizált hálózatokat, ahol a validátorok, fejlesztők vagy alapítványok nem tudnak beavatkozni felhasználói szinten.
-
Kövesd nyomon a fejlesztéseket, mert egy jelenleg decentralizált hálózat is bevezethet központi kontrollmechanizmust a jövőben.
Zárszó:
A kriptovilág folyamatosan fejlődik, de ahogy nő a piaci érték és a bűnözés kockázata, egyre több szereplő dönt úgy, hogy biztonsági funkciókat épít be a rendszereibe. Ezek azonban nem lehetnek rejtettek, és a közösségnek is aktívan figyelnie kell arra, hogy a decentralizáció ne csak marketingfogás maradjon. A Bybit jelentése fontos figyelmeztetés minden kriptobefektető számára: nem minden blokklánc olyan nyitott és szabad, mint amilyennek látszik.
blokklánc zárolás, kriptovaluta kill switch, decentralizáció vs biztonság, Bybit jelentés, BNB Chain cenzúra, XDC hálózat, kripto pénz befagyasztás, kriptovaluta kontroll, smart contract feketelista, decentralizált pénzügyek kockázatai
