A kriptovaluták és a hagyományos pénzügyi piacok közötti határvonal egyre inkább elmosódik. A legnagyobb kriptocégek – mint a Robinhood, a Kraken és a Gemini – új típusú digitális eszközöket, úgynevezett részvény-tokeneket dobnak piacra, amelyek mögött valódi részvények állnak, vagy legalábbis ezt ígérik. De vajon tényleg biztonságosak ezek a tokenek? A szabályozó hatóságok és Wall Street óriásai már most kongatják a vészharangot.
Mi az a részvény-token és miért lett hirtelen ilyen népszerű?
A részvény-token (stock-linked token) olyan digitális eszköz, amely egy adott vállalat részvényének árfolyamát követi le. Ezek a tokenek gyakran blokklánc-technológiára épülnek, lehetővé téve, hogy a befektetők 0-24-ben kereskedjenek velük, a tőzsdék nyitvatartásától függetlenül.
Kik állnak a jelenség mögött?
Olyan nevek, mint Robinhood, Kraken és Gemini már megkezdték ezeknek a tokeneknek a kereskedését Európában. Eközben a Coinbase, a Robinhood és a startup Dinari amerikai jóváhagyást keresnek a szolgáltatás elindításához. Még a hagyományosan konzervatív Nasdaq is bejelentette: vizsgálja a tokenizált részvények bevezetését.
A piaci adatokat szolgáltató RWA.xyz szerint az ilyen lakossági fókuszú tokenizált részvények piaca az elmúlt egy évben néhány millió dollárról 412 millió dollárra nőtt.
Mi hajtja a trendet?
Az Egyesült Államokban Donald Trump kriptobarát retorikája és a lazább szabályozási ígéretek lökést adtak a piacnak. A szektor szereplői most szeretnék meglovagolni a befektetői lelkesedést, miközben a határvonal a klasszikus értékpapírok és a blokkláncalapú termékek között egyre kevésbé felismerhető.
A kockázatok, amikről kevesebb szó esik
Bár első pillantásra a részvény-tokenek vonzóak lehetnek – hiszen a kereskedés gyorsabb, egyszerűbb és folyamatos –, számos jogi és pénzügyi kockázatot rejtenek magukban, különösen a kevésbé tapasztalt befektetők számára.
Nincsenek tulajdonosi jogok
Sokan meglepődnek, amikor megtudják: ezek a tokenek nem biztosítanak tényleges részvénytulajdont, sem szavazati jogot a kibocsátó cégben. Ez azt jelenti, hogy hiába követi például egy token az Apple részvényének árfolyamát, a tulajdonosa nem részesedik osztalékban, és nem szavazhat a részvényesi közgyűléseken.
Szintetikus instrumentumok és partnerkockázatok
Sok esetben ezek a tokenek szintetikus eszközök, azaz nem egy valódi részvény „tokenizált” változatai, hanem inkább árfolyamkövető derivatívák. Ez jelentős ellenérdekelt fél (counterparty) kockázatot hordoz. Azaz, ha a kibocsátó cég valamilyen okból csődbe megy, a token értéke gyakorlatilag semmivé válhat.
Ahogy Diego Ballon Ossio, a Clifford Chance ügyvédje fogalmazott:
„Ezekkel az eszközökkel gyakorlatilag kitettséget vásárolsz egy részvényre egy szintetikus instrumentum révén. Neked, a befektetőnek kell pontosan megértened, hogy valójában mit is veszel meg.”
Valódi részvényfedezet vagy csak árkövetés?
Van különbség a tokenek között is. A Dinari és az Ondo Finance például azt állítja, hogy tokenjeiket 1:1 arányban valódi részvények fedezik. Ezzel szemben más szereplők, mint a Robinhood, csak az árfolyamkövetést biztosítják. Utóbbi esetre jó példa volt, amikor a Robinhood olyan tokent bocsátott ki, amely az OpenAI részvényeinek teljesítményét követte volna – csakhogy az OpenAI nem is adott engedélyt a termék kibocsátására.
Szabályozás és a jövő: kriptoaranykor vagy újabb buborék?
Wall Street kontra decentralizáció
A nagyobb pénzügyi szereplők, például a Citadel Securities, máris felszólították a szabályozókat: szigorítsanak, mert ezek az új eszközök elszívhatják a likviditást a nyilvános piacokról, és alááshatják a piaci stabilitást.
Ugyanakkor a szektor másik része szerint a szabályozott tokenizáció épp ellenkezőleg: növeli az átláthatóságot és javítja a befektetői védelmet. Az Ondo Finance és a Kraken szerint a jó szabályozási környezet épphogy erősítheti a piacot.
A Világtőzsdék Szövetsége (World Federation of Exchanges) szintén szigorúbb szabályokat sürget, ugyanakkor támogatja a Nasdaq-féle szabályozott tokenizációs kezdeményezéseket.
A tokenizáció tágabb lehetőségei: $400 billiós piac nyílhat meg
A 
technológiával foglalkozó Animoca Brands kutatása szerint a valós eszközök tokenizációja (Real-World Asset tokenization – RWA) akár a 400 billió dolláros hagyományos pénzügyi piacot is elérhetőbbé teheti a blokkláncon keresztül.
A cég kutatói, Andrew Ho és Ming Ruan kiemelték: a privát hitelek, államkötvények, árucikkek, részvények és alternatív befektetési alapok világában hatalmas növekedési potenciál rejlik.
A Skynet 2025 RWA Security Report szerint a tokenizált valós eszközök piaca 2030-ra elérheti a 16 billió dollárt. Csak az amerikai államkötvények tokenizált változatai 2025-ben várhatóan 4,2 milliárd dolláros piacot alkotnak majd, főleg a rövid lejáratú kötvényeknek köszönhetően.
Intézményi érdeklődés is nő
A hagyományos bankok, alapkezelők és kriptós cégek egyaránt vizsgálják, hogyan tudnák kihasználni a tokenizáció előnyeit hozamoptimalizálás és likviditásmenedzsment céljából.
Összegzés: Felgyorsult kísérletezés a jövő pénzügyi piacáért
A részvény-tokenek és a valós eszközök tokenizációja egyaránt azt mutatják, hogy a blokklánc nem csupán a kriptovaluták terepe – hanem a hagyományos pénzügyi rendszerek digitalizációjának következő fázisa is lehet.
Azonban fontos, hogy a befektetők tisztában legyenek azzal, mibe fektetnek – és ne csak az ígéretekre, hanem a konkrét jogi és technológiai háttérre is figyeljenek.
A kérdés már csak az: a szabályozók lépést tudnak-e tartani a technológiával, vagy újabb kriptokáosz felé tartunk? Az biztos, hogy a következő évek meghatározóak lesznek a tokenizált eszközök jövője szempontjából.
