Egyre komolyabb aggodalmak övezik a stabilcoinok rohamos terjedését az Európai Unió pénzügyi felügyeletei körében. A világon több mint 300 milliárd dollár értékben forgó, fiat valutákhoz kötött kriptoeszközök immár nemcsak technológiai újdonságként vannak jelen, hanem valódi pénzügyi kockázatként is. Az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) friss figyelmeztetése szerint a stabilcoinok komoly fenyegetést jelenthetnek az EU pénzügyi stabilitására, ha nem vezetnek be sürgős szabályozási intézkedéseket. De mit jelent ez a gyakorlatban, és miért olyan égető ez a kérdés most?
Mi is az a stabilcoin, és miért foglalkozik vele az EU?
A stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyeket úgy terveztek, hogy értékük stabil maradjon azáltal, hogy valamilyen hagyományos pénzeszközhöz – jellemzően amerikai dollárhoz vagy euróhoz – kötik őket. Például a legismertebb ilyen eszköz a Tether (USDT), amelyet az amerikai dollárhoz kötnek 1:1 arányban, azaz elviekben minden egyes USDT mögött egy dollárnyi tartalék áll.
Az elmúlt öt évben ez a szektor robbanásszerűen nőtt: mára több mint 300 milliárd dollárnyi értékű stabilcoin van forgalomban, és a piac több mint 58%-át az USDT uralja. Ezzel szemben az euróhoz kötött tokenek alig 0,15%-át teszik ki a globális kínálatnak. Ez a tény már önmagában is aggodalomra ad okot az EU számára, amely így pénzügyi szuverenitása egy részét veszélyeztetve látja.
A stabilcoinok egyik népszerű felhasználási módja például az, hogy kereskedők gyorsan és olcsón mozgatnak pénzt a blokkláncokon keresztül, anélkül hogy a bankrendszer lassúságával és költségeivel kellene számolniuk. Ez a technológiai előny azonban pénzügyi stabilitási kockázatokat is hordoz magában.
Az ESRB riasztása: rendszerszintű sebezhetőségek a láthatáron
Az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB), amelyet jelenleg Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke vezet, október 2-án adott ki egy figyelmeztetést, amelyben „sürgős intézkedések” bevezetésére szólított fel a stabilcoinok szabályozása kapcsán.
Az aggodalom főként az úgynevezett „harmadik ország multi-kibocsátós” modellekre irányul, ahol egy token európai és nem-európai változata párhuzamosan létezik. Például egy stabilcoin lehet, hogy európai kibocsátótól származik, ám a valódi pénzügyi tartalékot egy offshore – azaz EU-n kívüli – partner kezeli.
Ez azért problémás, mert egy piaci krízis esetén a befektetők az EU-n belüli változatot próbálhatják meg tömegesen visszaváltani, így a helyi tartalékok túlterhelődnek, miközben az offshore partnerek kockázatai átragadhatnak az uniós pénzügyi rendszerre.
Az ESRB szerint az ilyen modellek betilthatók lennének a jövőben. Bár ez a javaslat jelenleg nem kötelező érvényű, erős nyomást gyakorol az EU döntéshozóira, hogy szigorítsák a szabályozást.
MiCA: Az EU kriptoszabályozási keretrendszere, és annak hiányosságai
Az EU válasza a kriptoszektor szabályozására a MiCA (Markets in Crypto-Assets) névre hallgató rendeletcsomag, amely 2024 júliusától kezdett el fokozatosan életbe lépni. Ez a világ első átfogó kriptoeszköz-szabályozása, amely célja, hogy:
-
Egységes jogi keretet teremtsen az EU-n belül,
-
Megvédje a befektetőket,
-
és csökkentse a pénzügyi stabilitásra leselkedő kockázatokat.
Ugyanakkor Christine Lagarde és az ESRB szerint a MiCA jelenlegi formája nem fedi le teljes körűen a stabilcoinokkal kapcsolatos összetett, határokon átnyúló modelleket. Az ilyen konstrukciók – például ahol az európai és amerikai változat „összekapcsolódik” – különösen sebezhetővé teszik a rendszert egy globális pénzügyi válság idején.
Lagarde párhuzamot vont a 2008-as bankválsággal, ahol a likviditási problémák és az elégtelen tartalékok összeomláshoz vezettek. Szerinte szigorú megfelelőségi rendszerek és garanciák nélkül nem lenne szabad engedélyezni a több kibocsátós modellek működését az EU-n belül.
Stabilcoin-szabályozás világszerte: eltérő megközelítések
Nemcsak az EU-ban, hanem világszerte egyre szigorúbban vizsgálják a stabilcoinokat.
Egyesült Királyság
A Bank of England pénzügyi politikai bizottsága szerint a gyengén kezelt tartalékok akár „tűzértékesítéseket” is elindíthatnak (azaz pánikszerű eszközeladásokat), amelyek piaci összeomlásokhoz vezethetnek. Ezen kívül a külföldi valutákhoz kötött tokenek felválthatják a hazai pénzt, csökkentve a monetáris politika hatékonyságát.
Andrew Bailey, a BoE kormányzója szerint a stabilcoinok hozzáférhetnek a jegybanki számlákhoz a jövőben, ám ez alapjaiban átalakíthatja az Egyesült Királyság pénzügyi rendszerét.
Egyesült Államok
Az USA ezzel szemben előrehaladottabb szabályozást vezetett be. 2025 júliusában elfogadták a GENIUS Act névre keresztelt törvényt, amely előírja a stabilcoin-kibocsátók számára a tőke- és tartalék-követelményeket.
A Morningstar DBRS előrejelzése szerint a stabilcoin-piac 2030-ra meghaladhatja az évi 1 billió dolláros forgalmat. Szerintük ezek a tokenek „programozható pénzt” jelentenek – a hagyományos pénz stabilitását és a blokklánc sebességét kombinálva, gyorsabb és olcsóbb fizetéseket kínálva a SWIFT-hez vagy banki átutalásokhoz képest.
A bankok azonban félnek attól, hogy a stabilcoinok elvonják a lakossági betéteket, ami gyengítheti a hitelezési képességüket.
Eurózónás kérdések: pénzügyi szuverenitás és amerikai dominancia
Az EU-s döntéshozók szerint a probléma túlmutat a versenyen a bankok és kriptós cégek között. A stabilcoinok túlnyomó része – például a Tether (USDT) vagy a Circle által kibocsátott USDC – amerikai kibocsátású, és dollár alapú tartalékokkal rendelkezik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az európai pénzügyi rendszer egyre inkább függ az amerikai rendszerektől és szabályozási döntésektől.
Jürgen Schaaf, az EKB tanácsadója szerint ez gyengíti az euró szerepét a nemzetközi pénzügyi rendszerben, és hosszú távon aláássa az EU gazdasági függetlenségét.
A két leginkább érintett cég – Circle és Paxos – ugyan az EU-ban is jelen van (pl. Franciaországban és Finnországban), de tartalékaikat továbbra is amerikai eszközökben kezelik.
Összegzés: a szabályozás jövője és az EU szerepe
A stabilcoinok elterjedése már nemcsak technológiai vagy pénzügyi innováció kérdése, hanem geopolitikai és rendszerszintű kihívás is. Az EU-nak sürgősen döntenie kell arról, hogyan védi meg pénzügyi rendszerét a külső kockázatoktól, miközben nem zárja ki a hasznos blokklánc-technológiákat.
A következő hetekben az ESRB részletes jelentést fog publikálni a stabilcoinokkal, kriptoalapú befektetési termékekkel és a „többfunkciós pénzügyi csoportokkal” kapcsolatban. A jelenlegi kockázati szint „emelkedett” az EU-ban – és úgy tűnik, a stabilcoinok most a figyelem középpontjába kerültek.
Stabilcoin, EU kriptoszabályozás, MiCA rendelet, USDT, USDC, Tether, Circle, Paxos, pénzügyi stabilitás, kriptoeszközök, kriptopiac, euró digitalizáció, pénzügyi szuverenitás, ESRB, Christine Lagarde
