Veszélyben a Bitcoin-bányászat?

Drámaian megemelkedtek a költségek, több bányász a mesterséges intelligencia felé fordul

A Bitcoin ára az utóbbi hónapokban látványos gyengülést mutatott, miközben a bányászati költségek világszerte az egekbe szöktek. Egyre több bányász küzd a profitabilitásért, míg egyes szereplők már az iparág elhagyását fontolgatják, vagy alternatív tevékenységek – például mesterséges intelligencia adatközpontok – felé fordulnak. Cikkünk részletesen bemutatja a jelenlegi helyzetet, a globális és hazai hatásokat, és magyarázatokat ad a kezdő és haladó olvasóknak egyaránt.

Bitcoin-bányászat: drága játék lett 2026-ra

A Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index (CBECI) és az amerikai energiahivatal (EIA) friss adatai szerint az Egyesült Államokban jelenleg többe kerül egyetlen Bitcoin kibányászása, mint annak piaci értéke. A CoinGecko adatai alapján 2026. január végén a BTC árfolyama kb. 87 900 dollár, míg a bányászati költség – lakossági és kereskedelmi energiaárak figyelembevételével – 94 746 dollár körül alakul.

Még ipari áramárak mellett is (átlagosan 0,09 USD/kWh) a költség 86 931 dollár, ami csak hajszállal marad a piaci ár alatt. Ez azt jelenti, hogy a bányászat profitmarzsa gyakorlatilag eltűnt – vagy éppen negatívba fordult.

Ez az arány még kedvezőtlenebb más országokban:

• Kína: 0,11 USD/kWh → 88 869 USD/BTC

• Oroszország: szintén 0,11 USD/kWh

• Kanada: 0,10 USD/kWh → 88 003 USD/BTC

• Új-Zéland: 103 799 USD/BTC (!)

Csak néhány országban – például Paraguayban, ahol az üzleti áramár mindössze 0,05 USD/kWh – marad rentábilis a nagyüzemi bányászat. Ott a becsült költség mindössze 59 650 dollár.

Mit jelent ez a kriptobányászok számára?

A bányászok bevétele elsősorban a frissen kibányászott blokkokért kapott jutalomból (block reward) és a tranzakciós díjakból áll. Jelenleg 6,25 BTC jár egy blokkért, de 2028-ra ez az összeg újabb felezéssel (halving) 3,125 BTC-re csökken majd. Ezért a bányászoknak létfontosságú, hogy a Bitcoin ára emelkedjen – különben tömegesen kénytelenek lesznek bezárni a kapuikat.

A túlélés záloga: alkalmazkodás vagy átalakulás

A piaci nyomás következtében az amerikai bányászcégek egy része drasztikus stratégiaváltásra kényszerült. Olyan nevek, mint a Riot Platforms, Bitfarms, Core Scientific, CleanSpark és a Cipher Mining, elkezdtek mesterséges intelligencia adatközpontként működni – legalább részben. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúrát (pl. hűtés, energiaellátás, szerverfarmok) már nem csak kriptobányászatra, hanem AI-modellek futtatására használják.

A Canaan vállalat vezetője, Leo Wang elmondta, hogy akik túl nagy adósságot halmoztak fel, vagy túl gyorsan elavuló eszközöket vásároltak, azok ma már a túlélésért küzdenek.

Kulcsfontosságú fogalmak:

• ASIC (Application-Specific Integrated Circuit): Kifejezetten kriptobányászatra tervezett hardver. Gyors, de könnyen elavul, ha változik a nehézség vagy energiahatékonyság.

• Hashrate: A hálózat számítási kapacitása. Minél magasabb, annál nehezebb a blokkot megtalálni – több energia szükséges ugyanazon BTC megszerzéséhez.

A Canaan például 4 cent/kWh alatt igyekszik tartani energiaáraikat, különféle hosting-megállapodásokat köt, hogy ha egy adott helyszín nem gazdaságos többé, leállíthassák a műveleteket.

Ez a fajta rugalmasság, valamint az energia-újrahasznosítás és decentralizált elosztás (pl. off-grid rendszerek) lehet az egyik kulcsa a hosszú távú túlélésnek.

Hogyan érinti ez a magyar kriptobányászokat?

Magyarországon a bányászat már eleve rétegtevékenységnek számított, elsősorban a magas áramárak és az erőteljes szabályozási bizonytalanság miatt. A lakossági áramárak jelenleg is 35-40 Ft/kWh körül mozognak, ipari felhasználók pedig 30 Ft/kWh körül fizetnek. Ez dollárban körülbelül 0,08–0,10 USD/kWh értéket jelent, vagyis hasonló szinten van, mint Kanadában vagy Oroszországban – ahol már a megtérülés kérdéses.

Ez azt jelenti, hogy a magyar bányászok is egyre inkább a veszteséges működés szélére sodródnak. Az otthoni GPU-s bányászat (főként Ethereum idején volt népszerű) gyakorlatilag megszűnt a PoS (proof-of-stake) átállás miatt. A Bitcoin ASIC-alapú bányászata pedig csak akkor éri meg, ha valaki nagyon olcsó – például napelemmel kombinált – energiát tud előállítani.

Többen próbálkoznak off-grid megoldásokkal, vagy külföldre viszik a gépeiket (pl. Szerbiába vagy Grúziába), de a jelenlegi globális helyzet ezeket a stratégiákat is veszélybe sodorhatja.

Mi vár a Bitcoin-bányászatra 2026 után?

A következő fontos mérföldkő a jutalomfelezés (halving) 2028-ban. Ez minden egyes blokk után felezni fogja a kibányászható BTC-mennyiséget. Ez önmagában is csökkenti a bevételi potenciált. Ha addig nem emelkedik a Bitcoin ára jelentősen, a bányászat még a jelenlegi alacsony energiaár mellett is veszteségessé válhat.

Ráadásul a nehezülő számítási feladatok (difficulty adjustment) miatt egyre több energia és jobb hardver kell ugyanazon eredmény eléréséhez. Alex de Vries, a Digiconomist alapítója úgy nyilatkozott: jelenleg 1,2 millió kWh energiára van szükség egyetlen Bitcoin kibányászásához. Ez hatalmas környezeti terheléssel is jár, amit több kormány is egyre inkább kritizál.

Gyakori kérdések (GYIK)

1. Miért ilyen drága ma a Bitcoin bányászata?
A fő ok az energiaárak emelkedése és a hálózati nehézség növekedése. Több számítási kapacitásra van szükség ugyanazon blokk megtalálásához, miközben a hardverek gyorsan elavulnak.

2. Megéri ma Magyarországon Bitcoint bányászni?
Jellemzően nem. Az ipari áramárak túl magasak, a megtérülés csak nagyon kedvező feltételekkel vagy alternatív energiával érhető el.

3. Mi az a halving, és miért fontos?
A halving (jutalomfelezés) a Bitcoin protokoll része, mely kb. 4 évente felére csökkenti a blokkjutalmat. Ez deflációs hatással bír, és erős árfolyamhatása lehet.

4. Miért térnek át egyes bányászok az AI-adatközpontokra?
A mesterséges intelligencia rendszerek működtetése szintén nagy számítási kapacitást igényel, de stabilabb, kiszámíthatóbb bevételi forrást jelenthet. A meglévő infrastruktúra sok esetben könnyen átalakítható AI célokra.

5. Milyen alternatívák léteznek a klasszikus bányászatra?

• Proof-of-Stake (PoS) alapú kriptók stakelése

• Felhőbányászat (cloud mining – óvatosan, sok a csalás!)

• NFT és DeFi alapú protokollok használata hozamtermelésre

Jogi nyilatkozat

A cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül befektetési tanácsadásnak. A kriptovalutákkal kapcsolatos tevékenységek kockázatot hordoznak, és minden olvasót arra kérünk, hogy saját felelősségére tájékozódjon, mielőtt bármilyen döntést hozna. Az információk a publikáció idején érvényesek, de a piaci körülmények gyorsan változhatnak.