Az Ethereum díjbevétele egy év alatt csaknem megfeleződött, miközben a hálózat több tranzakciót dolgozott fel, mint valaha. A látszólagos ellentmondás mögött nem feltétlenül keresletcsökkenés, hanem nagyobb kapacitás, olcsóbb blokkterület és az Ethereum tudatos skálázási stratégiája áll. A kedvező felhasználói adatok ugyanakkor nem jelentik automatikusan azt, hogy az ETH árfolyamának is emelkednie kell.

A Bitwise friss, 2026 harmadik negyedévében közzétett stakingjelentése szerint az Ethereum hálózati bevétele 2026 második negyedévében megközelítőleg 64 millió dollár volt. Ez 51 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi, mintegy 131 millió dolláros értékhez képest.

Első pillantásra ez arra utalhatna, hogy az Ethereum iránt csökken az érdeklődés. A tranzakciós adatok azonban éppen az ellenkezőjét mutatják: a hálózat 203,9 millió tranzakciót dolgozott fel a negyedév során, szemben az előző év azonos időszakának 121,1 millió tranzakciójával. Ez több mint 68 százalékos éves növekedés. Az átlagos áteresztőképesség közben 15-ről 26 tranzakcióra emelkedett másodpercenként.

Az Ethereum tehát nem kevesebb munkát végzett kevesebb bevételért, hanem lényegesen több tranzakciót dolgozott fel jóval alacsonyabb egységköltség mellett. Ez a különbség alapvető fontosságú a hálózat állapotának értékelésekor.

A Bitwise számítása szerint egy Ethereum-tranzakció átlagos költsége 1,08 dollárról 0,31 dollárra csökkent. Fontos azonban, hogy ez statisztikai átlag: egy egyszerű ETH-küldés, egy összetett decentralizált tőzsdei ügylet és egy intelligens szerződés végrehajtása eltérő mennyiségű számítási kapacitást használ.

Feleződő bevétel, növekvő használat

A hagyományos vállalatok elemzésénél a csökkenő bevétel gyakran gyengülő keresletet vagy romló versenyképességet jelez. Egy blokkláncnál azonban a hálózati bevétel másképpen értelmezendő.

Az Ethereum nem hagyományos vállalat, amely terméket ad el és a megmaradó nyereséget részvényesei között osztja fel. A „hálózati bevétel” elsősorban a felhasználók által a blokkterületért, a tranzakciók feldolgozásáért és azok sorrendjéért fizetett díjak összességét jelenti.

Ha ugyanannyi vagy több tranzakció végrehajtása kevesebbe kerül, az felhasználói szempontból javulást jelenthet. Hasonló helyzet állna elő, ha egy fizetési rendszer a korábbi költség töredékéért lenne képes kétszer annyi átutalást feldolgozni. A szolgáltatás olcsóbbá és hozzáférhetőbbé válna, miközben az egy tranzakción elért bevétel csökkenne.

A 2026 második negyedévében mért adatok alapján pontosan ez történt az Ethereumon. A tranzakciók száma körülbelül 68 százalékkal nőtt, miközben az átlagos dolláralapú tranzakciós költség mintegy 71 százalékkal csökkent. A hálózat nagyobb forgalmat kezelt, de minden egyes művelet után lényegesen kevesebb díjat szedett be.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy minden tranzakció mögött új felhasználó vagy valódi gazdasági érték áll. Automatizált kereskedési programok, arbitrázsrobotok, csaló tranzakciók és technikai műveletek szintén növelhetik a tranzakciószámot. A Bitwise elemzése szerint például az Ethereum második legnagyobb gasfogyasztó szerződése 2026 második negyedévében egy úgynevezett címfertőzéses csaláshoz kapcsolódott.

A nyers tranzakciószámot ezért nem szabad önmagában kezelni. A forgalom összetétele, a felhasználók száma, az alkalmazások bevétele és a továbbított gazdasági érték legalább ennyire fontos.

Mi az Ethereum blokkterülete?

A blokkterület, angolul blockspace, azt a korlátozott számítási és adattárolási kapacitást jelenti, amely egy Ethereum-blokkban rendelkezésre áll.

Egy blokkba nem férhet korlátlan számú tranzakció. Minden művelet számítási erőforrást használ, amelyet az Ethereum a „gas” nevű elszámolási egységgel mér. A gas nem üzemanyag és nem külön kriptoeszköz, hanem annak mérőszáma, hogy egy adott tranzakció mennyi számítási munkát követel a hálózattól.

Egy egyszerű ETH-átutalás viszonylag kevés gast használ. Egy decentralizált tőzsdén végrehajtott tokenváltás, egy összetett hitelfelvétel vagy több intelligens szerződés egymás utáni meghívása lényegesen többet.

A blokk gaslimitje azt szabályozza, hogy egy blokk összesen mekkora számítási terhelést fogadhat be. Magasabb gaslimit mellett több vagy összetettebb tranzakció kerülhet ugyanabba a blokkba.

A Bitwise jelentése szerint az Ethereum blokkonkénti gaslimitje a 2025 elején jellemző 30 millióról fokozatosan 60 millióra emelkedett. Februárban 36 millióra, júliusban 45 millióra, majd 2025 novemberének végén 60 millióra nőtt. Ennek köszönhetően az átlagos áteresztőképesség 15-ről 26 tranzakcióra emelkedett másodpercenként.

Egyszerű példával: képzeljünk el egy fizetős autópályát, amelyen korábban óránként 3000 jármű haladhatott át. Ha az utakat kibővítik, és már 6000 jármű fér el rajtuk, kisebb lesz a torlódás. Az autósoknak nem kell egymásra licitálniuk azért, hogy gyorsan továbbjussanak, így az útdíj is alacsonyabb lehet.

Az Ethereum esetében a gasár jelenti ezt a „licitálást”. Ha kevés a rendelkezésre álló blokkterület és sok felhasználó akar egyszerre tranzakciót végrehajtani, a díjak emelkednek. Ha a kapacitás bőséges, a díjak akkor is alacsonyak maradhatnak, amikor a tranzakciók száma növekszik.

Így szabályozza az EIP-1559 a díjakat

Az Ethereum EIP-1559 díjmechanizmusa úgy működik, hogy minden blokkhoz tartozik egy protokoll által meghatározott alapdíj, vagyis base fee. Az alapdíjat nem a validátor kapja meg: azt a protokoll elégeti, tehát véglegesen kivonja a forgalomból. A felhasználó ezen felül prioritási díjat adhat a validátornak a gyorsabb feldolgozás érdekében.

A rendszer nem azt célozza, hogy minden blokk teljesen megteljen. A kívánt terhelés a gaslimit körülbelül fele. Ha egy blokk az előírt célszintnél telítettebb, a következő blokk alapdíja legfeljebb 12,5 százalékkal emelkedhet. Ha a kihasználtság alacsonyabb, az alapdíj csökken.

Ez teszi lehetővé, hogy a hálózat hirtelen keresleti hullámokat is elnyeljen. A blokkok átmenetileg a célértéknél nagyobbak lehetnek, miközben az emelkedő díj fokozatosan kiszorítja azokat a tranzakciókat, amelyeknek a feladói nem hajlandók többet fizetni.

A 60 milliós gaslimit tehát nem azt jelenti, hogy minden blokk folyamatosan 60 millió gasnyi tranzakciót tartalmaz. Normál körülmények között az EIP-1559 nagyjából 30 milliós célterhelés körül próbálja tartani a blokkokat, a fennmaradó kapacitást pedig keresleti csúcsok kezelésére tartja fenn.

A skálázás sikere nyomja le a díjakat

Az Ethereum fejlesztési stratégiájának egyik legfontosabb célja évek óta az, hogy a hálózat használata olcsóbbá váljon. A mostani bevételcsökkenés részben ennek a stratégiának a következménye.

A 2024 márciusában aktivált Dencun frissítés bevezette az EIP-4844-et és az úgynevezett blobokat. A blob egy ideiglenesen tárolt adatcsomag, amelyet elsősorban a második rétegű hálózatok használnak arra, hogy tranzakciós adataikat olcsóbban tegyék közzé az Ethereumon. A blobok külön díjpiaccal rendelkeznek, ezért a második rétegű rendszereknek nem kell minden adatért a hagyományos Ethereum-tranzakciókkal versenyezniük.

A második rétegű, angolul Layer 2 vagy L2 hálózatok sok tranzakciót saját környezetükben dolgoznak fel, majd összesített eredményüket és a szükséges adatokat az Ethereumra küldik. Ezt úgy lehet elképzelni, mintha száz különálló bizonylat helyett egyetlen hitelesített elszámolási csomag kerülne a főkönyvbe.

A Pectra frissítés 2025. május 7-én tovább növelte a blobkapacitást: a célértéket blokkonként háromról hat blobra, a maximumot pedig hatról kilencre emelte. A frissítés emellett új, intelligens pénztárcafunkciókat és hatékonyabb validátorkezelést is bevezetett.

A 2025. december 3-án aktivált Fusaka frissítés a PeerDAS technológiával tette hatékonyabbá a blobadatok ellenőrzését. A validátoroknak már nem kell minden blob teljes tartalmát letölteniük; elegendő a rendelkezésre álló adatok mintavételezése. Az Ethereum Foundation szerint ez jelentősen csökkentette a sávszélességigényt, és elméletileg nyolcszoros blobkapacitás-növekedést tett lehetővé.

A Bitwise jelentése szerint a blobdíjak a Pectra és a Fusaka által létrehozott bőségesebb kapacitás miatt 2026 második negyedévére szinte nullára estek.

Felhasználói oldalról ez kedvező fejlemény. Az L2-hálózatok olcsóbban működhetnek, így alkalmazásaik is alacsonyabb díjakat kínálhatnak. Tokenökonómiai szempontból azonban ennek ára van: az Ethereum kevesebb díjat szed be és kevesebb ETH-t éget el.

Dollárban esés, ETH-ban részleges fordulat

A bevételi adatok értelmezésekor külön kell választani a dollárban és az ETH-ban mért változást.

Az Ethereum 2026 első negyedévében 27 670 ETH hálózati bevételt termelt. A második negyedévben ez 31 166 ETH-ra nőtt, ami körülbelül 12,6 százalékos negyedéves emelkedés. Ez volt az első negyedéves növekedés több mint egy év után.

Dollárban ugyanakkor a bevétel 67 millióról 64 millió dollárra csökkent. Ennek fő oka az volt, hogy a negyedéves átlagos ETH-árfolyam 2409 dollárról 2054 dollárra, közel 15 százalékkal esett. Az ETH-ban számított több bevétel ezért dollárban kevesebbet ért.

Az éves összehasonlítás már más képet mutat. A 2025 második negyedévében elért 131 millió dollár körülbelül 59 593 ETH-nak felelt meg. Egy évvel később a hálózat 31 166 ETH-t szedett be, vagyis ETH-ban mérve is közel 48 százalékkal csökkent a bevétel.

Ez fontos pontosítás: a negyedéves dollárbevétel csökkenését valóban főként az ETH árfolyamesése magyarázza, az éves visszaesés azonban nem pusztán árfolyamhatás. Éves alapon maga a beszedett ETH-mennyiség is jelentősen csökkent.

A cikk készítésekor az ETH árfolyama körülbelül 1625 dollár volt, vagyis jóval a második negyedév 2054 dolláros átlagára alatt. Ez azt is jelenti, hogy változatlan ETH-alapú díjbevétel mellett a dollárban kimutatott hálózati bevétel tovább csökkenhet.

Miből áll az Ethereum hálózati bevétele?

A Bitwise négy fő bevételi elemet különböztet meg:

Alapdíj: minden Ethereum-tranzakció után fizetendő díj, amelyet az EIP-1559 alapján elégetnek.

Blobdíj: a második rétegű hálózatok által az adatcsomagok közzétételéért fizetett díj, amelyet szintén elégetnek.

Prioritási díj: a felhasználó által fizetett borravaló, amely arra ösztönzi a validátort, hogy gyorsabban illessze be a tranzakciót.

MEV-bevétel: a tranzakciók sorrendjéből és blokkon belüli elhelyezéséből kinyerhető többletérték. Ilyen lehet például egy arbitrázslehetőség kihasználása két decentralizált piactér között.

A hálózat 2026 második negyedévében összesen mintegy 31 166 ETH-t gyűjtött be ezekből a forrásokból. A Bitwise szerint ennek 74 százaléka a validátorokhoz és a lekötésben részt vevő szereplőkhöz került, 26 százalékát pedig a protokoll elégette.

Ez azt jelenti, hogy az Ethereum „bevétele” nem egyetlen szervezet bankszámlájára érkezik. Egy része a hálózatot működtető validátorok jutalma, egy része pedig kínálatcsökkentő mechanizmusként megsemmisül.

Rekordot döntött az Ethereum staking

A staking, vagyis hálózati lekötés során a résztvevők ETH-t helyeznek letétbe, hogy validátorként vagy staking-szolgáltatáson keresztül részt vegyenek a hálózat működtetésében.

A validátorok ellenőrzik a blokkokat, hitelesítik a tranzakciókat, és időnként új blokkot javasolnak. A szabályosan működő validátorok jutalmat kapnak, a hibásan vagy rosszhiszeműen viselkedők viszont büntetést szenvedhetnek el. Súlyos szabálysértésnél a letét egy része vagy egésze elveszhet; ezt nevezik slashingnek. Egy önálló Ethereum-validátor működtetéséhez legalább 32 ETH szükséges, de stakingpoolokon keresztül ennél kisebb összeggel is részt lehet venni.

A Bitwise adatai szerint 2026 második negyedévének végére 40,2 millió ETH volt aktívan lekötve, ami az Ethereum teljes kínálatának körülbelül 33 százalékát jelentette. Ez történelmi rekord. Az első negyedévben 2,81 millió, a másodikban további 1,73 millió ETH került a stakingrendszerbe.

A stakingráta emelkedése több szempontból fontos:

1. Több gazdasági biztosíték védi az Ethereum konszenzusát.
2. A validátori támadások végrehajtása elméletileg drágábbá válik.
3. A lekötött ETH egy része kevésbé elérhető azonnali piaci eladásra.
4. Több résztvevő között oszlik meg a protokoll által kibocsátott jutalom, ezért az egy validátorra jutó hozam csökkenhet.
5. A nagy stakingpoolok és intézményi szolgáltatók térnyerése koncentrációs kockázatot is létrehozhat.

A 40,2 millió lekötött ETH-t nem szabad teljes egészében kivonni a „forgalomképes kínálatból”. A likvid stakingrendszerekben a felhasználó a lekötött ETH-t képviselő, átruházható tokent kaphat. Ezt decentralizált pénzügyi alkalmazásokban felhasználhatja vagy más eszközre válthatja, miközben az alapul szolgáló ETH továbbra is le van kötve.

A stakingrekord ezért egyszerre jelenthet nagyobb hálózati biztonságot, növekvő hosszú távú elköteleződést és egyes szolgáltatóknál kialakuló koncentrációs kockázatot.

Intézményi kereslet érkezik a stakingpiacra

A Bitwise szerint a 2026 első felében tapasztalt stakingnövekedés jelentős része intézményi szereplőkhöz, vállalati ETH-készletekhez és stakinget alkalmazó tőzsdei termékekhez kapcsolódott.

Az intézményi térnyerés egyik példája a BlackRock iShares Staked Ethereum Trust ETF, vagyis az ETHB. Az alap célja, hogy az ether árfolyamának teljesítménye mellett a portfólió egy részének lekötéséből származó jutalmakat is kövesse. Az ETHB 2026. július 23-án közel 540 millió dollár nettó eszközzel rendelkezett.

A stakinget alkalmazó tőzsdei termékek azért lehetnek jelentősek, mert a hagyományos befektetési számlákon keresztül teszik elérhetővé az ETH árfolyamkitettségét és a lekötési jutalmat. A befektetőnek nem kell saját tárcát, validátort vagy privát kulcsot kezelnie.

Ez azonban nem kockázatmentes konstrukció. A lekötött eszközök egy ideig nem értékesíthetők, a stakingfolyamat technikai és szolgáltatói kockázattal jár, az alap árfolyama eltérhet a nettó eszközértékétől, és a staking során büntetés vagy eszközvesztés is bekövetkezhet. Az iShares hivatalos tájékoztatója külön figyelmeztet ezekre a kockázatokra.

Miért csökken a stakinghozam?

A Bitwise számítása szerint az évesített Ethereum-stakinghozam 2026 második negyedévében 2,84 százalék volt. Ebből 2,65 százalékpontot a protokoll által kibocsátott konszenzusjutalom, mindössze 0,19 százalékpontot pedig a tranzakciós prioritási díjak és más végrehajtási bevételek adtak. A hozam tehát körülbelül 93 százalékban új ETH kibocsátásából és csak 7 százalékban tényleges blokkterület-keresletből származott.

Minél több ETH vesz részt a stakingben, annál több szereplő között oszlik meg a jutalom. Ezért a lekötött mennyiség növekedése általában csökkenti az egy ETH-ra jutó protokollhozamot.

A csökkenő hálózati díjak tovább gyengítik a végrehajtási jutalmakat. Ha kevesebb prioritási díj és MEV-bevétel keletkezik, a stakinghozam még inkább az új ETH kibocsátásától függ.

Ez befektetői szempontból azért lényeges, mert a nominális stakinghozam nem azonos a valós hozammal. Ha valaki évente 2,84 százalékkal több ETH-t kap, de közben az ETH kínálata is növekszik, vagy az árfolyam jelentősen csökken, a dollárban vagy forintban mért eredménye negatív lehet.

Az alacsony díjak árnyoldala: kevesebb ETH ég el

Az EIP-1559 óta az Ethereum alapdíját a protokoll elégeti. Magas hálózati aktivitás és magas díjak mellett sok ETH semmisül meg, ami ellensúlyozhatja a validátorok jutalmazására kibocsátott új érméket.

Alacsony díjak mellett kevesebb ETH ég el. Ha a validátorok jutalmaként kibocsátott mennyiség meghaladja az elégetett ETH-t, a teljes kínálat növekszik. Az Ethereum ilyenkor nettó inflációs állapotba kerülhet.

Ez nem feltétlenül a hálózat működési hibája. A protokollnak fizetnie kell a biztonságot biztosító validátoroknak, miközben a skálázási stratégia célja éppen a tranzakciós költségek csökkentése. Gazdasági szempontból azonban valódi kompromisszum alakul ki:

• az olcsó tranzakciók támogatják a használatot;
• a nagyobb kapacitás csökkenti a torlódást;
• az alacsonyabb díjak kevesebb ETH elégetésével járnak;
• a gyengébb égetés csökkentheti az ETH szűkösségét;
• a magasabb használat hosszabb távon új keresletet teremthet az ETH és az Ethereum blokkterülete iránt.

A döntő kérdés tehát nem az, hogy a díj magas vagy alacsony. Az számít, hogy az olcsóbb infrastruktúra képes-e elég új felhasználót, eszközt és gazdasági tevékenységet vonzani ahhoz, hogy idővel ellensúlyozza az alacsonyabb egységbevételt.

Jó az alacsony díj az ETH árfolyamának?

A válasz nem egyértelmű.

Felhasználói és alkalmazásfejlesztői szempontból az alacsony díj egyértelmű előny. Olcsóbbá válik az átutalás, a kereskedés, a hitelfelvétel, a tokenizált eszközök kezelése és a stabilcoinok mozgatása. Ez javíthatja az Ethereum versenyképességét más okosszerződés-platformokkal szemben.

Az ETH tulajdonosainak szempontjából azonban az alacsony díj egyszerre kedvező és kedvezőtlen:

Kedvező, mert az olcsóbb hálózat több felhasználót és alkalmazást vonzhat.

Kedvezőtlen, mert kevesebb alapdíj ég el, kisebb a validátorok végrehajtási bevétele, és gyengülhet az ETH közvetlen értékfelhalmozása.

Az Ethereum hosszú távú befektetési tézise ezért egyre kevésbé támaszkodhat kizárólag a magas főhálózati díjakra. Sokkal fontosabbá válik, hogy az ETH milyen szerepet tölt be az egész többrétegű ökoszisztémában:

• elszámolási eszköz;
• stakingfedezet;
• tranzakciós díjak fizetésére szolgáló eszköz;
• decentralizált pénzügyi fedezet;
• második rétegű hálózatok biztonsági és adatközzétételi alapja;
• tokenizált eszközök és stabilcoinok elszámolási infrastruktúrája.

A nagyobb használat akkor támogathatja tartósan az ETH értékét, ha ehhez tényleges ETH-kereslet is kapcsolódik. Nem elegendő, hogy sok tranzakció fusson egy Ethereumhoz kapcsolódó rendszeren, ha azok végrehajtása elhanyagolható mennyiségű ETH-t igényel.

Mit mutat a hálózati forgalom összetétele?

A Bitwise a szerződések által felhasznált gas alapján vizsgálta, hogy milyen alkalmazások fogyasztották az Ethereum blokkterületét 2026 második negyedévében.

A Tether USDT stabilcoinja önmagában a teljes főhálózati gasfogyasztás 6,27 százalékát adta. A Circle USDC stabilcoinjával együtt a két legnagyobb dollárkövető eszköz a teljes gasfelhasználás körülbelül 9 százalékáért felelt.

Ez arra utal, hogy az Ethereum továbbra is jelentős szerepet játszik a digitális dollárok és más stabilcoinok elszámolásában. A stabilcoin olyan kriptoeszköz, amelynek kibocsátója vagy protokollja egy meghatározott referenciaértékhez, jellemzően az amerikai dollárhoz próbálja kötni az árfolyamát.

Például egy USDC névleges célértéke egy dollár. Ez nem jelenti azt, hogy a piaci ár minden pillanatban pontosan egy dollár lesz, és azt sem, hogy minden stabilcoin azonos kockázatú. A fedezet minősége, a kibocsátó pénzügyi helyzete, a visszaváltási feltételek és az okosszerződések biztonsága döntő fontosságú.

A decentralizált tőzsdei útválasztók, az NFT-piacterek, az adatvédelmi rollupok és az intelligens pénztárcák infrastruktúrája szintén a legnagyobb gasfogyasztók között szerepelt. Ugyanakkor a címfertőzéses csalások jelenléte arra figyelmeztet, hogy a tranzakciószám és a gasfelhasználás egy része káros vagy gazdaságilag értéktelen tevékenységből is származhat.

Mit tanulhatunk a Solana és az Avalanche adataiból?

A csökkenő díjbevétel és a növekvő tranzakciószám nem kizárólag az Ethereumon jelent meg.

A Solana 2026 második negyedévében 9,8 milliárd nem szavazási tranzakciót dolgozott fel, miközben dolláralapú hálózati bevétele 272 millióról 51 millió dollárra esett éves összevetésben. Egy tranzakció átlagos költsége 0,030 dollárról 0,005 dollárra csökkent.

Az Avalanche C-Chain 235,6 millió tranzakciót kezelt, szemben az egy évvel korábbi 58 millióval. A bevétel ugyanakkor 1,55 millió dollárról körülbelül 330 ezer dollárra esett, az átlagos tranzakciós költség pedig 0,027 dollárról 0,0014 dollárra csökkent.

Ezeket az adatokat nem szabad egyszerű rangsorként értelmezni. Az egyes blokkláncok eltérően számolják a tranzakciókat, különböző típusú műveleteket kezelnek, és más hálózati felépítéssel rendelkeznek. Egy Solana-tranzakció, egy Avalanche C-Chain-művelet és egy Ethereum-tranzakció nem feltétlenül jelent azonos gazdasági munkát.

A megfelelő következtetés inkább az, hogy a nagy blokkláncok közötti verseny egyre inkább a blokkterület árának csökkentéséről szól. A hálózatok nagyobb kapacitást kínálnak, ezért a korábbi ciklusokban megszokott magas díjbevétel már nem feltétlenül tér vissza akkor sem, ha a használat növekszik.

Mit érdemes figyelni a következő negyedévekben?

Az Ethereum állapotát nem lehet egyetlen mutatóval megítélni. A következő tényezők együttes vizsgálata adhat kiegyensúlyozottabb képet.

1. Tranzakciószám és valódi felhasználók

A növekvő tranzakciószám pozitív, de meg kell vizsgálni, hogy új felhasználóktól, stabilcoin-átutalásoktól, decentralizált pénzügyi alkalmazásoktól vagy automatizált robotoktól származik-e.

2. A főhálózat gasigénye

Ha a gaslimit növelése után is emelkedik a gasfelhasználás, az tartós keresletet jelezhet. Ha a kihasználtság hosszabb időn keresztül visszaesik, az alacsony díj már gyengébb keresletre is utalhat.

3. Blobkereslet

Az Ethereum skálázási stratégiájában a blobok jelentik a második rétegű hálózatok adatpiacát. A blobkapacitás kihasználtsága és a blobdíjak alakulása megmutathatja, hogy az L2-ök mennyi gazdasági tevékenységet telepítenek vissza az Ethereumra.

4. Elégetett és kibocsátott ETH

A befektetőknek nemcsak az elégetett ETH mennyiségét, hanem a validátori jutalomként kibocsátott új ETH-t is érdemes figyelniük. A kettő különbsége határozza meg a nettó kínálatváltozást.

5. Stakinghozam és lekötési arány

A növekvő stakingráta biztonságosabbá teheti a hálózatot, de csökkentheti az egy ETH-ra jutó hozamot. Emellett figyelni kell arra is, hogy a lekötött állomány mennyire koncentrálódik nagy szolgáltatóknál.

6. Stabilcoin- és tokenizált eszközállomány

A stabilcoinok, tokenizált állampapírok, részvények és más valós eszközöket képviselő tokenek növekedése tartósabb gazdasági keresletet teremthet, mint a rövid életű spekulatív alkalmazások.

7. Alkalmazásszintű bevételek

Előfordulhat, hogy az Ethereum alapprotokollja alacsonyabb díjbevételt ér el, miközben a rá épülő tőzsdék, hitelezési protokollok és fizetési alkalmazások jelentős bevételt termelnek. Ez az ökoszisztéma sikerét jelezheti, de nem garantálja, hogy az érték megfelelő arányban az ETH-ban csapódik le.

Három lehetséges Ethereum-forgatókönyv

Kedvező forgatókönyv

Az alacsony díjak új felhasználókat, stabilcoin-kibocsátókat, pénzügyi intézményeket és tokenizált eszközöket vonzanak az ökoszisztémába. A második rétegű hálózatok használata gyorsan nő, a blobkapacitás fokozatosan telítődik, és az összesített ETH-kereslet végül gyorsabban emelkedik, mint ahogyan az egységnyi tranzakcióból származó bevétel csökken.

Ebben az esetben a mostani díjvisszaesés a sikeres infrastruktúra-bővítés átmeneti következménye lenne.

Semleges forgatókönyv

Az Ethereum jelentős és megbízható elszámolási réteg marad, de a bőséges blokk- és blobkapacitás tartósan alacsonyan tartja a díjakat. A hálózat használata növekszik, miközben az ETH kínálatcsökkentő mechanizmusa gyengébb marad.

Ebben a környezetben az ETH értékét elsősorban a staking, a fedezeti szerep és az intézményi kereslet támogathatná, nem pedig a magas díjégetés.

Kedvezőtlen forgatókönyv

A tranzakciószám emelkedése nagyrészt alacsony értékű automatizált aktivitásból származik, miközben a magasabb értékű felhasználás más hálózatokra vagy olyan L2-rendszerekbe vándorol, amelyek csak minimális díjat fizetnek az Ethereumnak.

Ebben az esetben a protokoll kevés bevételt és kevés ETH-égetést érne el, miközben a validátori jutalmak kibocsátása tovább növelné a kínálatot. A hálózat technikailag aktív maradhatna, de az aktivitás gyengébben kapcsolódna az ETH értékfelhalmozásához.

Összegzés

Az Ethereum 51 százalékos díjbevétel-csökkenése önmagában félrevezető adat. A hálózat ugyanebben az időszakban 203,9 millió tranzakciót dolgozott fel, éves összevetésben 68 százalékkal növelte forgalmát, és rekordot döntött a lekötött ETH mennyisége is.

A csökkenő díjak jelentős részben a nagyobb gaslimitből, a blobkapacitás bővítéséből, valamint a Dencun, Pectra és Fusaka frissítésekből következnek. Az Ethereum tudatosan olcsóbbá és nagyobb kapacitásúvá tette saját infrastruktúráját.

Ez felhasználói és fejlesztői szempontból előrelépés. Az ETH tulajdonosainak szempontjából azonban összetettebb a kép, mert az alacsonyabb díjak kevesebb ETH elégetését, kisebb végrehajtási jutalmat és gyengébb közvetlen értékfelhalmozást eredményezhetnek.

A hosszú távú kérdés ezért nem az, hogy visszatérnek-e a korábbi rendkívül magas Ethereum-díjak. Sokkal fontosabb, hogy az olcsóbb blokkterület milyen mennyiségű és minőségű gazdasági tevékenységet képes magához vonzani, illetve ebből mennyi kereslet jut vissza magához az ETH-hoz.

A jelenlegi adatok nem igazolják azt az állítást, hogy az Ethereum használata összeomlott volna. Azt viszont még nem bizonyítják, hogy a növekvő használat automatikusan magasabb ETH-árfolyamot vagy erősebb tokenökonómiai értékfelhalmozást eredményez.

Gyakori kérdések

Miért csökkent az Ethereum bevétele, ha több tranzakció történt?

Mert jelentősen nőtt a hálózat kapacitása, miközben csökkent az egy tranzakcióra jutó díj. A gaslimit megduplázódása és a blobkapacitás bővítése mérsékelte a blokkterületért folyó versenyt. A Bitwise szerint az átlagos dolláralapú tranzakciós költség 1,08 dollárról 0,31 dollárra esett.

Valóban 51 százalékkal csökkent az Ethereum díjbevétele?

Igen. A Bitwise adatai szerint a hálózati bevétel 2025 második negyedévének körülbelül 131 millió dollárjáról 2026 második negyedévére 64 millió dollárra csökkent. Ez megközelítőleg 51 százalékos éves visszaesés.

Nőtt vagy csökkent a bevétel ETH-ban?

Negyedéves összevetésben nőtt: 27 670 ETH-ról 31 166 ETH-ra. Éves összevetésben viszont csökkent, mert 2025 második negyedévében még körülbelül 59 593 ETH volt a hálózati bevétel.

Mit jelent a 60 milliós gaslimit?

Azt, hogy egy Ethereum-blokk legfeljebb 60 millió gasnyi számítási munkát tartalmazhat. Az EIP-1559 célterhelése ennek körülbelül a fele, vagyis a hálózat normál körülmények között tartalékkapacitást hagy a hirtelen kereslet kezelésére.

Az alacsony Ethereum-díj jó vagy rossz?

A felhasználóknak és az alkalmazásfejlesztőknek általában jó, mert olcsóbbá teszi a hálózat használatát. Az ETH tokenökonómiájára vegyes hatással van: támogathatja az elfogadottságot, de kevesebb ETH elégetésével és kisebb validátori díjbevétellel jár.

Miért fontos az ETH elégetése?

Az elégetett ETH végleg kikerül a kínálatból. Ha az elégetett mennyiség meghaladja a validátori jutalomként kibocsátott új ETH-t, a teljes kínálat csökkenhet. Ha az égetés alacsonyabb a kibocsátásnál, a kínálat növekszik.

Mit jelent, hogy 40,2 millió ETH van lekötve?

Azt, hogy megközelítőleg 40,2 millió ETH vesz részt az Ethereum proof-of-stake konszenzusának biztosításában. Ez a teljes kínálat körülbelül 33 százaléka volt 2026 második negyedévének végén.

A lekötött ETH teljesen kikerül a piacról?

Nem feltétlenül. Közvetlen staking esetén az ETH nem értékesíthető azonnal, de a likvid stakingrendszerek átruházható tokent adhatnak a lekötött ETH ellenében. Ez a token eladható vagy decentralizált pénzügyi alkalmazásokban használható, miközben az alapul szolgáló ETH továbbra is le van kötve.

A növekvő tranzakciószám biztosan magasabb ETH-árfolyamot jelent?

Nem. A hálózati használat és az árfolyam között nincs automatikus vagy azonnali kapcsolat. Az árfolyamot a globális likviditás, a befektetői kereslet, a szabályozás, a versenytársak, a tokenkínálat és számos más tényező is befolyásolja.

Összehasonlítható az Ethereum tranzakciószáma a Solanáéval?

Csak jelentős fenntartásokkal. A hálózatok eltérően épülnek fel, másképpen számolják a műveleteket, és különböző típusú tranzakciókat kezelnek. A nyers tranzakciószám nem alkalmas önmagában annak eldöntésére, hogy melyik hálózat értékesebb vagy használhatóbb.

Jogi nyilatkozat

A cikk kizárólag tájékoztatási és oktatási célt szolgál. Nem minősül befektetési, pénzügyi, jogi, adózási vagy kereskedési tanácsadásnak, továbbá nem tekinthető kriptoeszköz, értékpapír vagy más pénzügyi termék vételére, eladására vagy tartására vonatkozó ajánlásnak.

A kriptoeszközök árfolyama rendkívül változékony, ezért a befektetett tőke részleges vagy teljes elvesztése is bekövetkezhet. A staking technikai, likviditási, szolgáltatói, okosszerződéses és slashingkockázattal járhat. A múltbeli teljesítmény és a hálózati aktivitás nem garantálja a jövőbeli árfolyam-emelkedést vagy hozamot.

Bármilyen befektetési döntés előtt szükséges az önálló kutatás, a hivatalos dokumentumok áttekintése, a személyes kockázatvállalási képesség felmérése, valamint indokolt esetben engedéllyel rendelkező pénzügyi, jogi vagy adózási szakértő véleményének kikérése.