A Goldman Sachs, a Bank of America, a Citi és több más globális pénzügyi szereplő részvételével létrejövő konzorcium 2027 első felében tervezi elindítani saját, amerikai dollárhoz kötött Stabilcoinját. A kezdeményezés jóval többről szól egy új kriptotoken kibocsátásánál: a világ legnagyobb pénzügyi intézményei közösen próbálnak infrastruktúrát építeni a blokkláncalapú fizetésekhez, intézményi elszámolásokhoz és tokenizált eszközök kereskedelméhez.
Nem saját Goldman Sachs Stabilcoin készül, hanem egy banki konzorcium közös tokenje
A szeptember 1-jén nyilvánosságra hozott tervek szerint 21 nagy pénzügyi intézmény megállapodott abban, hogy új vállalatot hoz létre egy dollárhoz kötött Stabilcoin kibocsátására. Az új társaság megalakítását 2026 második felére tervezik, míg maga a token – a szükséges feltételek és szabályozási követelmények teljesülése esetén – 2027 első felében jelenhet meg.
A projektet ezért leegyszerűsítő lenne „Goldman Sachs Stabilcoinként” kezelni. A Goldman Sachs ugyan a kezdeményezés egyik legnagyobb és legismertebb szereplője, de nem egyedüli kibocsátóról van szó.
A konzorcium többek között olyan intézményeket foglal magában, mint a Goldman Sachs, Bank of America, Citi, Deutsche Bank, UBS, Santander, Wells Fargo, MUFG Bank, BBVA, Crédit Agricole, Commerzbank, Lloyds, PNC, Scotiabank és Rabobank. A csoportban nemcsak bankok vannak: a Fidelity Investments és a WisdomTree vagyonkezelők, valamint a Sirius International Holding is csatlakozott. A Ledger Insights összesítése szerint a 21 résztvevő közül 18 bank, így az eredeti forrásban szereplő „21 globális bank” megfogalmazás technikailag nem teljesen pontos.
A kezdeményezés gyökerei 2025 októberéig nyúlnak vissza, amikor még mindössze tíz nagybank vizsgálta egy közös digitális pénzügyi infrastruktúra létrehozásának lehetőségét. A résztvevők száma azóta több mint kétszeresére nőtt.
Ez önmagában fontos jelzés. Egy Stabilcoin esetében ugyanis nem feltétlenül a technológia a legnagyobb kihívás. Sokkal nehezebb megfelelő likviditást, széles körű elfogadottságot, szabályozási megfelelést és megfelelő pénzügyi hálózatot kialakítani. Egy több kontinensen jelen lévő banki konzorcium ezen a területen jelentős előnnyel indulhat.
Mi az a Stabilcoin, és miben különbözik a digitális jegybankpénztől?
A Stabilcoin olyan blokkláncon működő digitális eszköz, amelynek árfolyamát valamilyen referenciaeszközhöz – jelen esetben az amerikai dollárhoz – próbálják kötni. Egy dolláralapú Stabilcoin célja ezért jellemzően az, hogy egy token értéke megközelítőleg 1 dollár maradjon.
A Stabilcoinok mögött különböző fedezeti konstrukciók állhatnak. A szabályozott, hagyományos pénzügyi intézmények által kibocsátott dollártokenek esetében általában készpénz, bankbetétek, rövid lejáratú amerikai állampapírok vagy más nagy likviditású tartalékeszközök biztosíthatják a fedezetet.
Ez lényegesen különbözik például a Bitcointól, amelynek nincs dollárhoz kötött célárfolyama, így az ára szabadon mozog a kereslet és kínálat függvényében.
A Stabilcoin emellett nem azonos a CBDC-vel, vagyis a központi banki digitális pénzzel (central bank digital currency). Egy CBDC közvetlenül egy jegybank által kibocsátott digitális pénz lenne. A Goldman Sachs és partnerei által tervezett token ezzel szemben magánpiaci, szabályozott pénzügyi szereplők által működtetett eszköz lenne.
Ez jogi és gazdasági szempontból alapvető különbség. A Stabilcoin tulajdonosa nem feltétlenül rendelkezik ugyanazzal a közvetlen jegybanki követeléssel, mint amit egy valódi központi banki pénz jelentene. Emiatt kulcskérdés a tartalékok minősége, elkülönítése, ellenőrizhetősége és a tokenek visszaválthatósága.
Mire használnák a bankok az új dollár Stabilcoint?
A konzorcium terveiben a határokon átnyúló fizetések, az intézményi pénzmozgások, valamint a digitális eszközökkel kapcsolatos elszámolások is szerepelnek. A token alkalmazása idővel a lakossági szegmensre is kiterjedhet, bár ennek formája az adott joghatóságtól és szabályozástól függhet.
A hagyományos nemzetközi pénzügyi rendszerben egy fizetés több bankon, levelezőbanki kapcsolaton és különböző elszámolási infrastruktúrákon keresztül haladhat. Ez költséget, működési komplexitást és esetenként többnapos elszámolási időt jelenthet.
Egy blokkláncalapú rendszer elméletileg lehetővé teheti, hogy bizonyos tranzakciókat gyorsabban és akár a hagyományos banki nyitvatartástól függetlenül lehessen végrehajtani.
Különösen érdekes lehet az úgynevezett tokenizált eszközök piacán. A tokenizáció azt jelenti, hogy például egy kötvényt, befektetési alapot vagy más pénzügyi eszközt digitális tokenként reprezentálnak egy blokkláncon.
Ha egy tokenizált kötvény adásvétele ugyanazon vagy egymással kommunikálni képes blokkláncrendszeren történik, egy szabályozott dollár Stabilcoin lehet az ügylet pénzoldala.
Ez megteremtheti az úgynevezett delivery-versus-payment mechanizmus digitális megfelelőjét: az értékpapír és a pénz átadása közel egyidejűleg történhet. Ezzel csökkenthető az elszámolási kockázat, vagyis annak veszélye, hogy az egyik fél teljesít, a másik viszont nem.
A valódi áttöréshez azonban nem elegendő önmagában létrehozni egy tokent. Bankoknak, letétkezelőknek, kereskedési platformoknak és vállalati ügyfeleknek is integrálniuk kell az új infrastruktúrát. A projekt sikerének egyik legfontosabb mérőszáma ezért nem a token létezése, hanem annak tényleges tranzakciós volumene lesz.
Több mint 300 milliárd dolláros Stabilcoinpiacra érkeznének a nagybankok
A banki konzorcium nem üres piacra lép.
A DefiLlama 2026. szeptember 3-i adatai szerint a nyomon követett Stabilcoinok összesített piaci kapitalizációja mintegy 304 milliárd dollár. A legnagyobb szereplő továbbra is a Tether USDT, körülbelül 183,3 milliárd dolláros kapitalizációval, míg a Circle USDC nagyjából 73,9 milliárd dollárt képvisel. A két token együttesen tehát a piac jelentős többségét lefedi.
A piaci kapitalizáció ebben az esetben leegyszerűsítve a forgalomban lévő tokenek dollárértékét mutatja. Ha például tízmilliárd darab, egyenként 1 dollárt érő Stabilcoin van forgalomban, akkor annak piaci kapitalizációja körülbelül 10 milliárd dollár.
Az adatforrások módszertana között ugyanakkor lehetnek eltérések. A CoinGecko ugyanazon a napon körülbelül 287,4 milliárd dollárra tette kifejezetten a dollárhoz kötött Stabilcoinok kapitalizációját, míg teljes Stabilcoin-kategóriája mintegy 290 milliárd dollárt mutatott. Ez jól példázza, hogy a pontos összeg attól is függhet, mely tokeneket és milyen besorolással számítja bele egy szolgáltató.
A banki projekt számára ezért az egyik legnehezebb feladat a hálózati hatás megtörése lesz.
A Stabilcoinok értékét nem pusztán az adja, hogy technikailag képesek követni a dollárt. Fontos az is, hogy hány tőzsde, pénztárca, blokklánc, DeFi-protokoll és intézményi szolgáltató támogatja őket.
A DeFi, vagyis decentralizált pénzügy (decentralized finance) olyan blokkláncalapú pénzügyi szolgáltatásokat jelent, amelyekben például kereskedés, hitelezés vagy eszközcserék okosszerződéseken keresztül történhetnek. Ezekben a rendszerekben a Stabilcoinok ma alapvető likviditási eszközök.
A likviditás azt mutatja, mennyire könnyen lehet egy eszközt jelentős árfolyam-elmozdulás nélkül megvenni vagy eladni. Egy vadonatúj banki Stabilcoin mögött állhatnak a világ legnagyobb pénzintézetei, de attól még nem lesz automatikusan olyan likvid és széles körben használható, mint az USDT vagy az USDC.
A GENIUS Act megváltoztatta az amerikai szabályozási környezetet
A projekt időzítése sem véletlen.
Donald Trump amerikai elnök 2025. július 18-án írta alá a GENIUS Act néven ismert törvényt, amely külön szövetségi szabályozási keretet teremtett a fizetési Stabilcoinok számára.
Ez azért jelent mérföldkövet, mert a nagybankok számára a szabályozási kiszámíthatóság legalább olyan fontos, mint maga a blokklánc-technológia. Egy globális pénzügyi intézmény nem tud több milliárd dolláros ügyfélforgalmat olyan rendszerre építeni, amelynél nem egyértelmű a kibocsátó jogállása, a fedezeti követelmény vagy a felügyeleti rendszer.
Az európai piac külön kihívást jelent.
Az EU MiCA-rendelete szerint az egyetlen hivatalos fizetőeszköz értékét követő tokenek az úgynevezett elektronikus pénz tokenek, angolul e-money tokenek – EMT-k – kategóriájába tartoznak. Ilyen tokent az EU-ban megfelelő jogosultsággal rendelkező hitelintézet vagy elektronikus pénzintézet kínálhat nyilvánosan.
Ez azért különösen lényeges, mert a tervezett konzorcium nem akar megállni a dollárnál. A résztvevők más G7-devizákhoz kötött tokeneket is vizsgálnak, és az eurót jelölték meg elsődleges következő lépésként.
Ezzel közvetlen verseny alakulhat ki az európai bankok saját kezdeményezéseivel is. A Reuters beszámolója szerint a Qivalis nevű külön konzorcium 37 pénzügyi intézmény részvételével dolgozik euróhoz kötött Stabilcoinon.
Az előttünk álló évek egyik fontos kérdése tehát az lehet, hogy globálisan néhány univerzális Stabilcoin dominál-e majd, vagy a piac devizák, régiók és pénzügyi hálózatok szerint több nagy rendszerre fragmentálódik.
Miért lehet veszélyes az USDT és az USDC számára a bankok belépése?
A Goldman Sachs és társai számára az egyik legnagyobb versenyelőnyt a már meglévő ügyfélkapcsolatok jelenthetik.
A nagybankok vállalatok, befektetési alapok, fedezeti alapok, kormányzati szereplők és más pénzügyi intézmények mindennapi pénzmozgásait kezelik. Ha egy új Stabilcoin közvetlenül bekerül ezekbe a folyamatokba, nem feltétlenül kell ugyanazt a felhasználói hálózatot a nulláról felépíteni, mint egy új kriptoprojektnek.
Ez különösen az USDC szempontjából lehet érdekes, amely erősen épít a szabályozott és intézményi használatra.
Ugyanakkor túl korai lenne kijelenteni, hogy a bankok automatikusan kiszorítják a jelenlegi piacvezetőket.
Az USDT és az USDC jelentős előnye a sokéves integráció. Számos blokkláncon, centralizált kriptotőzsdén, decentralizált tőzsdén és fizetési rendszerben használhatók. A banki konzorciumnak hasonló interoperabilitást kell kialakítania.
Az interoperabilitás azt jelenti, hogy eltérő hálózatok és rendszerek képesek egymással adatot és értéket cserélni. Ha egy banki Stabilcoin csak egy zárt intézményi hálózaton használható, pénzügyi elszámolásra nagyon értékes lehet, de nem feltétlenül válik az USDT valódi versenytársává a globális kriptopiacon.
Fontos kérdés lesz ezért, hogy mely blokkláncokon jelenik meg az új token, engedélyezett vagy nyilvános infrastruktúrát alkalmaznak-e, milyen pénztárcák támogatják majd, és engedélyezik-e a DeFi-rendszerekben történő szabad felhasználását.
Ezekről egyelőre nincs elegendő konkrét információ.
A legnagyobb kockázat: lehet jó technológia, amelyet senki sem használ
A projekt mögött álló nevek önmagukban nem garantálják a sikert.
Erre már vannak banki példák. A Reuters szerint a Société Générale által kibocsátott digitális token forgalomban lévő állománya mindössze körülbelül 12,5 millió dollár volt a friss összehasonlítás idején. Ez elenyésző az USDT több mint 180 milliárd dolláros méretéhez képest.
A banki konzorcium előtt ezért több kockázat áll.
Az első az elfogadottság. Ha a nagy intézményi ügyfelek továbbra is hagyományos bankpénzt vagy már bevált Stabilcoinokat használnak, az új token volumene alacsony maradhat.
A második az interoperabilitás. Egy több mint húsz intézmény által közösen működtetett rendszerben nehéz lehet egységes technológiai és üzleti modellt kialakítani.
A harmadik a szabályozás. A Stabilcoin egyszerre működhet több országban, miközben az egyes joghatóságok eltérően kezelhetik a tartalékokat, az ügyfélazonosítást, a pénzmosás elleni szabályokat és a határokon átnyúló használatot.
A negyedik a pénzügyi stabilitás kérdése. A Bank for International Settlements vezetője augusztus végén arra figyelmeztetett, hogy a Stabilcoinok széles körű fizetési használata problémákat teremthet többek között a banki finanszírozás, a monetáris szuverenitás, az interoperabilitás és a pénzmosás elleni fellépés területén. A BIS szerint bizonyos alkalmazásokhoz a tokenizált bankbetétek kedvezőbb konstrukciót jelenthetnek.
Ez fontos különbség. Egy tokenizált betét lényegében meglévő bankbetét digitális, blokkláncalapú reprezentációja, míg egy Stabilcoin külön kibocsátott digitális eszköz saját fedezeti struktúrával.
A következő években valószínűleg nemcsak az lesz a kérdés, hogy melyik Stabilcoin győz, hanem az is, hogy a Stabilcoinok vagy a tokenizált bankbetétek bizonyulnak-e alkalmasabbnak az intézményi pénzforgalom modernizálására.
Mit jelenthet mindez a kriptopiac számára?
A projekt jelentőségét nem feltétlenül egy új token árfolyamán keresztül érdemes vizsgálni. Sokkal fontosabb, hogy a tradicionális pénzügyi rendszer és a blokkláncalapú piacok közötti határ tovább halványulhat.
Pozitív forgatókönyvben a banki Stabilcoinok felgyorsíthatják a tokenizált értékpapírok elterjedését, növelhetik a blokkláncokon mozgó intézményi likviditást és olcsóbbá tehetik bizonyos határokon átnyúló elszámolásokat. Egy ilyen folyamat közvetetten azoknak a blokkláncoknak és infrastruktúra-szolgáltatóknak is kedvezhet, amelyekre ezek a pénzügyi alkalmazások épülnek.
Semleges forgatókönyvben a token elsősorban zárt bankközi infrastruktúraként működik majd. Ebben az esetben jelentős technológiai fejlemény lehet, miközben az USDT, USDC és a nyilvános DeFi-piacok működésére csak korlátozott hatást gyakorol.
Negatív forgatókönyvben a szabályozási komplexitás, az eltérő banki érdekek, a gyenge ügyfélkereslet vagy a technológiai fragmentáció miatt a projekt nem ér el érdemi méretet. A pénzügyi szektor történetében számos olyan közös infrastruktúra-fejlesztés volt már, amely technikailag működött, kereskedelmi szempontból azonban nem vált meghatározóvá.
A valódi mérföldkő ezért nem a 2027-es indulás lesz.
Sokkal fontosabb lesz figyelni, hogy mekkora tokenállomány kerül forgalomba, milyen tranzakciós volumen alakul ki, hány vállalati és intézményi ügyfél használja, mely blokkláncokra integrálják, milyen gyorsan váltható vissza dollárra, valamint mekkora likviditás jelenik meg körülötte.
Ha ezek a mutatók jelentősek lesznek, a Goldman Sachs és partnereinek projektje valóban átalakíthatja a Stabilcoinpiac intézményi szegmensét. Ha nem, akkor a kezdeményezés inkább annak bizonyítéka marad, hogy a hagyományos bankrendszer komolyan veszi a blokklánc-technológiát – még akkor is, ha egyelőre nem sikerült megtalálnia annak domináns pénzügyi felhasználási modelljét.
Gyakori kérdések
Mi az a Goldman Sachs Stabilcoin?
A jelenlegi tervek alapján nem önálló Goldman Sachs Stabilcoin készül. A Goldman Sachs egy 21 pénzügyi intézményt tömörítő konzorcium tagjaként vesz részt egy közös, amerikai dollárhoz kötött Stabilcoin létrehozásában.
Mikor indulhat el az új Stabilcoin?
A konzorcium célja a token 2027 első felében történő bevezetése. Az indulás azonban feltételekhez, többek között az új kibocsátó vállalat létrehozásához és a szükséges szabályozási megfeleléshez kötött, ezért a dátum nem tekinthető garantáltnak.
Mennyit érhet majd egy token?
Mivel dollárhoz kötött Stabilcoinról van szó, a konstrukció célja várhatóan az lesz, hogy egy token értéke megközelítőleg 1 amerikai dollár legyen. Ez nem klasszikus árfolyam-emelkedésre tervezett kriptoeszköz.
Versenytársa lehet az USDT-nek és az USDC-nek?
Igen, bizonyos felhasználási területeken, különösen intézményi elszámolásoknál. Az USDT és az USDC azonban jelenleg hatalmas likviditási és hálózati előnnyel rendelkezik, így egy új tokennek ezt nem lesz egyszerű ledolgoznia.
Mire használhatják a banki Stabilcoint?
A tervek között szerepelnek a nemzetközi fizetések, intézményi tranzakciók és digitális eszközök elszámolásai. Később bizonyos piacokon lakossági felhasználás is elképzelhető.
Jöhet euróalapú változat is?
Igen. A konzorcium jelezte, hogy a dollártoken után más G7-devizákhoz kötött Stabilcoinokat is vizsgál, az eurót pedig kiemelt következő devizaként nevezte meg.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták és más digitális eszközök magas kockázatú és volatilis eszközök lehetnek. Befektetési döntés előtt minden esetben indokolt saját kutatást végezni és szükség esetén megfelelő szakember véleményét kikérni.
