A kriptovaluták világa izgalmas lehetőségeket rejt, ám sok befektető számára csak adóbevalláskor derül ki, mennyire összetett is lehet a szabályozás – és milyen könnyű hibázni. Az Egyesült Államokban 2025-től új űrlap (1099-DA) segíti ugyan a digitális eszközök nyomon követését, de a felelősség továbbra is a befektetőé marad. Ez a cikk segít megérteni a kriptoadózás legfontosabb csapdáit, különös tekintettel azokra az elemekre, amelyeket még a tapasztaltabb kereskedők is gyakran figyelmen kívül hagynak. Mindezt magyar szemmel vizsgáljuk, részletes példákkal, magyarázatokkal – kezdők és haladók számára egyaránt.
1. A tranzakciók követésének kihívásai – avagy miért nem elég egy Excel-tábla?
A kriptokereskedés egyik legnagyobb kihívása a tranzakciók precíz nyilvántartása, főként akkor, ha valaki több platformon (pl. Binance, Kraken, Coinbase, Revolut) párhuzamosan kereskedik. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az egyik tőzsdén elért nyereséget „elfelejti” valaki bevallani – akár akaratalanul is.
Amerikában már volt példa börtönbüntetésre: 2024-ben Frank Richard Ahlgren III többmilliós bevételt nem jelentett le, ami végül letöltendő szabadságvesztést eredményezett.
Megoldás: automatizált nyomon követés
A pénzügyi jogász Yonatan S. Levoritz olyan szoftverek használatát javasolja, mint a CoinTracker, amely képes automatikusan összesíteni a különböző platformokon elért nyereségeket és veszteségeket. Ez a magyar felhasználók számára is releváns, mivel a NAV is egyre nagyobb figyelmet fordít a digitális eszközökből származó jövedelmekre.
Magyarázat: Mi az a CoinTracker?
Ez egy online szolgáltatás, amely összeköthető a tőzsdékkel és tárcákkal, majd automatikusan kiszámítja a nyereségeket, veszteségeket, sőt még a várható adóterheket is. Ez különösen hasznos lehet több száz vagy ezer tranzakció esetén.
2. Több tőzsde, több űrlap – de a felelősség a tiéd marad
Az amerikai adóhatóság (IRS) 2025-től bevezeti a 1099-DA nevű űrlapot, amelyet a tőzsdék küldenek majd ki a befektetőknek és az adóhatóságnak egyaránt. Ez azt a célt szolgálja, hogy a kriptovaluták adózását átláthatóbbá tegye – de ez sem garantálja, hogy nem marad ki valami.
Fontos: nem csak a kapott űrlapok alapján kell adózni
Ha például egy platform nem küld 1099-DA-t, attól még a jövedelmet jelenteni kell. Tehát a felelősség teljes mértékben a befektetőt terheli.
Tipp: Ellenőrizd az összes email-fiókodat (spam, promóciók stb.), és ne csak digitálisan, hanem postán is számíts értesítésekre.
3. Melyik esemény számít adókötelesnek?
Sokan azt gondolják, hogy csak akkor kell adózni, ha fiatra váltják (pl. forintra, dollárra) a kriptót. Ez tévedés. Már az is adóköteles esemény lehet, ha például:
-
Kriptóval vásárolsz valamit (pl. NFT-t vagy akár egy pizzát)
-
Egy másik kriptóra váltasz át (pl. ETH-t BTC-re)
-
Jutalmat kapsz stakingből vagy airdropból
Mi az a „cost basis”?
Cost basis az az összeg, amin az adott kriptót vásároltad, beleértve a jutalékokat, kezelési költségeket is. Ha később eladod drágábban, akkor a különbözet lesz a nyereséged – ezután kell adózni.
Példa:
-
2023-ban vettél 1 ETH-t 500 000 Ft-ért
-
2025-ben eladtad 1 000 000 Ft-ért
-
A nyereséged 500 000 Ft → ez után kell adót fizetned
4. A „wash sale” szabály – kriptóra (még) nem vonatkozik
A hagyományos részvénypiacon érvényes szabály szerint, ha egy értékpapírt veszteséggel adsz el, majd 30 napon belül újra megveszed, akkor nem vonhatod le azt a veszteséget az adódból. Ezt hívják wash sale szabálynak.
A kriptovaluták esetében ez a szabály nem él!
Mivel az amerikai törvények szerint a kriptovaluták nem értékpapírok, hanem vagyoni eszközök (property), így ez a korlátozás nem érvényes.
Mit jelent ez neked?
Akár naponta többször is eladhatsz és visszavásárolhatsz kriptót, és az ebből származó veszteségek levonhatók az adóalapból – legalábbis jelenlegi szabályozás szerint.
5. Milyen adókulccsal kell számolni?
Ez attól függ, mennyi ideig tartod a kriptót.
-
Rövid táv (kevesebb mint 1 év): a nyereséged a normál jövedelemadó kulcs szerint adózik
-
Hosszú táv (több mint 1 év): kedvezményes, tőkenyereség-adó (USA-ban 0-20% között)
Magyar kontextusban (2024 után):
A kriptovalutákból származó jövedelem után 15% szja-t kell fizetni, valamint 2022 óta már szochó (13%) sem terheli, ha a jövedelem a jogszabály szerint „ellenőrzött tőzsdéről” származik.
6. Veszteségek levonása – van plafon?
Az USA-ban évi maximum 3 000 dollár veszteség vonható le, ha más jövedelmet is el akarsz vele ellentételezni. Ugyanakkor, ha csak a kriptoportfóliódon belül akarsz veszteségeket nyereségekkel szembeállítani, annak nincs felső határa.
Tipp: A veszteségeket átviheted következő évekre, így ha 2026-ban például -1 millió forint veszteséged van, és 2027-ben +2 millió nyereséged, csak az 1 milliós különbözet után kell adóznod.
GYAKORI KÉRDÉSEK (GYIK)
1. Kell-e adózni, ha csak NFT-t vásároltam kriptóért?
Igen. Az NFT vásárlása adóköteles esemény, ha a kriptód árfolyama nőtt azóta, hogy vetted.
2. Mi történik, ha nem vallom be a kriptós jövedelmemet?
Komoly bírságot, kamatot és akár büntetőjogi következményeket is vonhat maga után, különösen, ha szándékosság bizonyítható.
3. Mire jó a CoinTracker vagy hasonló szoftver?
Segít automatizálni a nyereségek, veszteségek és tranzakciók nyomon követését. Így elkerülhető a véletlen hibázás és az aluljelentés.
4. A staking után kapott jutalmak is adókötelesek?
Igen. Ezek jövedelemnek minősülnek, és az adott piaci árfolyam alapján kell őket bevallani a megszerzés napján.
5. Magyarországon is kell adózni a DeFi hozamok után?
Igen. Ha nyereséget termelsz (akár kamatként, hozamként), az jövedelemnek számít, amit be kell vallani és meg kell adózni.
Jogi nyilatkozat
Jelen cikk nem minősül adótanácsadásnak vagy befektetési tanácsadásnak. A cikk célja az általános tájékoztatás és edukáció. A kriptovaluták adózása országonként eltérhet, ezért minden olvasónak javasolt könyvelővel vagy adószakértővel konzultálni a saját joghatóságában érvényes szabályokról.
