Az Egyesült Államok új nemzetbiztonsági stratégiája (National Security Strategy – NSS) 2025-re komoly hullámokat vetett a globális kriptopénzpiacon, de nem azért, mert előrelépést hozott volna a digitális eszközök szabályozásában – hanem éppen ellenkezőleg: teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Bitcoint és a blokklánc technológiát. Mindez különösen meglepő annak fényében, hogy Donald Trump korábban még „kriptoelnökként” pozicionálta magát.
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, mit tartalmaz az NSS, miért fontos, hogy mit hagy ki, hogyan reagált erre a kriptopiac, és miért jelenthet ez komoly kockázatot az Egyesült Államok számára a globális technológiai versenyben. Külön figyelmet fordítunk arra is, hogy a laikusok számára érthető módon mutassuk be az olyan kulcsfogalmakat, mint a decentralizált hálózat, digitális pénzügyi infrastruktúra vagy kvantumszámítástechnika, és hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze a kriptovilággal.
1. Trump új stratégiája: mesterséges intelligencia, biotechnológia és kvantumszámítástechnika, de hol marad a Bitcoin?
Az Egyesült Államok elnöke 2025. december 6-án tette közzé az új nemzetbiztonsági stratégiát. Ez a 33 oldalas dokumentum meghatározza, hogy az USA hogyan értelmezi a jelenlegi globális kihívásokat, és miként kíván reagálni ezekre – beleértve a technológiai versenyt, geopolitikai fenyegetéseket és gazdasági lehetőségeket is.
A dokumentum kulcsfontosságú területekként nevezi meg:
-
a mesterséges intelligenciát (AI),
-
a biotechnológiát,
-
valamint a kvantumszámítástechnikát (quantum computing).
Mi hiányzik?
Sem a Bitcoin, sem a blokklánc technológia, sem a decentralizált pénzügyi rendszerek (DeFi – Decentralized Finance) nem kerülnek említésre. Ez még inkább meglepő annak fényében, hogy Trump korábban több pro-kripto lépést is tett, például:
-
Létrehozta a „President’s Working Group on Digital Asset Markets” nevű tanácsadói testületet,
-
Aláírta a GENIUS törvényt, amely a stabilcoinok szabályozásának alapját képezi,
-
Több jogi eljárást ejtett, amelyek kriptós vállalkozások ellen folytak.
Mit jelent ez?
Egy nemzetbiztonsági stratégia figyelmen kívül hagyni a Bitcoint és a kriptotérséget azt üzeni, hogy ezek nem számítanak stratégiai prioritásnak – annak ellenére, hogy több ország (pl. Kína, Oroszország, El Salvador) már komolyan beépítette digitális eszközpolitikáját a geopolitikai játszmákba.
2. Kripto mint stratégiai eszköz? Trump múltbeli kijelentései és lépései
Donald Trump 2024-ben még „a kripto jövőjét Amerikában építjük meg” mottóval kampányolt. A Bitcoin Conference Nashville eseményen kijelentette, hogy:
„A Bitcoin jövőjét nem külföldön, hanem az Egyesült Államokban fogjuk alakítani.”
Sőt, bejelentette, hogy stratégiai nemzeti Bitcoin tartalékot hoz létre – igaz, később tisztázta, hogy ezt nem új vásárlásokból, hanem lefoglalt BTC-állományból fedeznék.
Mit jelent a „stratégiai tartalék”?
A fogalom hasonló az aranytartalékhoz. Az állam „kincsként” kezel valamilyen eszközt (például Bitcoint), amely válság idején vagy monetáris célokra felhasználható. Egy ilyen lépés legitimitást adhat a Bitcoin mint „digitális arany” szerepének, és megerősítheti az USA pozícióját a globális pénzügyi rendszer átalakulásában.
Ennek fényében a Bitcoin teljes kihagyása a nemzetbiztonsági dokumentumból inkább egy ellentmondásos visszalépésként értelmezhető.
3. Piaci reakciók: a Bitcoin árfolyam is megérezte a hallgatást
Az új stratégia publikálása után a Bitcoin árfolyama látványos mozgásokat produkált. Az árfolyam 88 000 dollár alá esett a hétvégén, ami a befektetői bizonytalanság jele volt. Ugyanis sokan számítottak arra, hogy Trump még erősebben pozícionálja a digitális eszközöket.
Mi történt azóta?
A CoinMarketCap adatai szerint a BTC ára 1,96%-kal emelkedett, jelenleg 91 143 dolláron kereskednek vele. A technikai elemzők szerint:
-
Ha az ár áttöri a 91 600 dolláros szintet, akkor a következő cél a 93 000 dollár lehet.
-
Ha viszont újra letörik az árfolyam, a 89 500 dolláros szint lehet a következő fontos támasz.
Miért reagál így a piac?
A Bitcoin árfolyama nem csupán technikai szintektől függ, hanem az ún. piaci hangulattól (market sentiment) is. Egy ilyen stratégiai dokumentum, amely nem veszi komolyan a kriptoeszközök szerepét, negatívan hathat a befektetői bizalomra – különösen, ha a döntéshozók következetlenek a korábbi álláspontjaikhoz képest.
4. Digitális pénzügyi jövő: decentralizált hálózatok, amit az NSS figyelmen kívül hagyott
A dokumentum egyetlen említést tesz a „digitális pénzügyekről”, de ez alatt nem a kriptót, hanem a nemzetközi fizetési rendszereket, banki infrastruktúrát érti. Ez komoly kihagyás, hiszen:
-
A decentralizált hálózatok (pl. Bitcoin, Ethereum) nem egy központi szerv (pl. jegybank) által vezéreltek.
-
A blockchain technológia átláthatóbb, ellenőrizhetőbb pénzügyi rendszert biztosíthat – például korrupt rezsimekben vagy inflációval sújtott országokban.
Példa:
Venezuelában a hiperinfláció miatt sokan Bitcoinba vagy USDT-be (egy stabilcoin) menekítették vagyonukat. Ilyen környezetben a decentralizált pénzügyek nem csak alternatívák – hanem életmentő megoldások is lehetnek.
Az, hogy az NSS nem tekinti stratégiai kérdésnek a blokkláncot, azt a veszélyt hordozza magában, hogy az USA lemarad azokkal szemben, akik ezt a technológiát már most beépítik geopolitikai és gazdasági stratégiájukba.
Összegzés – Elvesztegetett lehetőség vagy tudatos taktika?
Donald Trump új nemzetbiztonsági stratégiája egyértelmű üzenetet közvetít: az AI, a biotechnológia és a kvantumszámítástechnika viszi a prímet. A kriptoeszközök – élükön a Bitcoinnal – ezúttal kimaradtak. Kérdés, hogy ez figyelmetlenség, taktikai döntés vagy egy tudatos háttérstratégia része.
A piac és a kriptoközösség mindenesetre felfigyelt a hiányra. Ha az USA nem foglalkozik stratégiai szinten a digitális pénzügyi forradalommal, akkor könnyen más országok írhatják a szabályokat – és nem biztos, hogy ez Amerika érdekét szolgálja.
Trump kriptostrategia, Bitcoin árfolyam elemzés, Nemzetbiztonsági stratégia USA 2025, blokklánc kihagyása, decentralizált pénzügyek, Trump Bitcoin tartalék, AI és kvantumszámítástechnika, USA digitális eszközpolitika, Bitcoin mint nemzeti stratégiai eszköz
