A világhírű befektető és a Bridgewater Associates alapítója, Ray Dalio újabb erőteljes figyelmeztetést intézett a pénzpiacokhoz. Szerinte az amerikai jegybank, a Federal Reserve (Fed) legutóbbi intézkedései a gazdasági ciklus veszélyes, utolsó szakaszát idézik – egy olyan időszakot, amikor még nőhet az arany és a Bitcoin értéke, de csak egy elkerülhetetlen összeomlás előtt. A kripto- és nemesfém-befektetők számára most különösen fontos megérteni, mi is zajlik a monetáris politika hátterében, és hogyan hathat ez a vagyonukra.
A monetáris fordulat: vége a szigorításnak, jöhet az újabb pénznyomtatás?
A Federal Reserve 2025. december 1-jével hivatalosan is leállítja az úgynevezett kvantitatív szigorítást (Quantitative Tightening – QT), vagyis azt a folyamatot, amikor csökkenti a saját mérlegfőösszegét, azaz visszavonja a gazdaságból a pénzt. Ehelyett mostantól 6,5 ezer milliárd dolláros mérleget tartanak fenn, és az ügynökségi értékpapírokból származó bevételeket államkötvényekbe irányítják – nem jelzálogfedezetű eszközökbe.
Mindez nem csupán egy „technikai” manőver – ahogy a Fed jellemzi –, hanem egy nagyobb gazdasági ciklus része. Ray Dalio szerint ez a fordulat klasszikus példája annak, amit ő a „Nagy Adósságciklus” utolsó szakaszának hív. Ez az időszak jellemzően azzal jár, hogy a jegybank mesterségesen pörgeti fel a gazdaságot – éppen akkor, amikor az már túl van a csúcson. A korábbi években a QE, vagyis kvantitatív lazítás idején a Fed akkor nyomtatott pénzt, amikor a gazdaság recesszióban volt. Most viszont éppen ellenkezőleg: növekedés és infláció idején teszi ugyanezt.
Mi az a kvantitatív lazítás (QE)?
A kvantitatív lazítás egy jegybanki eszköz, amikor a központi bank pénzt „teremt”, és ezzel vásárol például államkötvényeket vagy más értékpapírokat. Célja, hogy növelje a pénzkínálatot, csökkentse a kamatlábakat, és ösztönözze a gazdasági növekedést. Ez viszont hosszú távon inflációhoz és eszközár-lufikhoz vezethet.
Lufi fújása aranyból és Bitcoinból – de meddig tart?
Dalio szerint az újabb pénznyomtatási hullám felfújhatja az arany és a Bitcoin árfolyamát is. Ezt nevezi ő „stimulus a lufiba” (stimulating into a bubble) típusú politikának. Ugyanis míg korábban a Fed az összeomlás ellen küzdött, most már egy eleve túlárazott piacon hajt végre likviditásnövelést – ez történelmi ritkaság.
Mindez azért is aggasztó, mert:
-
Az amerikai részvényindexek, például az S&P 500, rekordmagasságokban járnak,
-
Az amerikai gazdaság éves szinten 2%-kal növekszik,
-
A munkanélküliség mindössze 4,3%,
-
Az infláció pedig 3% felett, ami magasabb a Fed célértékénél.
Dalio figyelmeztet: az olyan szektorok, mint a mesterséges intelligencia (AI) részvényei, már most is buborékszerű értékeltségen forognak. Ezen kívül a nagymértékű költségvetési hiány, a rövid lejáratú amerikai állampapírok kibocsátásának felfutása (mivel a hosszú távú kötvények iránti kereslet gyenge), és a központi bank mérlegének növekedése mind azt a képet erősítik, hogy a gazdaság a késői adósságciklus fázisába lépett.
A likviditási boom tehát valóban emelheti az arany és a Bitcoin árfolyamát – de csak ideig-óráig.
Arany vs. Bitcoin: menekülési út a pénzügyi válság elől?
A Fed politikájának változására az arany máris reagált: átszakította a 4 000 dolláros unciánkénti szintet, és a 2025 harmadik negyedévében 13 új történelmi csúcsot döntött meg.
A World Gold Council szerint az arany iránti globális kereslet éves alapon 3%-kal nőtt, elérve az 1 313 tonnát – ez rekord negyedéves érték. A befektetői kereslet pedig minden eddiginél erősebb volt.
De miért választják az aranyat ilyen sokan?
Dalio magyarázata szerint az aranynak nincs hozama (nem fizet kamatot vagy osztalékot), így ha például a 10 éves amerikai kötvény 4%-os kamatot kínál, akkor ahhoz, hogy valaki inkább aranyat tartson, azt kell várnia, hogy az arany árfolyama évi 4%-nál nagyobb ütemben növekedjen.
A jelenlegi inflációs környezetben ez nem tűnik lehetetlennek, mivel az infláció fő oka az, hogy a hagyományos valuták értéke csökken – miközben az arany kínálata csak nagyon lassan nő.
A Bitcoin szerepe
Ugyanakkor a Bitcoin is a befektetők menekülőeszközévé válhat – különösen válság idején. Míg a központi bankok aranyat halmoznak, például Lengyelország bővíti aranytartalékait, Magyarországon családi körök döntenek, Brazília pedig újra vásárol aranyat 2021 óta először, addig a Bitcoin – digitális természetéből adódóan – egyre inkább az „új aranyként” funkcionál sok befektető szemében.
Ráadásul korábbi példák is bizonyítják: amikor a Fed 2019-ben felfüggesztette a QT-t, az altcoin piac 40%-kal esett vissza, amíg a tényleges QE újra el nem indult. Tehát a kriptopiac különösen érzékeny a likviditási környezetre.
Hamarabb jöhet az összeomlás, mint gondolnánk?
Dalio legkomolyabb figyelmeztetése az, hogy a jegybank és az állam közötti „monetáris-fiskális együttműködés” valójában az államadósság monetizálását jelenti. Ez a folyamat:
-
Lehúzza a reálkamatokat (az inflációval csökkentett kamatok értékét),
-
Csökkenti a kockázati prémiumokat (tehát a kockázatosabb befektetések sem kínálnak sokkal nagyobb hozamot),
-
Növeli az eszközárakat (különösen a hosszú távú befektetések értékeltségét, mint például a technológiai részvények),
-
És felfújja a piaci lufikat.
Ezek az elemek együtt egy úgynevezett „melt-up” szakaszhoz vezetnek – vagyis egy olyan rövid időszakhoz, amikor az árfolyamok őrült tempóban száguldanak felfelé, mielőtt bekövetkezik a hirtelen és drámai összeomlás.
Dalio szerint érdemes figyelni a piac túlhevülésének jeleit, mert „amikor a lazaság véget ér, és beindul az infláció visszafogására irányuló szigorítás – az lesz az ideális pillanat a kiszállásra.”
Összegzés:
Ray Dalio figyelmeztetése nem puszta rémhírkeltés: a tapasztalt befektető világosan látja a történelmi mintákat. A jelenlegi gazdasági környezet nem hasonlít a múltbeli válságokhoz – éppen ellenkezőleg, egy túlfűtött, túlárazott és túlstimulált piac képe bontakozik ki. Az arany és a Bitcoin valóban emelkedhetnek, de a kérdés nem az, hogy „meddig nőhetnek”, hanem hogy mikor pukkad ki a lufi.
A kriptopiaci szereplők számára ez az időszak óriási lehetőségeket, de komoly kockázatokat is tartogat. Érdemes a monetáris politika minden apró rezdülését figyelemmel követni – mert lehet, hogy épp ezek döntik el, ki lesz a következő nyertes… és ki a vesztes.
