Egykor a kriptoipar egyik úttörő platformja volt, mára viszont csak tanulságként maradt fenn: a ShapeShift nevű kriptovaluta tőzsde súlyos szankciós vétségek miatt kénytelen 750 ezer dollárt fizetni az amerikai pénzügyminisztériumnak. Az ügy jól mutatja, mennyire komolyan veszik a hatóságok a pénzügyi szankciók betartását még a decentralizált digitális eszközök világában is.
Egy újabb bukott kriptósztori: Mit követett el a ShapeShift?
Az amerikai Pénzügyminisztériumhoz tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (Office of Foreign Assets Control – OFAC) 2025. szeptember 23-i bejelentése szerint a ShapeShift kriptotőzsde megsértette az Egyesült Államok nemzetközi szankcióit. A vádak szerint a platform olyan felhasználóktól is fogadott és dolgozott fel tranzakciókat, akik a szankciós listán szereplő országokból – például Iránból, Szíriából, Szudánból és Kubából – származtak.
Az OFAC közlése alapján a ShapeShiftnek nem volt semmilyen szankciókezelési (compliance) programja, amellyel kiszűrhette volna az ilyen tranzakciókat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tőzsde nem ellenőrizte sem a felhasználók IP-címét, sem más digitális nyomokat, amelyekből kiderülhetett volna, hogy azok tiltott országokból származnak.
Az OFAC állítása szerint 2016 decembere és 2018 októbere között több mint 12,5 millió dollár értékű kriptovaluta cserélt gazdát olyan felhasználók részvételével, akik szankciós országokból érkeztek. A ShapeShift csak azután kezdett el megfelelőségi programot kidolgozni, hogy hivatalos megkeresést kapott az OFAC-tól.
Mi az a szankciós megfelelési program, és miért fontos?
A szankciós megfelelési program (angolul: sanctions compliance program) olyan eljárásrendszer, amelynek célja, hogy a pénzügyi szolgáltatók – így a kriptotőzsdék is – azonosítani tudják, ha egy tranzakció tiltott joghatósághoz vagy személyhez köthető. Ez magában foglalja például az IP-címek figyelését, földrajzi korlátozások bevezetését, és a felhasználói adatok (cím, személyazonosság) ellenőrzését.
A ShapeShift ezek közül semmit sem valósított meg a vizsgált időszakban, ami azért is különösen problémás, mert a szankciós szabályok megsértése nem csak pénzbírságot, de akár büntetőjogi felelősséget is vonhat maga után az Egyesült Államokban.
Az OFAC szerint a platform „gazdasági előnyhöz juttatta” a szankcionált országok állampolgárait, és ezzel „aláásta a szankciós programok integritását”.
A ShapeShift története: Anonim kereskedés, de nagy árat fizettek érte
A ShapeShift 2014-ben alakult, alapítója Erik Voorhees, a kriptovilág egyik legismertebb figurája. A cég Svájcban volt bejegyezve, de tényleges működése Denverben (Colorado, USA) zajlott. A platform egyik fő jellemzője az volt, hogy nem igényelte a felhasználóktól a klasszikus „ismerd meg ügyfeled” (KYC – Know Your Customer) azonosítást, mint például lakcím, személyazonosság vagy bankszámla megadása.
Ez lehetővé tette a gyors és – legalábbis látszólag – névtelen kriptokereskedést, ahol Bitcoin, Ethereum és más digitális eszközök cserélhettek gazdát percek alatt. Azonban ez az anonimitás vonzotta azokat is, akik a pénzügyi rendszer megkerülésére használták a platformot – például szankciós országokból.
A cég mögött korai befektetők között olyan nevek is feltűntek, mint Roger Ver, azaz „Bitcoin Jézus”, vagy Barry Silbert, a Digital Currency Group vezérigazgatója. A platform azonban 2021-ben bezárt, miután egyre komolyabb szabályozási nyomás alá került.
Szabályozás kontra innováció: Egyensúlykeresés a kriptovilágban
A ShapeShift története jól illusztrálja, hogy az innováció és a szabályozás közötti egyensúly mennyire törékeny a kriptovaluták világában. Egyfelől a decentralizált pénzügyi rendszerek (DeFi) célja épp az, hogy függetlenedjenek a hagyományos pénzügyi szabályozástól. Másfelől viszont, ha egy platform nem tartja be az alapvető nemzetközi normákat – mint például a szankciós megfelelés vagy a pénzmosás elleni szabályok –, az komoly következményekkel járhat.
Fontos megjegyezni, hogy az USA Pénzügyminisztériuma a 750 ezer dolláros büntetést viszonylag enyhének ítélte meg, tekintettel arra, hogy a ShapeShift már nem működik, és korlátozott eszközökkel rendelkezik.
A cég egyébként már 2024-ben is fizetett bírságot: az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) 275 ezer dolláros büntetést szabott ki rá, amiért nem regisztrálta magát brókercégként.
Mit tanulhatunk az esetből?
Ez az eset minden piaci szereplő számára egyértelmű üzenet: a kriptovaluták világa sem mentes a jogi felelősségtől. A decentralizáció nem egyenlő a törvények figyelmen kívül hagyásával. Akár fejlesztőként, akár kereskedőként, akár befektetőként vesz részt valaki ebben az ökoszisztémában, a megfelelés és az átláthatóság kulcsfontosságú.
Például ha egy DeFi projekt úgy dönt, hogy semmilyen KYC-t nem alkalmaz, azzal potenciálisan ajtót nyit a szankciós országok felhasználói előtt is – ami a projektet jogi célkeresztbe helyezheti.
Összegzés:
A ShapeShift bukása nemcsak egy újabb történet a kriptovilág hőskorának végéről, hanem komoly tanulság a jelen és jövő szereplőinek is. A szabályozás elkerülése nem hosszú távú stratégia – különösen akkor, ha a pénzügyi szankciók megsértéséről van szó. A digitális pénzügyi tér átláthatósága és a jogi megfelelés ma már nem választás kérdése, hanem alapkövetelmény.
