Az amerikai Commodity Futures Trading Commission, vagyis a CFTC újabb fontos lépést tett a kriptovaluták szövetségi szabályozása felé: a hatóság a Fehér Ház felülvizsgálatára küldte a kriptoeszköz-tranzakciókra és kriptopiacokra vonatkozó tervezett szabályozási keretrendszerét. A lépés mindössze néhány nappal azután történt, hogy az amerikai Szenátusban elakadt a digitális eszközök átfogó kriptovaluta piaci szabályozását célzó CLARITY Act.
A kezdeményezés egyelőre nem jelent új, hatályos kriptoszabályokat, és a javaslat részletes tartalma sem nyilvános. Mégis fontos fejleményről van szó: azt mutatja, hogy a CFTC a Kongresszusban zajló politikai egyeztetésektől függetlenül is igyekszik kialakítani egy olyan keretet, amely a hatóság jelenlegi törvényi jogköreire támaszkodva szabályozhatná az amerikai kriptopiac egy részét.
A CFTC a Fehér Ház elé küldte a kriptopiaci szabályozást
Az amerikai szabályozási nyilvántartás szerint a CFTC szeptember 17-én nyújtotta be az Office of Information and Regulatory Affairs, vagyis az OIRA számára a „Regulation Crypto Asset Transactions and Regulation Crypto Asset Markets” című kezdeményezést. Az OIRA az Office of Management and Budget, vagyis az OMB részeként működik, és a jelentősebb szövetségi szabályozási intézkedéseket még azok hivatalos közzététele előtt felülvizsgálja.
A beadvány státusza jelenleg előkészítő, úgynevezett „prerule” szakaszt jelez. Ez különösen fontos részlet, mert a mostani lépés nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban már életbe is lépett egy új kriptopiaci szabályozási rendszer. Az OIRA felülvizsgálata során a javaslat módosulhat, majd visszakerülhet a CFTC-hez, ahol a szabályalkotási folyamat további lépései következhetnek.
A tervezet konkrét előírásai egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, ezért jelenleg nem lehet pontosan megmondani, milyen követelmények vonatkoznának például a kriptotőzsdékre, a tőkeáttételes kereskedésre vagy az egyes digitális eszközök piacaira. A dokumentum címe ugyanakkor egyértelműen arra utal, hogy a CFTC nem egy szűk technikai kérdést, hanem a kriptoeszköz-tranzakciók és a kapcsolódó piacok szélesebb szabályozási struktúráját vizsgálja.
A CLARITY Act kudarca után gyorsított a CFTC
A Fehér Házhoz benyújtott tervezet időzítése nem véletlen. Két nappal korábban, szeptember 15-én az amerikai Szenátus 49–50 arányban nem támogatta azt az eljárási indítványt, amely lehetővé tette volna a Digital Asset Market CLARITY Act további tárgyalását; az előrelépéshez 60 szavazatra lett volna szükség.
A CLARITY Act az amerikai kriptopiac egyik legfontosabb szabályozási kezdeményezése, mivel törvényi szinten próbálná meghatározni, hogyan oszoljon meg a digitális eszközök felügyelete a CFTC és az amerikai értékpapír-felügyelet, az SEC között. A tervezet célja többek között annak tisztázása, hogy mely digitális eszközök és kereskedési tevékenységek tartoznak az árupiaci, illetve az értékpapír-piaci szabályozás alá.
Ez régóta az amerikai kriptopiac egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője. Egy token jogi besorolása ugyanis alapvetően meghatározhatja, milyen engedélyekre van szüksége a kereskedési platformnak, milyen közzétételi és befektetővédelmi követelmények vonatkoznak rá, illetve melyik szövetségi hatóság jogosult felügyelni az adott piacot.
A szenátusi szavazás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a CLARITY Act végleg lekerült volna a napirendről. A törvényhozási folyamat folytatódhat, amennyiben a szenátorok később olyan kompromisszumot találnak, amely elegendő támogatást kap az eljárási akadályok leküzdéséhez. Addig azonban a CFTC és az SEC számára nagyobb jelentőséget kapnak azok a szabályozási lehetőségek, amelyekhez már a jelenlegi törvények alapján is rendelkeznek felhatalmazással.
Michael Selig már korábban jelezte a CFTC irányváltását
Michael Selig CFTC-elnök már augusztus 20-án egyértelművé tette, hogy a hatóság nem feltétlenül vár a Kongresszusra. Az Innovation Advisory Committee ülésén közölte, hogy utasította a CFTC munkatársait egy olyan kriptopiaci struktúra kidolgozásának vizsgálatára, amelyet a hatóság a már meglévő jogköreire támaszkodva vezethetne be, amennyiben a CLARITY Act nem halad előre.
Selig által felvázolt modell egyik legérdekesebb eleme egy új típusú, CFTC által felügyelt „crypto asset market” kialakítása lehet. Elképzelése szerint meglévő CFTC-regisztrált piaci szereplők, valamint jelenleg nem regisztrált kriptotőzsdék is kaphatnának olyan kijelölést, amely lehetővé tenné számukra bizonyos kriptoeszközök szabályozott kereskedését.
A modell a designated contract market, röviden DCM rendszerére épülne. A DCM hagyományosan olyan, CFTC által szabályozott kereskedési helyszínt jelent, ahol határidős és más derivatív kontraktusok kereskedhetők meghatározott szövetségi szabályok szerint.
A CFTC elképzelése azért lehet jelentős a kriptopiac számára, mert Selig korábbi nyilatkozata alapján az ilyen keretek között működő platformok akár tőkeáttételes vagy fedezeti követelményekhez kötött kriptokereskedést is kínálhatnának. A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a kereskedő a saját tőkéjénél nagyobb pozíciót nyithat, ami a potenciális nyereséget és a veszteséget egyaránt jelentősen felerősítheti.
Mit jelent a Fehér Ház OIRA-felülvizsgálata?
Az OIRA vizsgálata még a szabályozási folyamat korai szakasza, ezért a mostani beadványból nem következik azonnali változás sem a kriptotőzsdék, sem a befektetők számára. Az amerikai kormányzati rendszerben ez a felülvizsgálat arra szolgál, hogy a jelentősebb szabályozási kezdeményezéseket megvizsgálják azok várható gazdasági, jogi és szakpolitikai következményei szempontjából.
A Trump-adminisztráció 2025-ben a független szövetségi szabályozó szervekre is kiterjesztette azt a követelményt, hogy a jelentős tervezett és végleges szabályozási intézkedéseket közzététel előtt nyújtsák be OIRA-felülvizsgálatra. Ez a rendelkezés többek között a CFTC-t és az SEC-t is érinti.
Az OIRA tehát nem végleges jóváhagyást ad a CFTC szabályozására, hanem a folyamat egyik köztes állomását jelenti. A felülvizsgálat eredményeként módosítások történhetnek, majd a tervezet visszakerülhet a CFTC-hez, ahol további formális lépések szükségesek, mielőtt a szabályjavaslat nyilvánosságra kerülhetne és megkezdődhetne a társadalmi, illetve szakmai véleményezés.
Egy végleges szabály megszületése ezért több lépcsős folyamat. A nyilvános véleményezési időszakban kriptovállalatok, pénzügyi intézmények, szakmai szervezetek, jogászok és más érintettek is benyújthatják észrevételeiket, amelyeket a hatóságnak a végleges szabály kialakításakor mérlegelnie kell.
Különleges helyzetben működik jelenleg a CFTC
A szabályozási folyamatot tovább árnyalja a CFTC jelenlegi vezetési struktúrája. A bizottság elvileg öt, az amerikai elnök által jelölt és a Szenátus által megerősített biztosból áll, jelenleg azonban Michael Selig szerepel egyedüli hivatalban lévő biztosként és elnökként a CFTC nyilvántartásában.
Ez szokatlan helyzetet teremt egy olyan időszakban, amikor a hatóság kifejezetten nagy szabályozási programot próbál végrehajtani a digitális eszközök területén. A bizottság összetételének későbbi változása a kriptopiaci kezdeményezések tárgyalására és véglegesítésére is hatással lehet, ezért a most benyújtott keretrendszer esetében különösen fontos lesz figyelni a következő hónapok személyi és szabályozási fejleményeit.
A CFTC szerepe azért is érdekes, mert a hatóság történetileg elsősorban az amerikai határidős, opciós és más derivatív piacok felügyeletéért felel. A kriptoeszközök térnyerése azonban egyre több olyan terméket eredményezett, amely természeténél fogva közvetlenül kapcsolódik a CFTC hagyományos felügyeleti területéhez.
A szoftverfejlesztők is könnyítést kaptak
A CFTC nem csak a nagyobb piaci struktúra átalakításán dolgozik. Szeptember 17-én a hatóság Market Participants Division részlege külön no-action álláspontot is kiadott bizonyos „passzív szoftverszolgáltatók” számára, amelyek szabályozott derivatív kereskedési infrastruktúrához kapcsolják felhasználóikat.
A no-action álláspont lényege, hogy meghatározott feltételek teljesülése esetén a CFTC illetékes munkatársai nem javasolnak végrehajtási intézkedést pusztán azért, mert egy ilyen szolgáltató nem regisztrált introducing brokerként. A könnyítés azokra a szoftverekre vonatkozhat, amelyek például regisztrált futures commission merchantokhoz, introducing brokerekhez vagy designated contract marketekhez biztosítanak hozzáférést.
Ez különösen fontos lehet a nem letétkezelő, úgynevezett noncustodial kriptotárcák és decentralizált alkalmazások fejlesztői számára. Noncustodial rendszerben a szolgáltató nem rendelkezik közvetlenül a felhasználó privát kulcsaival vagy eszközeivel, így technológiai szempontból alapvetően más szerepet tölthet be, mint egy hagyományos, ügyfélvagyont kezelő pénzügyi közvetítő.
A fejlesztők jogi státusza a szélesebb amerikai kriptoszabályozási vitákban is visszatérő kérdés. A szabályozók számára az egyik legnehezebb feladat annak meghatározása, hogy mikor tekinthető egy alkalmazás egyszerű technológiai infrastruktúrának, és mikortól végez olyan pénzügyi közvetítői tevékenységet, amely már külön regisztrációt vagy engedélyt indokol.
Az SEC is felgyorsította a tokenizáció szabályozását
Miközben a CFTC a kriptopiac szerkezetén dolgozik, az SEC szintén fontos digitáliseszköz-szabályozási lépést tett. Szeptember 17-én az értékpapír-felügyelet ideiglenes, feltételekhez kötött könnyítést jelentett be bizonyos tokenizált amerikai részvények blockchain-alapú kereskedésére.
A tokenizáció ebben az esetben azt jelenti, hogy egy hagyományos pénzügyi eszközhöz – például egy tőzsdén jegyzett részvényhez – blockchainen nyilvántartott digitális reprezentáció kapcsolódik. Az SEC által meghirdetett keret bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy az erre jogosult kereskedési helyszínek engedélyezett blockchain-környezetben automatizált market makereket és likviditási poolokat használjanak tokenizált részvények kereskedésére.
A likviditás azt mutatja meg, hogy egy adott eszközt mennyire könnyű jelentősebb árfolyamhatás nélkül megvenni vagy eladni. A likviditási pool olyan, okosszerződések által kezelt eszközkészlet lehet, amelyből automatizált mechanizmusokon keresztül történik a kereskedés – ez a modell a decentralizált pénzügyekben, vagyis a DeFi-piacokon már széles körben ismert.
A CFTC és az SEC szinte egy időben érkező lépései arra utalnak, hogy az amerikai kriptoszabályozás jelenleg két párhuzamos úton halad. Miközben a Kongresszus továbbra sem fogadott el átfogó piaci struktúráról szóló törvényt, a két fő pénzügyi felügyelet a már rendelkezésére álló törvényi eszközökkel próbál konkrétabb szabályozási kereteket kialakítani.
Miért fontos a CFTC terve a kriptopiac számára?
A szabályozási fejlemény rövid távon nem feltétlenül jelent közvetlen árfolyammozgató tényezőt a Bitcoin, az Ethereum vagy más nagy kriptoeszközök esetében. Sokkal fontosabb lehet hosszabb távú piacszerkezeti szempontból, mivel egyértelműbb működési kereteket teremthet az amerikai kriptotőzsdék és más szolgáltatók számára.
Ha a CFTC valóban lehetőséget biztosít bizonyos kriptoplatformok számára arra, hogy új típusú szabályozott piaci szereplőként működjenek, az az intézményi szereplők részvételét is befolyásolhatja. Bankok, alapkezelők és más hagyományos pénzügyi intézmények számára ugyanis a szabályozási bizonytalanság önmagában is komoly kockázatot jelenthet, ezért a pontosabb jogi keretek bizonyos esetekben csökkenthetik a piacra lépés akadályait.
A másik oldalon ugyanakkor fennáll annak veszélye, hogy a CFTC meglévő jogköreire épített rendszer jogi vitákhoz vezet. Ha egy későbbi bírósági eljárás arra jutna, hogy a hatóság valamely szabályozással túllépett a Kongresszustól kapott felhatalmazásán, az a keretrendszer egyes részeinek módosítását vagy visszavonását is eredményezhetné.
Éppen ezért a kriptoipar számára továbbra is lényeges lenne egy kongresszusi szinten elfogadott, tartós piaci struktúráról szóló törvény. Egy ilyen jogszabály világosabban határozhatná meg a CFTC és az SEC feladatait, és kevésbé tenné függővé az iparág szabályozását az aktuális hatósági értelmezésektől vagy vezetőváltásoktól.
A CLARITY Act továbbra sem került le a napirendről
A szenátusi kudarc ellenére a CLARITY Act sorsa továbbra sincs véglegesen eldöntve. A 49–50 arányú szeptember 15-i szavazás egy eljárási indítványról szólt, vagyis nem magának a törvényjavaslatnak a végleges elfogadásáról vagy elutasításáról.
A politikai egyeztetések egyik vitatott területét az etikai és összeférhetetlenségi rendelkezések jelentik, miközben a fejlesztők és nem letétkezelő technológiai szolgáltatók védelme szintén fontos kérdés a tárgyalásokon. Egyes demokrata törvényhozók erősebb etikai és pénzügyi visszaéléseket megelőző garanciákat sürgetnek, miközben a jogszabály támogatói nagyobb szabályozási kiszámíthatóságot tartanak szükségesnek a digitáliseszköz-piac számára.
A következő időszakban ezért két folyamatot érdemes párhuzamosan figyelni. Az egyik a kongresszusi egyeztetés a CLARITY Act körül, a másik pedig a CFTC és az SEC saját hatáskörben végzett szabályalkotása.
A CFTC-tervezet még csak az első állomásnál tart
A jelenlegi helyzetben a legfontosabb különbség az, hogy a Fehér Házhoz küldött dokumentum még nem hatályos szabály, és önmagában semmilyen új kötelezettséget nem ró a kriptopiaci szereplőkre. Az OIRA-felülvizsgálat lezárása után a tervezet visszakerülhet a CFTC-hez, majd a szabályozási folyamat további állomásai következhetnek.
A javaslat részleteinek nyilvánosságra kerülése lesz az első olyan pont, amikor érdemben meg lehet majd ítélni, milyen irányba változhat az amerikai kriptopiac működése. Különösen fontos kérdés lesz, milyen eszközökre és kereskedési platformokra terjedne ki a rendszer, milyen feltételeket szabna a tőkeáttételes és margin alapú kereskedéshez, valamint hogyan illeszkedne mindez az SEC hatásköréhez.
A fejlemény mindenesetre jól mutatja, hogy az amerikai kriptoszabályozás 2026 őszén új szakaszba lépett. A Kongresszus továbbra is keresi a politikai kompromisszumot egy átfogó törvényhez, miközben a CFTC és az SEC már a meglévő jogköreit felhasználva próbál működőképes szabályokat kialakítani a digitális eszközök, a kriptotőzsdék és az onchain pénzügyi piacok számára.
A CFTC mostani beadványának valódi jelentőségét ezért nem az adja, hogy egyik napról a másikra megváltoztatná a Bitcoin vagy más kriptoeszközök kereskedését. Sokkal inkább annak a szabályozási versenynek a következő állomása, amely eldöntheti, milyen jogi keretek között működhet az Egyesült Államok egyik leggyorsabban fejlődő pénzügyi szektora a következő években.
