Anthony Scaramucci szerint az Egyesült Államok gyorsan növekvő államadóssága és a pénz vásárlóerejének fokozatos romlása miatt a Bitcoin és az arany egyre fontosabb szerepet kaphat a befektetői portfóliókban. A SkyBridge Capital alapítója azonban nem egyszerűen újabb Bitcoin-rallit jósol: azt állítja, hogy a jelenlegi fiskális pálya hosszabb távon magát a pénzügyi rendszert is átalakíthatja.

Az amerikai államadósság 2026 júliusára megközelítette a 39,5 ezermilliárd dollárt, miközben az éves költségvetési hiány továbbra is történelmileg magas. Scaramucci szerint elképzelhető, hogy egy 2036-ban vagy 2040-ben hivatalban lévő amerikai elnök már 55 ezermilliárd dollár körüli adóssággal találja szemben magát.

Ez a forgatókönyv nem jelenti automatikusan a dollár összeomlását, és azt sem, hogy a Bitcoin vagy az arany biztosan emelkedni fog. A figyelmeztetés mégis egy lényeges kérdésre irányítja rá a figyelmet: hogyan őrizhető meg a vagyon vásárlóereje egy olyan rendszerben, amelyben az állam tartósan többet költ, mint amennyi bevételt beszed?

Scaramucci 55 ezermilliárd dolláros figyelmeztetése

Anthony Scaramucci, a SkyBridge Capital alapítója és a Fehér Ház korábbi kommunikációs igazgatója egy közösségi médiában közzétett videóban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok adóssága a következő évtizedben a jelenlegi, közel 39,5 ezermilliárd dolláros szintről akár 55 ezermilliárd dollárra is emelkedhet.

Érvelése szerint a tartós költségvetési hiány egyfajta „nem finanszírozott adókötelezettségként” működik. Amennyiben a kormányzat a kiadásait nem adóemeléssel vagy kiadáscsökkentéssel, hanem egyre több hitelfelvétellel fedezi, a számlát végül magasabb kamatok, gyengébb pénz és infláció formájában fizetheti meg a társadalom.

Scaramucci ebből vezeti le, hogy miért tart egyszerre Bitcoint és aranyat. Mindkét eszköz kínálata korlátozottabb, mint a hagyományos állami pénzeké, ezért szerinte részleges védelmet nyújthatnak a dollár hosszú távú értékvesztésével szemben. A befektető korábban azt is közölte, hogy egy újonnan felépített portfólió körülbelül 30 százalékát Bitcoinba helyezné, a fennmaradó részt pedig többek között amerikai részvények, mesterséges intelligenciához kapcsolódó befektetések, ingatlan és arany között osztaná meg.

A 30 százalékos Bitcoin-súly rendkívül agresszívnek számít. Ez nem egy általánosan alkalmazható portfóliójavaslat, hanem Scaramucci saját kockázatvállalását és erős meggyőződését tükrözi.

Deficit vagy államadósság?

Scaramucci megfogalmazásában az 55 ezermilliárd dolláros összeg „deficitként” szerepelt, közgazdasági értelemben azonban ez szinte biztosan államadósságot, nem pedig éves költségvetési hiányt jelent.

A két fogalom között alapvető különbség van.

A költségvetési deficit, magyarul költségvetési hiány azt mutatja meg, hogy az állam egy adott évben mennyivel költ többet a bevételeinél. Amennyiben egy kormány egy év alatt 6 ezermilliárd dollárt költ, de csak 4,5 ezermilliárd dollár bevételt szed be, az éves hiány 1,5 ezermilliárd dollár.

Az államadósság ezzel szemben a korábbi évek felhalmozott hiányainak, hitelfelvételeinek és kapcsolódó kötelezettségeinek állománya. Az amerikai pénzügyminisztérium hasonlatával élve a deficit ahhoz hasonlítható, amikor valaki egy hónapban többet költ a hitelkártyájával, mint amennyit visszafizet; az adósság pedig a kártyán idővel felhalmozódó teljes tartozás.

Az Egyesült Államok teljes szövetségi államadóssága 2026 júliusában körülbelül 39,5 ezermilliárd dollár volt. Az 55 ezermilliárdos szint elérése innen nagyjából 39 százalékos összesített növekedést jelentene. Tíz évre elosztva ehhez évi körülbelül 3,4 százalékos átlagos adósságnövekedés is elegendő lenne.

Ez nem hivatalos előrejelzés, hanem Scaramucci forgatókönyve. Ugyanakkor nem tekinthető matematikailag szélsőséges feltevésnek, különösen akkor, ha az éves hiányok tartósan ezermilliárd dolláros nagyságrendben maradnak.

Miért nő tovább az amerikai adósság?

Az amerikai Kongresszusi Költségvetési Hivatal, a CBO 2026 februárjában kiadott előrejelzése szerint a szövetségi költségvetési hiány a 2026-os pénzügyi évben körülbelül 1,9 ezermilliárd dollár lehet. A hivatal alappályája szerint az éves hiány 2036-ra már 3,1 ezermilliárd dollárra emelkedhet.

A deficit 2026-ban az amerikai GDP 5,8 százalékának felelhet meg, 2036-ban pedig elérheti a 6,7 százalékot. Összehasonlításképpen: az elmúlt ötven év átlagos amerikai költségvetési hiánya a GDP 3,8 százaléka volt. A CBO arra is figyelmeztetett, hogy az államadósság után fizetendő nettó kamatkiadások egyre nagyobb részét adják majd a hiánynak.

Ez azért jelent komoly problémát, mert az adósság kamatai önmagukban is gyorsíthatják az eladósodást.

Egyszerű példával:

Egy államnak 100 egységnyi adóssága van, amely után évi 2 százalékos átlagos kamatot fizet. Az éves kamatteher 2 egység. Ha az adósság 150 egységre nő, az átlagos kamat pedig 4 százalékra emelkedik, a kamatkiadás már 6 egység lesz.

Ebben az esetben az adósság csak 50 százalékkal nőtt, a kamatteher mégis megháromszorozódott.

A CBO szerint az amerikai nettó kamatkiadások a 2026-ra becsült körülbelül 1 ezermilliárd dollárról 2036-ra 2,1 ezermilliárd dollárra emelkedhetnek. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésnek egyre több pénzt kell pusztán a korábban felvett hitelek finanszírozására fordítania.

Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója 2026-os részvényesi levelében szintén arra figyelmeztetett, hogy az amerikai gazdaság teljesítményét jelentős költségvetési hiány és korábbi ösztönzőprogramok támogatták. Szerinte a magas állami adósságot idővel kezelni kell, és minél tovább halogatják a rendezést, annál nagyobb a válságszerű korrekció veszélye.

Az infláció valóban rejtett adó?

Scaramucci az inflációt regresszív, vagyis az alacsonyabb jövedelműeket aránytalanul jobban sújtó adónak nevezte.

Az infláció nem jogi értelemben vett adó. A hétköznapi megtakarító szempontjából azonban valóban hasonló hatása lehet: ugyanannyi pénzből idővel kevesebb terméket és szolgáltatást lehet megvásárolni.

Tegyük fel, hogy valaki 1000 dollárt tart készpénzben, és az árszínvonal egy év alatt 3,5 százalékkal emelkedik. Az 1000 dollár egy évvel később már csak körülbelül annyi árut vásárol, amennyit korábban 966 dollárból lehetett megvenni.

Amennyiben a 3,5 százalékos infláció tíz éven keresztül változatlan maradna, az eredeti 1000 dollár vásárlóereje nagyjából 709 dollárra csökkenne.

Scaramucci példája szerint 1000 dollár vásárlóereje akár 750 dollárra is olvadhat. Ez nem egyetlen év mérsékelt inflációjának eredménye, hanem körülbelül 25 százalékos összesített árszint-emelkedésnek felel meg. Évi 3,5 százalékos infláció mellett nagyjából nyolc-kilenc év alatt következne be hasonló értékvesztés.

A legfrissebb amerikai adatok szerint a fogyasztói árindex 2026 júniusában 3,5 százalékkal állt magasabban az egy évvel korábbi szintnél. A havi index ugyanakkor 0,4 százalékkal csökkent, főként az energiaárak visszaesése miatt. A volatilis élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció éves üteme 2,6 százalék volt.

Ez azt mutatja, hogy az inflációs helyzet összetett. A havi árcsökkenés kedvező jel, de az éves 3,5 százalékos infláció továbbra is a Federal Reserve hagyományos, 2 százalék körüli célja felett van.

Hogyan „monetizálható” az államadósság?

A monetizálás kifejezés arra a folyamatra utal, amikor a pénzügyi rendszer közvetlenül vagy közvetve új pénz, jegybanki likviditás vagy tartósan negatív reálkamat segítségével könnyíti meg az államadósság finanszírozását.

Ez nem feltétlenül úgy történik, hogy a kormány egyszerűen bekapcsol egy pénznyomtató gépet.

A folyamat többféle formát ölthet:

• a jegybank állampapírokat vásárolhat;
• a nominális kamatokat az infláció alatt tarthatják;
• a pénzkínálat gyorsabban növekedhet, mint a gazdaság termelési kapacitása;
• az infláció csökkentheti a korábban kibocsátott, fix kamatozású adósság reálértékét.

Például egy kormány által kibocsátott 1000 dolláros kötvény névértéke az infláció után is 1000 dollár marad. Ha azonban az árszínvonal közben 25 százalékkal emelkedik, a visszafizetett 1000 dollár lényegesen kevesebbet ér, mint a kötvény kibocsátásakor.

Az adós – jelen esetben az állam – reálértelemben könnyebb pénzzel törleszt. A hitelező viszont vásárlóerőt veszít.

Ez az oka annak, hogy a váratlan infláció rendszerint kedvezőtlen a hosszú futamidejű, fix kamatozású kötvények tulajdonosainak.

Fontos ugyanakkor, hogy a magas államadósság önmagában nem okoz automatikusan inflációt. Az árak alakulását a kereslet, a termelési kapacitás, az energiaárak, a bérek, az ellátási láncok, a jegybanki politika és a pénz forgási sebessége is befolyásolja.

Egy állam akár hosszabb ideig is fenntarthat magas adósságot mérsékelt infláció mellett, amennyiben a befektetők továbbra is bíznak a fizetőképességében, a gazdaság növekszik, és az állampapírok iránt stabil kereslet mutatkozik.

Miért lehet vonzó az arany?

Az arany több ezer éve betölt értékőrző és tartalékeszköz-szerepet. Nem egy vállalat vagy kormány kötelezettsége, fizikai formában tartható, globális piacokon kereskedhető, és kínálata viszonylag lassan növekszik.

A World Gold Council becslése szerint 2025 végéig az emberiség története során közel 220 ezer tonna aranyat bányásztak ki. Ennek összértéke 2025 végén körülbelül 31 ezermilliárd dollár volt. A készlet jelentős része ékszerként, befektetési aranyként és jegybanki tartalékként létezik.

Az arany egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem lehet politikai döntéssel korlátlan mennyiségben létrehozni.

Ennek ellenére az arany sem tökéletes inflációs fedezet.

Rövid távon az árfolyamát gyakran erősebben befolyásolja:

• a reálkamatok szintje;
• a dollár árfolyama;
• a jegybanki vásárlások;
• a geopolitikai bizonytalanság;
• a befektetési alapok tőkeáramlása;
• az ékszeripari és ipari kereslet.

A magasabb kamatok például növelhetik a kamatozó eszközök vonzerejét az arannyal szemben, mivel az arany önmagában nem fizet kamatot vagy osztalékot.

2026. július 22-én az arany azonnali ára körülbelül 4129 dollár volt unciánként. Az árfolyam aznap kéthetes csúcsra emelkedett, miközben a befektetők a közel-keleti feszültségeket és a Federal Reserve várható kamatpolitikáját mérlegelték.

Miért nevezik a Bitcoint digitális aranynak?

A Bitcoin nem fizikai nyersanyag, hanem egy decentralizált digitális hálózaton nyilvántartott eszköz.

A „digitális arany” elnevezés elsősorban három tulajdonságra épül:

Korlátozott kínálat: a Bitcoin protokollja legfeljebb 21 millió BTC kibocsátását teszi lehetővé.

Előre jelezhető kibocsátás: az új Bitcoinok létrehozásának üteme körülbelül négyévente, az úgynevezett felezések során csökken.

Központi kibocsátó hiánya: egyetlen kormány, jegybank vagy vállalat sem dönthet önállóan további Bitcoinok létrehozásáról.

A Bitcoin kínálati korlátja fontos különbség a fiat pénzekhez képest. A fiat pénz olyan állami fizetőeszköz, mint a dollár, az euró vagy a forint, amelynek értékét nem aranyfedezet, hanem többek között az állam hitelessége, az adózási rendszer, a gazdaság teljesítménye és a pénzbe vetett társadalmi bizalom támogatja.

A Bitcoin kínálatának kiszámíthatósága azonban nem garantálja az árfolyam emelkedését. A szűkösség csak akkor jelent értéket, ha tartós kereslet is társul hozzá.

Egy ritka eszköz ára is csökkenhet, ha a piac kevesebb hasznosságot vagy jövőbeli keresletet tulajdonít neki.

Mit jelent az, hogy Scaramucci „long” Bitcoinban?

A pénzügyi nyelvben a long pozíció azt jelenti, hogy a befektető az adott eszköz árfolyamának emelkedéséből szeretne profitálni.

Long pozíció lehet például:

• közvetlen Bitcoin-vásárlás;
• Bitcoin ETF tartása;
• Bitcoinhoz kapcsolódó vállalati részvény vásárlása;
• emelkedésre játszó határidős vagy opciós ügylet.

Scaramucci megfogalmazásában a „long Bitcoin és long arany” elsősorban hosszú távú pozitív meggyőződést jelent. Nem feltétlenül rövid távú kereskedési pozícióról beszél, hanem arról, hogy mindkét eszköz értéke növekedhet a dollárhoz és más fiat pénzekhez képest.

Bitcoin vagy arany: melyik jobb védelem?

A két eszköz hasonló problémára kínál eltérő megoldást.

Az arany előnyei

Az arany több évszázados piaci múlttal rendelkezik, jegybankok tartalékeszközként használják, fizikai formában birtokolható, és rendszerint alacsonyabb árfolyam-ingadozást mutat, mint a Bitcoin.

Az arany hátrányai

Tárolása, biztosítása és ellenőrzése költséges lehet. Nagyobb mennyiségben nehezen mozgatható, és a valódiság ellenőrzéséhez szakértelemre vagy megbízható közvetítőre lehet szükség.

A Bitcoin előnyei

A Bitcoin globálisan, a hét minden napján továbbítható. Kis részekre osztható, kínálati szabályai átláthatók, és megfelelő saját tárcás tárolás mellett nincs szükség banki letétkezelőre.

A Bitcoin hátrányai

Árfolyama rendkívül volatilis. Egyetlen év alatt akár több tíz százalékos emelkedésre és visszaesésre is képes. A befektetőknek technológiai, letétkezelési, szabályozási és piaci kockázatokkal is számolniuk kell.

A privát kulcs elvesztése a saját tárcában tartott Bitcoin végleges elvesztését okozhatja. Központosított kriptotőzsde használata esetén pedig a befektető az adott szolgáltató működési és fizetőképességi kockázatát is vállalja.

A legfontosabb különbség tehát nem egyszerűen az, hogy melyik eszköz ritkább. Az arany egy érettebb, lassabban változó monetáris nyersanyag, míg a Bitcoin egy fiatal, technológiai alapú és magas kockázatú monetáris hálózat.

Reális az egymillió dolláros Bitcoin?

Scaramucci szerint a Bitcoin a következő évtized során elérheti az arany piaci értékének körülbelül felét. Ezt az állítást korábban 1–1,5 millió dolláros Bitcoin-árfolyammal kapcsolta össze.

A számítást érdemes közelebbről is megvizsgálni.

2026 júliusában megközelítőleg 20,06 millió Bitcoin volt forgalomban. A 65 826 dollár körüli árfolyam mellett ez nagyjából 1,32 ezermilliárd dolláros Bitcoin-piaci kapitalizációt jelentett.

Az arany teljes felszíni készletét 220 ezer tonnára, az aktuális árat pedig körülbelül 4129 dollárra becsülve az arany teljes elméleti piaci értéke hozzávetőleg 29 ezermilliárd dollár lehetett.

Ennek fele körülbelül 14,5 ezermilliárd dollár.

Amennyiben ezt az összeget 20,06 millió Bitcoin között osztjuk el, nagyjából 725 ezer dolláros BTC-árfolyamot kapunk.

A jelenlegi piaci adatok alapján tehát az arany kapitalizációjának fele inkább 700–750 ezer dollár körüli Bitcoin-árfolyamot indokolna, nem automatikusan 1–1,5 millió dollárt.

Az egymillió dolláros árfolyamhoz körülbelül 20 ezermilliárd dolláros Bitcoin-kapitalizációra lenne szükség. A másfél millió dolláros árfolyam megközelítőleg 30 ezermilliárd dolláros kapitalizációt feltételezne.

Scaramucci becslése akkor válhat számtanilag összhangba az „arany felének” elméletével, ha:

• az arany piaci értéke a következő évtizedben jelentősen tovább emelkedik;
• a Bitcoin az arany kapitalizációjának több mint felét éri el;
• vagy a becslés eltérő jövőbeli kínálati és piaciérték-feltételezésekkel számol.

Ez nem teszi lehetetlenné az egymillió dolláros Bitcoint, de megmutatja, hogy az ilyen célár nem pusztán a 21 milliós kínálati korlátból következik. Ehhez óriási, tartós és globális keresletnövekedésre lenne szükség.

A 65 826 dollárról egymillió dollárra történő emelkedés több mint tizenötszörös felértékelődést jelentene. A másfél millió dolláros ár közel huszonháromszoros növekedést kívánna meg.

A Bitcoin nem mindig működik inflációs fedezetként

A Bitcoin korlátozott kínálata miatt elméletileg alkalmas lehet a pénzromlás elleni védelemre. A gyakorlati eredmények azonban nem ennyire egyértelműek.

Egy 2010 és 2023 közötti adatokat vizsgáló kutatás azt találta, hogy a Bitcoin bizonyos időszakokban pozitívan reagált a vártnál magasabb amerikai fogyasztói inflációra. A hatás azonban függött az alkalmazott inflációs mutatótól és a vizsgált időszaktól. A tanulmány következtetése szerint a Bitcoin legfeljebb környezetfüggő inflációs fedezetnek tekinthető, és ez a tulajdonság gyengülhetett, ahogy a kriptoeszköz egyre szorosabban integrálódott a hagyományos pénzügyi piacokba.

Más kutatások arra jutottak, hogy a Bitcoin kedvezőtlenül is reagálhat a váratlanul magas inflációra. Ennek oka, hogy az inflációs meglepetések gyakran magasabb kamatvárakozásokat váltanak ki.

A magasabb kamat pedig két módon is nyomást gyakorolhat a Bitcoinra:

Egyrészt a biztonságos állampapírok magasabb hozama csökkentheti a kamatot nem fizető eszközök relatív vonzerejét.

Másrészt a szigorúbb monetáris politika csökkentheti a pénzügyi rendszer likviditását és a kockázatos befektetések iránti keresletet. Ilyenkor a Bitcoin gyakran nem menedékeszközként, hanem magas kockázatú technológiai befektetésként viselkedik.

Ezért fontos különbséget tenni két állítás között:

• a Bitcoin hosszú távon védelmet nyújthat a fiat pénzek elértéktelenedésével szemben;
• a Bitcoin minden egyes magas inflációs adat után azonnal emelkedik.

Az első állítás lehetséges, de még nem bizonyított teljes piaci ciklusokon keresztül. A második állítás a történelmi tapasztalatok alapján nem igaz.

Mit üzen a jelenlegi Bitcoin-árfolyam?

A hír eredeti megjelenésekor a Bitcoin körülbelül 66 204 dolláron kereskedett. A 2026. július 22-i későbbi piaci pillanatkép már nagyjából 65 826 dolláros árfolyamot mutatott. A néhány száz dolláros eltérés egyszerűen a kriptopiac folyamatos, napi huszonnégy órás kereskedéséből adódik.

Az árfolyam önmagában nem bizonyítja és nem cáfolja Scaramucci hosszú távú elméletét.

A Bitcoin rövid távon számos tényezőre reagál:

• a Federal Reserve kamatpolitikájára;
• a dollár és az amerikai kötvényhozamok alakulására;
• a Bitcoin ETF-ek tőkeáramlására;
• a tőkeáttételes pozíciók felszámolására;
• a szabályozási hírekre;
• a geopolitikai kockázatokra;
• a bányászok és nagy tulajdonosok eladásaira;
• a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóságra.

A hosszú távú, monetáris értékőrző elmélet és a rövid távú árfolyammozgás tehát két különböző elemzési szint.

Scaramucci korábban úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi Bitcoin-ciklus a korábbiaknál kevésbé meredek, és a következő jelentősebb emelkedési szakasz 2026 negyedik negyedévében vagy 2027 elején indulhat el. Ez azonban piaci előrejelzés, nem ellenőrizhető tény.

Mitől emelkedhetne tartósan a Bitcoin?

Az egymillió dollárhoz vezető út nem egyetlen eseményen múlna. Több, egymást erősítő folyamatra lenne szükség.

Az intézményi befektetőknek a jelenleginél nagyobb arányban kellene Bitcoint tartaniuk. A nyugdíjalapoknak, biztosítóknak, vagyonkezelőknek és vállalati pénztáraknak tartós keresletet kellene létrehozniuk.

A Bitcoin szabályozási státuszának kiszámíthatóbbá kellene válnia a nagy gazdaságokban.

A letétkezelési infrastruktúrának tovább kellene fejlődnie, hogy a nagy intézmények biztonságosan kezelhessék a pozícióikat.

A befektetők jelentős részének el kellene fogadnia, hogy a Bitcoin nem csupán spekulatív eszköz, hanem hosszú távú monetáris tartalék.

Végül a globális megtakarítások számottevő részének a kötvényekből, készpénzből, aranyból, ingatlanból vagy részvényekből Bitcoinba kellene áramolnia.

Az árfolyamot nem az határozza meg, hogy mennyi pénzt „fektettek összesen” Bitcoinba. A piaci kapitalizáció az aktuális marginális, vagyis legutóbbi kereskedési ár és a forgalomban lévő kínálat szorzata. Emiatt az árfolyam viszonylag kis tőkeáramlásra is jelentősen változhat, különösen akkor, ha kevés eladó hajlandó megválni az eszköztől.

Mi cáfolhatná Scaramucci elméletét?

Egy megalapozott befektetési döntéshez nemcsak azt kell megvizsgálni, mitől válhat valóra egy optimista előrejelzés, hanem azt is, mi teheti tévessé.

Scaramucci elméletét gyengítené, ha az Egyesült Államok tartósan csökkentené a költségvetési hiányát, miközben erős gazdasági növekedést és stabil dollárt tartana fenn.

Szintén kedvezőtlen lenne a Bitcoin számára, ha a magas reálkamatok éveken keresztül vonzó hozamot biztosítanának az állampapírokon.

A technológiai vagy biztonsági bizalom súlyos sérülése, egy globálisan összehangolt szabályozási szigorítás, a befektetői kereslet tartós csökkenése vagy egy jobb digitális monetáris hálózat megjelenése szintén csökkenthetné a Bitcoin értékét.

Az sem kizárt, hogy a dollár a magas amerikai adósság ellenére megőrzi globális tartalékvaluta-szerepét. A befektetők ugyanis nem abszolút tökéletes pénzt keresnek, hanem a rendelkezésre álló alternatívákat hasonlítják össze. Amennyiben más nagy gazdaságok fiskális, demográfiai vagy politikai problémái súlyosabbak, a dollár relatív értelemben továbbra is erős maradhat.

A Bitcoin-párti érvelés egyik gyakori hibája, hogy a magas államadósságból automatikusan a dollár összeomlására és a Bitcoin emelkedésére következtet. A két esemény között nincs ilyen egyszerű, mechanikus kapcsolat.

Mit jelent a 30 százalékos Bitcoin-súly?

Scaramucci modellportfóliójának 30 százalékos Bitcoin-kitettsége nagy hozamlehetőséget, de rendkívül magas kockázatot is jelent.

Tegyük fel, hogy egy portfólió értéke 10 millió forint.

Tízszázalékos Bitcoin-súlynál 1 millió forint kerül BTC-be. Amennyiben a Bitcoin árfolyama megfeleződik, és a többi befektetés értéke változatlan marad, a teljes portfólió vesztesége körülbelül 5 százalék.

Harmincszázalékos Bitcoin-súlynál 3 millió forint kerül BTC-be. Ugyanaz az 50 százalékos Bitcoin-esés már 15 százalékos veszteséget okoz a teljes portfólióban.

Ha közben a részvénypiac és más kockázatos eszközök is esnek, a veszteség ennél jóval nagyobb lehet.

A megfelelő Bitcoin-súly ezért nem kizárólag attól függ, mennyire optimista valaki az eszközzel kapcsolatban. Figyelembe kell venni:

• a befektetési időtávot;
• a jövedelem stabilitását;
• a vésztartalék méretét;
• az árfolyam-ingadozás elviselésének képességét;
• az esetleges hiteleket;
• a portfólió többi elemét;
• valamint azt, hogy mekkora veszteség mellett kezdene pánikszerűen eladni a befektető.

Egy papíron jó stratégia is rossz eredményhez vezethet, ha a befektető egy mély visszaesés során képtelen kitartani mellette.

Négy lehetséges piaci forgatókönyv

1. Mérséklődő infláció, de tovább növekvő adósság

Ebben a helyzetben a jegybank fokozatosan lazíthat, miközben a költségvetési hiány magas marad. A csökkenő reálhozamok és a javuló likviditás kedvezhetnek a Bitcoinnak és az aranynak is.

2. Magas infláció és újabb kamatemelések

Ez első látásra kedvezőnek tűnhet az inflációs fedezetek számára, de rövid távon komoly nyomást gyakorolhat rájuk. A magasabb kamatok az arany alternatív költségét növelik, a Bitcoinból pedig likviditást vonhatnak ki.

3. Dollárbizalmi vagy állampapírpiaci sokk

Amennyiben a befektetők megkérdőjeleznék az amerikai fiskális pálya fenntarthatóságát, az arany iránt gyorsan nőhetne a kereslet. A Bitcoin szintén profitálhatna, de kezdetben akár eshetne is, ha a befektetők készpénzt teremtenének és tőkeáttételes pozíciókat zárnának.

4. Erős gazdasági növekedés és fiskális konszolidáció

Ha az amerikai gazdaság gyorsabban növekedne, a költségvetési hiány mérséklődne, az adósság GDP-hez viszonyított aránya pedig stabilizálódna, gyengülhetne a pénzromlás elleni menedékeszközök története. A Bitcoin ettől még emelkedhetne technológiai vagy intézményi okokból, de a fiskális érv kevésbé lenne meggyőző.

Mire figyeljen a befektető?

Scaramucci állítását nem egyetlen árfolyamgrafikon alapján érdemes értékelni. Több mutatót együtt kell vizsgálni.

Fontos az amerikai költségvetési hiány és az államadósság növekedési üteme.

Érdemes követni az adósság átlagos kamatköltségét, mert nemcsak az adósság nagysága, hanem annak finanszírozási ára is számít.

Meghatározó az infláció, a maginfláció és a hosszabb távú inflációs várakozások alakulása.

A nominális kamatok mellett a reálkamatokat is figyelni kell. A reálkamat leegyszerűsítve a kamat és az infláció különbsége. Ha egy állampapír 4 százalékot fizet, miközben az infláció 3 százalék, a hozzávetőleges reálhozam pozitív 1 százalék. Ha az infláció 5 százalék, a reálhozam negatív.

A Bitcoin esetében az intézményi tőkeáramlás, a hosszú távú tulajdonosok viselkedése, a hálózati aktivitás, a szabályozás és a tőkeáttétel szintje is fontos.

Az aranynál a jegybanki vásárlások, a dollár, a reálhozamok, az ETF-áramlások és a geopolitikai bizonytalanság lehetnek meghatározók.

Következtetés

Anthony Scaramucci figyelmeztetésének legerősebb része nem az egymillió dolláros Bitcoin-célár, hanem az a felismerés, hogy a megtakarítóknak a nominális ár helyett a vásárlóerőre kell figyelniük.

Egy bankszámlán tartott 1000 dollár tíz év múlva is 1000 dollárként jelenhet meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ugyanannyi terméket és szolgáltatást lehet majd vásárolni belőle.

Az arany és a Bitcoin is kínálhat részleges védelmet a hosszú távú pénzromlással szemben, de egyik sem garantált, minden időszakban működő inflációs fedezet.

Az arany régebbi, stabilabb és szélesebb körben elfogadott tartalékeszköz. A Bitcoin programozottan szűkös, könnyen továbbítható és nagyobb növekedési lehetőséget kínálhat, ugyanakkor lényegesen volatilisabb és kockázatosabb.

Scaramucci 55 ezermilliárd dolláros adósságforgatókönyve a jelenlegi fiskális pálya alapján elképzelhető, de nem elkerülhetetlen. Az egymillió dolláros Bitcoin matematikailag lehetséges, de ehhez a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb globális keresletre lenne szükség.

A megfontolt befektetőnek ezért nem azt kell eldöntenie, hogy feltétel nélkül hisz-e Scaramuccinak. A valódi kérdés az, hogy portfóliójának mekkora részét hajlandó olyan eszközökben tartani, amelyek a fiat pénzek gyengüléséből profitálhatnak, miközben elfogadja az ezekhez kapcsolódó árfolyam-, technológiai és szabályozási kockázatokat.

Gyakori kérdések

Mennyi jelenleg az amerikai államadósság?

Az Egyesült Államok teljes szövetségi államadóssága 2026 júliusában körülbelül 39,5 ezermilliárd dollár volt. Az összeg naponta változik az új hitelfelvételek, visszafizetések és egyéb államháztartási műveletek miatt.

Az 55 ezermilliárd dollár deficit vagy adósság?

Szakmai értelemben adósság. A deficit egy adott év bevételei és kiadásai közötti negatív különbség. Az államadósság a korábbi hiányokból és hitelfelvételekből felhalmozódott teljes tartozás.

Biztosan eléri az amerikai adósság az 55 ezermilliárd dollárt?

Nem. Ez Scaramucci forgatókönyve, nem hivatalos vagy biztos előrejelzés. A jövőbeli adósságot a gazdasági növekedés, az adópolitika, az állami kiadások, a kamatok és a politikai döntések határozzák meg.

Az infláció mindig a túlzott állami költekezés következménye?

Nem. A költségvetési költekezés növelheti az inflációs nyomást, különösen akkor, ha a gazdaság már kapacitáshatár közelében működik. Inflációt azonban energia- és nyersanyagár-sokkok, ellátási problémák, béremelkedés, devizagyengülés és monetáris folyamatok is okozhatnak.

A Bitcoin garantáltan véd az infláció ellen?

Nem. Korlátozott kínálata miatt hosszú távon alkalmas lehet a pénzromlás elleni védelemre, de rövid és középtávú árfolyama rendkívül ingadozó. A kutatások alapján inflációs fedezeti tulajdonsága időszak- és környezetfüggő.

Az arany biztosabb, mint a Bitcoin?

Az arany általában kisebb volatilitású, hosszabb múlttal rendelkezik, és jegybanki tartalékeszközként is használják. Ettől még az árfolyama csökkenhet, és rövid távon nem mindig követi az inflációt. A Bitcoin nagyobb hozamlehetőséget, de lényegesen nagyobb veszteségkockázatot hordoz.

Reális lehet az egymillió dolláros Bitcoin?

Matematikailag lehetséges, de nem garantált. Egymillió dolláros árfolyamnál a Bitcoin teljes piaci értéke megközelítené a 20 ezermilliárd dollárt. Ehhez széles körű intézményi és globális befektetői keresletre lenne szükség.

Érdemes a portfólió 30 százalékát Bitcoinban tartani?

Ez a legtöbb lakossági befektető számára magas kockázatú allokáció. Egy 50 százalékos Bitcoin-esés önmagában körülbelül 15 százalékkal csökkentené egy 30 százalékos BTC-súllyal rendelkező portfólió értékét, feltételezve, hogy a többi eszköz ára nem változik.

A Bitcoin vagy az arany a jobb hosszú távú befektetés?

Nincs minden befektetőre érvényes válasz. Az arany jellemzően stabilabb értékőrző, míg a Bitcoin magasabb növekedési potenciált és magasabb kockázatot kínál. A választást a befektetési időtávnak, a kockázattűrésnek, a likviditási igénynek és a teljes portfólió összetételének kell meghatároznia.

Jogi nyilatkozat

A cikk kizárólag tájékoztatási és oktatási célt szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi, adózási vagy jogi tanácsadásnak, továbbá nem jelent vételi vagy eladási ajánlatot. A kriptoeszközök és a nemesfémek árfolyama jelentősen ingadozhat, a befektetett tőke részben vagy egészben elveszíthető. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket. Pénzügyi döntés előtt minden olvasónak saját kutatást kell végeznie, figyelembe kell vennie személyes pénzügyi helyzetét és kockázattűrését, valamint szükség esetén engedéllyel rendelkező szakértő véleményét kell kérnie.