A Grayscale arra kérte az amerikai Szenátus vezetőit, hogy még az augusztusi törvényhozási szünet előtt bocsássák szavazásra a CLARITY Act néven ismert kriptopiaci törvényjavaslatot. A digitáliseszköz-kezelő szerint a szabályozási bizonytalanság továbbra is visszatartja a nyugdíjalapokat, alapítványokat és más intézményi befektetőket a kriptovaluta-piaci szerepvállalástól. A javaslat előtt ugyanakkor még komoly politikai és szakmai akadályok állnak.
A Grayscale felszólította az amerikai Szenátus vezetését, hogy a törvényhozók augusztusi távozása előtt biztosítson időt a CLARITY Act plenáris vitájára és az azt követő szavazásra. A vállalat szerint az Egyesült Államok digitáliseszköz-piacának már nem újabb ideiglenes megoldásokra, hanem kiszámítható, szövetségi szintű szabályokra van szüksége.
A kriptoeszközökre szakosodott befektetési társaság úgy látja, hogy a jogalkotási folyamat elhúzódása közvetlenül korlátozza az intézményi részvételt. A nyugdíjalapok, egyetemi és nonprofit alapítványok, vagyonkezelők, fejlesztők, letétkezelők és pénzügyi termékek kibocsátói ugyanis jellemzően csak akkor vállalnak jelentősebb kitettséget, ha egyértelműek az eszközbesorolási, kereskedési, letétkezelési és közzétételi követelmények.
A Grayscale levele olyan időszakban érkezett, amikor a kriptopiac ismét eladói nyomás alá került. A bitcoin árfolyama a levél közzétételének idején 63 002 dollár közelében mozgott, napi 2,69 százalékos mínuszban, míg az ether árfolyama 1863 dollár körül alakult. Ugyanakkor semmi nem utalt arra, hogy az árfolyammozgást közvetlenül a Grayscale kezdeményezése vagy a CLARITY Act körüli politikai bizonytalanság váltotta volna ki.
Szűkül az időablak a CLARITY Act elfogadása előtt
A Grayscale John Thune republikánus szenátusi többségi vezetőnek és Chuck Schumer demokrata kisebbségi vezetőnek címezte levelét. A vállalat azzal érvelt, hogy amerikai befektetők százezrei tartják megtakarításaik egy részét a Grayscale által kínált szabályozott befektetési termékekben, ezért a digitális eszközök jogi helyzetének rendezése nem kizárólag a kriptoipar belső ügye.
A CLARITY Act célja egy átfogó szövetségi keretrendszer létrehozása lenne a digitális eszközök kereskedésére, felügyeletére és szabályozási besorolására. A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy pontosabban elhatárolná az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, vagyis a SEC, valamint a Határidős Árutőzsdei Kereskedési Bizottság, azaz a CFTC feladatait.
A szabályozási hatáskörök megosztása évek óta az amerikai kriptopiac egyik legfontosabb kérdése. A piaci szereplők gyakran csak egy-egy hatósági eljárás vagy bírósági ügy során kapnak választ arra, hogy egy adott token értékpapírnak, árupiaci eszköznek vagy más típusú digitális terméknek minősül-e. A CLARITY Act ezt a bizonytalanságot próbálná mérsékelni egy előre meghatározott felügyeleti struktúrával.
Az amerikai Képviselőház 2025. július 17-én 294 igen és 134 nem szavazattal fogadta el a H.R. 3633 számon nyilvántartott törvényjavaslatot. A Szenátus bankügyi bizottsága ezt követően 2026. május 14-én 15–9 arányban támogatta a tervezet továbbküldését, így a jogszabály elvileg a teljes szenátusi ülés napirendjére kerülhet.
A Grayscale szerint a republikánus és demokrata törvényhozók az elmúlt hónapokban jelentős előrelépést értek el a legnehezebb kérdésekben, köztük a hatósági jogkörök, a befektetővédelem és a szoftverfejlesztők jogi helyzetének tisztázásában. A vállalat úgy fogalmazott: több hónapnyi kétpárti munka után a kriptoipar készen áll a CLARITY Actre.
Legalább hét demokrata szenátor támogatására lehet szükség
A törvényjavaslat elfogadásához azonban a bizottsági jóváhagyás önmagában nem elegendő. A republikánusok 53 mandátummal rendelkeznek a százfős Szenátusban, miközben a legtöbb jelentős jogszabály esetében legalább 60 szavazatra van szükség az eljárási akadályok leküzdéséhez és a végső szavazás felé vezető út megnyitásához.
Amennyiben mind az 53 republikánus szenátor támogatná a CLARITY Actet, a javaslat mögé még legalább hét demokrata politikust kellene felsorakoztatni. Ez azt jelenti, hogy a törvény végső formájának olyan kompromisszumokat kell tartalmaznia, amelyek mindkét párt számára elfogadhatók.
A helyzetet tovább nehezíti a szenátusi naptár. A hivatalos menetrend szerint augusztus 10. és szeptember 11. között a szenátorok úgynevezett állami munkaszakaszra távoznak, vagyis jellemzően saját választókerületükben folytatják tevékenységüket. A recesszus előtti plenáris időért ráadásul elnöki kinevezések, költségvetési és kiadási törvények, valamint külpolitikai ügyek is versenyeznek.
A Grayscale levelének kiadásakor még nem szerepelt hivatalosan meghirdetett CLARITY Act-szavazás a Szenátus napirendjén. A törvényjavaslat támogatói ezért attól tartanak, hogy amennyiben a politikai egyeztetések nem gyorsulnak fel, a döntés legalább szeptemberig eltolódhat.
Még egy sikeres szenátusi szavazás sem jelentené automatikusan a jogalkotási folyamat végét. A Szenátus által elfogadott változat több ponton eltérhet a Képviselőház által korábban jóváhagyott szövegtől. Ebben az esetben a két kamarának egységes változatban kellene megállapodnia, mielőtt a törvényjavaslat az amerikai elnök asztalára kerülhet.
A SEC és a CFTC hatásköre is változhat
A CLARITY Act egyik legnagyobb tétje annak meghatározása, hogy mely digitális eszközök tartozzanak a SEC, és melyek a CFTC felügyelete alá. A különbség jelentős, mivel a két hatóság eltérő jogszabályok, nyilvántartási követelmények és felügyeleti módszerek alapján működik.
A javaslat várhatóan részletesebben szabályozná, milyen körülmények között tekinthető egy token értékpapírnak, és mikor kezelhető decentralizált hálózathoz kapcsolódó digitális árupiaci eszközként. Ez különösen fontos lehet a tokenkibocsátók, kriptotőzsdék és brókercégek számára, amelyek jelenleg gyakran nehezen tudják előre meghatározni, melyik hatóságnál kell regisztrálniuk.
A Grayscale szerint a kiszámítható besorolási rendszer nemcsak a meglévő piaci szereplők jogi kockázatait csökkentené, hanem új, szabályozott kriptotermékek bevezetését is megkönnyíthetné. Ide tartozhatnak a tőzsdén kereskedett befektetési termékek, a digitáliseszköz-letétkezelési szolgáltatások és az intézményi kereskedési infrastruktúrák.
A befektetővédelem szintén központi része az egyeztetéseknek. A törvényhozóknak meg kell határozniuk, milyen tájékoztatási, nyilvántartási és ügyféleszköz-védelmi követelményeket kell teljesíteniük a piaci szolgáltatóknak. A cél egy olyan rendszer kialakítása lehet, amely a hagyományos pénzügyi piacokhoz hasonló alapvető garanciákat biztosít, miközben figyelembe veszi a blokkláncalapú rendszerek technológiai sajátosságait.
Vita folyik a stablecoin-jutalmak szabályozásáról
A szenátusi tárgyalások egyik legkényesebb pontját a stablecoinokhoz kapcsolódó jutalmak és hozamjellegű ösztönzők jelentik. Egyes banki érdekképviseletek attól tartanak, hogy az ilyen konstrukciók betéteket vonhatnak el a hagyományos hitelintézetektől.
Amennyiben a felhasználók a bankszámlák helyett egyre nagyobb összegeket tartanának dollárhoz kötött digitális tokenekben, az befolyásolhatná a bankok finanszírozási szerkezetét és hitelezési kapacitását. A bankszektor ezért szigorúbb korlátozásokat szorgalmazhat a stablecoin-egyenlegekre fizetett jutalmak esetében.
A kriptovállalatok ezzel szemben arra figyelmeztetnek, hogy egy túlságosan széles körű tiltás visszafoghatná a versenyt és korlátozná az innovatív pénzügyi termékek fejlesztését. A szektor képviselői szerint különbséget kell tenni a klasszikus banki kamatfizetés, a platformok által nyújtott promóciós jutalmak, valamint a decentralizált protokollokon keresztül elérhető hozamlehetőségek között.
A végleges szabályozásnak ezért pontosan meg kellene határoznia, milyen ösztönzők engedélyezettek, mely szolgáltatóknak kell engedélyt kérniük, és milyen kockázati tájékoztatást kell nyújtaniuk az ügyfeleknek. A döntés a stablecoin-kibocsátók mellett a kriptotőzsdéket, fintechalkalmazásokat, digitális pénztárcákat és fizetési szolgáltatókat is érintheti.
Etikai korlátozások és állami végrehajtási jogkörök
A tárgyalások során a szövetségi tisztségviselőkre és a digitális tokenekre vonatkozó etikai szabályokat is vizsgálják. A vita nemcsak arról szól, milyen korlátozások vonatkozzanak az állami vezetők és más tisztségviselők kriptoeszközökkel kapcsolatos tevékenységére, hanem arról is, mely hatóság legyen felelős a szabályok betartatásáért.
A törvényhozóknak abban is meg kell állapodniuk, hogy az egyes amerikai tagállamok milyen végrehajtási jogköröket kapjanak. A túlzottan széttagolt rendszer eltérő követelményeket eredményezhetne az ország különböző részein, miközben a kizárólagos szövetségi felügyelet korlátozhatná az állami hatóságok fogyasztóvédelmi lehetőségeit.
A kompromisszumos megoldás várhatóan meghatározná, milyen esetekben járhatnak el önállóan az állami szabályozók, és mely területeken élveznek elsőbbséget a szövetségi előírások. Ez a kérdés különösen fontos az országos szolgáltatásokat nyújtó kriptotőzsdék és fintechcégek számára, amelyeknek jelenleg többféle állami engedélyezési rendszerhez kell alkalmazkodniuk.
Védelmet kaphatnak a nem letétkezelő fejlesztők
A CLARITY Act tárgyalásainak másik kulcsterülete a nem letétkezelő, vagyis non-custodial szoftvereket fejlesztő programozók jogi helyzete. A törvény támogatói szeretnék egyértelműen elkülöníteni a szoftverkód létrehozását a pénzügyi közvetítői tevékenységtől.
Ez a különbségtétel azért lényeges, mert számos blokkláncalapú alkalmazás, digitális pénztárca vagy protokoll fejlesztője soha nem rendelkezik közvetlen hozzáféréssel a felhasználók eszközeihez. A felhasználók saját privát kulcsaikkal kezelik a vagyonukat, a fejlesztők pedig kizárólag az ehhez szükséges nyílt vagy zárt forráskódú technológiát biztosítják.
A szektor képviselői attól tartanak, hogy pontatlan jogszabályi megfogalmazás esetén egy egyszerű szoftverfejlesztőt is pénzügyi közvetítőként, brókerként vagy pénzforgalmi szolgáltatóként kezelhetnének. Ez olyan megfelelési kötelezettségekkel járhatna, amelyeket egy infrastruktúrát vagy decentralizált alkalmazást fejlesztő csapat technikailag sem tud teljesíteni.
A végleges törvényszöveg ezért meghatározhatja, mikor válik egy technológiai szolgáltató ténylegesen közvetítővé. A döntő szempontok között szerepelhet az ügyfélvagyon feletti ellenőrzés, a tranzakciók végrehajtásában játszott szerep, valamint az, hogy a szolgáltató képes-e egyoldalúan módosítani, blokkolni vagy visszafordítani az átutalásokat.
A terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok is napirenden vannak
A pénzügyi bűncselekmények és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés ugyancsak része a szélesebb körű tárgyalásoknak. A törvényhozók erősebb ellenőrzési és jelentési kötelezettségeket szeretnének kialakítani, miközben el akarják kerülni, hogy minden fejlesztőt vagy infrastruktúra-szolgáltatót automatikusan szabályozott pénzügyi közvetítőnek tekintsenek.
A végleges rendelkezések határozhatják meg, hogyan oszlanak meg a megfelelési feladatok a centralizált kriptotőzsdék, brókercégek, letétkezelők, decentralizált protokollok és szoftverszolgáltatók között. Az ügyfél-azonosítási és tranzakciófigyelési szabályok alkalmazása különösen összetett olyan rendszereknél, amelyekben nincs egyetlen központi szolgáltató.
A jogalkotók előtt álló feladat az, hogy a pénzügyi rendszer biztonságát erősítő rendelkezéseket úgy fogalmazzák meg, hogy azok technológiailag végrehajthatók legyenek. Egy túlságosan általános szabályozás a fejlesztőket is olyan feladatok teljesítésére kötelezhetné, amelyekhez nincs hozzáférésük vagy technikai lehetőségük.
Grayscale: az amerikai versenyképesség is veszélyben van
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szintén arra ösztönözte a Kongresszust, hogy a nyári szünet előtt fejezze be a jogalkotási munkát. A tárgyalások állását egy amerikaifutball-hasonlattal az „egyyardos vonal” közelében lévő helyzetként jellemezte, arra utalva, hogy a törvény elfogadásához már csak az utolsó, de politikailag nehéz lépések hiányoznak.
A Grayscale szerint a további késlekedés az Egyesült Államok nemzetközi versenyképességét is ronthatja. A vállalat Szingapúrt és Abu-Dzabit emelte ki olyan joghatóságokként, ahol a világosabb szabályozási környezet tőkét, vállalatokat és magasan képzett technológiai szakembereket vonzhat.
A kiszámítható amerikai keretrendszer a Grayscale érvelése szerint támogatná a tőzsdén kereskedett kriptotermékek, a tokenpiacok, a letétkezelési szolgáltatások és az intézményi portfólióallokációk fejlődését. A szabályozási egyértelműség emellett csökkenthetné annak kockázatát, hogy amerikai vállalatok külföldre helyezzék fejlesztési vagy kereskedési tevékenységük egy részét.
Zach Pandl, a Grayscale kutatási vezetője szerint a bizonytalan jogi környezet különösen a nyugdíjalapok és alapítványok részvételét korlátozza. Ezek az intézmények általában részletes belső kockázatkezelési és megfelelési folyamatokat követnek, ezért csak akkor hagynak jóvá kriptovaluta-befektetéseket, ha tisztázottak a letétkezelési, eszközbesorolási, kereskedési és közzétételi szabályok.
A kriptopiac a szenátusi döntésre vár
A bitcoin mellett az ether, az XRP, a Cardano és a Solana árfolyama is gyengült a Grayscale levelének nyilvánosságra kerülésekor. A piaci szereplők ugyanakkor elsősorban azt figyelik, hogy a szenátusi vezetés biztosít-e plenáris időt a törvényjavaslat megvitatására.
Fontos jelzés lenne egy hivatalos szavazási időpont, egy új kompromisszumos törvényszöveg vagy a két párt vezetőinek közös nyilatkozata. Ennek hiányában egyre valószínűbbé válhat, hogy az érdemi döntés csak a szenátorok szeptemberi visszatérése után születik meg.
A CLARITY Act elfogadása önmagában nem oldaná meg az amerikai kriptoszektor valamennyi szabályozási problémáját, de jelentős lépést jelenthetne az egységes szövetségi rendszer felé. A következő napokban az lehet a legfontosabb kérdés, hogy a törvényjavaslat támogatói képesek-e időben kialakítani a szükséges kétpárti kompromisszumot, vagy a kriptopiacnak újabb heteket kell várnia a szabályozási áttörésre.
