Ahogyan a világ nyugdíjrendszerei egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, a pénzügyi tervezők és befektetési szakemberek új utakat keresnek a hosszú távú megtérülés biztosítására. Egyre több nyugdíjalap fordítja figyelmét a kriptovaluták felé – például a Bitcoin vagy Ethereum irányába –, de vajon helyes-e ezt az extrém volatilitással rendelkező eszközosztályt beemelni a nyugdíj-megtakarításokba? A válasz sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Cikkünkben részletesen megvizsgáljuk, hogy mi zajlik jelenleg az USA-ban, az Egyesült Királyságban, és mi a helyzet Magyarországon. Emellett gyakorlati példákkal, közérthető magyarázatokkal és GYIK rovattal segítjük olvasóinkat a kriptovilág útvesztőjében.
1. A kriptovaluták térhódítása a nyugdíjalapokban – világtrendek és kockázatok
Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban egyre több nyugdíjalap kezd érdeklődni a kriptovaluták – főként a Bitcoin és az Ethereum – iránt. Ennek fő mozgatórugója a nyereségvágy: a 2024-es év végén Donald Trump elnökválasztási kampányának kriptobarátsága és a piacra gyakorolt pozitív hangulata hatására a Bitcoin árfolyama történelmi magasságba, 100 000 dollár fölé emelkedett, majd rövidesen elérte a 110 000 dollárt is.
Egyre népszerűbbek az úgynevezett kriptoderivatívák, például a Bitcoin ETF-ek (Exchange-Traded Fund – tőzsdén kereskedett alapok), amelyek lehetővé teszik, hogy a nyugdíjalapok közvetlenül ne digitális eszközöket, hanem azok árfolyamát követő pénzügyi termékeket vásároljanak.
Mi az az ETF?
Egy ETF egy olyan befektetési alap, amely egy adott piac, például a Bitcoin teljesítményét követi, és úgy lehet vele kereskedni, mint egy részvénnyel. Így a nyugdíjalap kezelője nem vásárol Bitcoint fizikailag, hanem az árfolyammozgásokból próbál profitálni.
De miért probléma ez?
A kriptovaluták extrém volatilitása miatt (egyik napról a másikra 20-30%-os árfolyammozgás is előfordulhat) a nyugdíjalapok, amelyek hagyományosan alacsony kockázatú eszközökkel dolgoznak, nagy kockázatnak teszik ki magukat. Egy esetleges kriptolufi kipukkanása a nyugdíjak értékének súlyos csökkenését okozhatja.
Valódi példa:
2022-ben Kanada egyik legnagyobb nyugdíjalapja, az Ontario Teachers’ Pension Plan, 95 millió dollárt bukott a hírhedt FTX kriptotőzsde csődjén. Azóta elzárkóztak mindenféle további kriptobefektetéstől.
2. Magyar szemszögből – kriptovaluták és a hazai nyugdíjrendszer
Mi a helyzet Magyarországon?
Magyarországon jelenleg nincs példa arra, hogy az állami vagy nagyobb magán-nyugdíjalapok kriptovalutákat vásárolnának vagy kripto-ETF-ekbe fektetnének. Ennek oka többek között:
-
az alacsony pénzügyi tudatosság a lakosság körében,
-
a konzervatív szabályozási környezet,
-
valamint az, hogy az MNB (Magyar Nemzeti Bank) többször is figyelmeztetett a kriptovaluták kockázataira, különösen a lakossági befektetők esetében.
Az MNB álláspontja szerint a kriptovaluták „nagyon kockázatos, nem szabályozott eszközök”, amelyek nem alkalmasak hosszú távú megtakarításra, például nyugdíjcélokra.
Mi járna jobban a magyar nyugdíjasoknak?
A legtöbb hazai nyugdíjas számára elsődleges cél a biztonság és kiszámíthatóság, nem pedig a spekulatív hozamvadászat. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a jövőben – különösen a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságával kapcsolatos problémák súlyosbodásával – hazánkban is felmerülhet a kriptoeszközök bevonása.
A megoldás a diverzifikáció lehet: egy jól strukturált, részben kriptoeszközöket is tartalmazó portfólió – szigorú kockázatkezelés mellett – akár hosszú távon is működőképes lehet. Ám ez csak akkor indokolt, ha a befektető (vagy az alapkezelő) pontosan érti, hogy mit csinál.
3. A jövő nyugdíja: lehet-e stabil alap a kriptovaluta?
A Bitcoin és más kriptók értéke nem a klasszikus gazdasági mutatókból ered (például profit, cash flow, eszközérték), hanem közösségi konszenzusból: az emberek addig tulajdonítanak értéket a Bitcoinnak, amíg elhiszik, hogy az értékes. Ez egy nagyon ingatag alap, főként hosszú távú célok – például nyugdíj – esetében.
Mi adhat mégis értéket a Bitcoinnak?
-
Korlátozott kínálat: maximum 21 millió Bitcoin létezhet, és ennek több mint 95%-a már „kibányászásra” került. Ez deflációs nyomást gyakorol az eszközre, ami hosszú távon értéknövekedést eredményezhet.
-
Bányászat költségei: a Bitcoin előállítása hatalmas számítási kapacitást és villamosenergiát igényel. Ez szintén értéket ad a coin-nak.
Viszont:
-
ha a tranzakciós díjak túl magasra emelkednek, a Bitcoin mint fizetőeszköz elveszítheti jelentőségét.
-
az árfolyamokat könnyen befolyásolhatják politikai és piaci szereplők. Jó példa erre Trump saját „meme coinja”, a $TRUMP, amely néhány nap alatt 15 milliárd dolláros piaci kapitalizációt ért el – pusztán médiafigyelemmel és marketinggel.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
1. Tényleg lehet kriptót tenni a nyugdíjalapba?
Igen, főként az USA-ban és az Egyesült Királyságban egyes magán-nyugdíjalapok már tesznek ilyen lépéseket. Magyarországon ez egyelőre nem jellemző.
2. Biztonságos a Bitcoin hosszú távon?
Nem feltétlenül. A Bitcoin nagy volatilitású eszköz, ára rövid időn belül akár 50%-ot is eshet. Hosszú távon ígéretes lehet, de kockázatos.
3. Magyar nyugdíjasnak érdemes-e kriptót vásárolni?
Csak kis összeggel, kockázati tőke jelleggel, és csak abban az esetben, ha az adott személy tisztában van a befektetés jellegével. A nyugdíjbiztonság alapja továbbra is a stabil, diverzifikált portfólió.
4. Milyen jogszabályok vonatkoznak a kriptóra Magyarországon?
2022 óta a NAV külön adózási szabályokat alkalmaz a kriptovalutákból származó jövedelemre. A realizált nyereség után 15%-os SZJA fizetendő, 2023-tól pedig a veszteség beszámítható.
Jogi nyilatkozat:
Ez a cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül pénzügyi tanácsadásnak. A kriptovalutákba történő befektetés jelentős kockázattal jár. Mielőtt döntést hozna, kérjük, konzultáljon pénzügyi tanácsadóval vagy befektetési szakemberrel. Az írásban szereplő információk a publikálás időpontjában érvényesek, és változhatnak.
