A Galaxy Digital akár 5 millió dollárt fordít a Bitcoin kvantumbiztonságának fejlesztésére. Bár ma még nem létezik olyan kvantumszámítógép, amely képes lenne bitcoinokat lopni, a hálózat átállítása éveket vehet igénybe. A valódi kérdés ezért nem az, hogy holnap feltörik-e a Bitcoint, hanem az, hogy időben megszületik-e a technikai és közösségi megállapodás a védekezésről.

A Galaxy 5 millió dollárral gyorsítaná a Bitcoin védelmét

A Galaxy Digital 2026. július 21-én jelentette be a Bitcoin Quantum Readiness Initiative nevű programját, amelynek keretében legfeljebb 5 millió dollárnyi támogatást biztosítana a Bitcoin kvantumrezisztens, vagyis a jövő nagy teljesítményű kvantumszámítógépeivel szemben is ellenálló megoldásain dolgozó fejlesztőknek és kutatóknak.

A program nem egyszerűen egyetlen fejlesztési projekt finanszírozását jelenti. Három fő pillérből áll:

• fejlesztői és kutatói támogatásokból;
• rendszeresen megjelenő kutatási anyagokból;
• valamint egy kvantumszámítási és posztkvantum-kriptográfiai szakértőkből álló tanácsadó testületből.

A támogatásokat a Galaxy mérföldkövek teljesítéséhez kötve folyósítaná. A kiemelt területek között szerepelnek a kvantumrezisztens Bitcoin-tranzakciók, az új digitális aláírási eljárások, a tárcák és intézményi letétkezelők átállását segítő eszközök, valamint a javasolt megoldások független biztonsági ellenőrzései.

Az 5 millió dollár önmagában nem óriási összeg a Bitcoin gazdasági méretéhez képest. Jelentősége inkább abban rejlik, hogy intézményi szinten is legitim kutatási és fejlesztési területté teszi a kvantumbiztonságot.

A kezdeményezés azt üzeni, hogy a problémát már nem kizárólag elméleti kriptográfusok vagy távoli jövővel foglalkozó kutatók vizsgálják. Olyan intézményi piaci szereplők is napirendre vették, amelyeknek közvetlen gazdasági érdekük fűződik a Bitcoin hosszú távú működőképességéhez.

Valós veszély vagy eltúlzott pánik?

A legpontosabb válasz az, hogy a Bitcoin kvantumkockázata valós, de nem közvetlen.

Jelenleg nincs nyilvánosan ismert, kriptográfiai szempontból releváns kvantumszámítógép, angol rövidítéssel CRQC. Ez alatt olyan hibajavított kvantumgépet értünk, amely nemcsak laboratóriumi kísérletekre vagy speciális demonstrációkra alkalmas, hanem a gyakorlatban is képes lenne a széles körben használt nyilvános kulcsú kriptográfia feltörésére.

A Galaxy is egyértelműen úgy fogalmazott, hogy ma még nem létezik ilyen rendszer. A vállalat szerint azonban a fejlesztési időtávval kapcsolatos várakozások rövidülnek, miközben a Bitcoin protokollmódosításainak megtervezése, ellenőrzése és bevezetése akár hosszú éveket is igénybe vehet.

Ez különbözteti meg a felelős felkészülést a pánikkeltéstől.

Nem azért kell most foglalkozni a kvantumveszéllyel, mert holnap reggel egy ismeretlen támadó kiüríti a bitcoin-tárcákat. Azért kell most elkezdeni a munkát, mert egy decentralizált, több százmilliárd dolláros rendszer kriptográfiai átállását nem lehet néhány hét alatt végrehajtani.

Egy nagyvállalat saját informatikai rendszerében központilag elrendelhető egy új biztonsági szabvány bevezetése. Egy stabilcoin kibocsátója lecserélheti az okosszerződést, módosíthatja a működési szabályokat, vagy szükség esetén befagyaszthat bizonyos címeket.

A Bitcoinnál nincs központi üzemeltető, aki egyoldalúan frissíthetné az egész hálózatot. A tárcafejlesztőknek, tőzsdéknek, bányászoknak, letétkezelőknek, csomópont-üzemeltetőknek és felhasználóknak összehangoltan kell elfogadniuk és bevezetniük a változásokat.

A Bitcoin esetében ezért a kvantumkockázat elsősorban nem egy megoldhatatlan matematikai probléma. Sokkal inkább koordinációs, gazdasági és irányítási kihívás.

Mit tudna feltörni egy kvantumszámítógép?

A Bitcoin biztonságáról beszélve két egymástól eltérő kriptográfiai feladatot kell megkülönböztetni:

1. a blokkok és tranzakciók összefűzését, valamint a bányászatot;
2. a bitcoinok elköltését engedélyező digitális aláírásokat.

A közbeszéd gyakran összemossa a kettőt, pedig a kvantumszámítógépek szempontjából nagyon különböző kockázatot jelentenek.

A SHA-256 és a Bitcoin bányászata

A Bitcoin bányászata és blokkláncának integritása alapvetően a SHA-256 nevű hashfüggvényre épül.

A hashfüggvény egy olyan matematikai eljárás, amely tetszőleges mennyiségű adatból egy meghatározott hosszúságú digitális lenyomatot készít. Már az eredeti adatok apró megváltoztatása is teljesen más lenyomatot eredményez.

A Bitcoin-bányászok lényegében hatalmas mennyiségű számítást végeznek annak érdekében, hogy olyan blokkazonosítót találjanak, amely megfelel a hálózat által meghatározott nehézségi feltételnek.

Egy kvantumszámítógép a Grover-algoritmus segítségével elméletileg felgyorsíthat bizonyos keresési feladatokat. Ez azonban csak úgynevezett négyzetgyökös gyorsulást biztosít. Nem jelenti azt, hogy a Bitcoin bányászata egyik napról a másikra korlátlanul egyszerűvé válna.

Egy kvantumbányász sem hozhatná létre egyszerre az összes még ki nem bányászott bitcoint. A kibocsátási szabályokat, a blokkjutalmat, a felezéseket és a 21 millió darabos felső korlátot a teljes csomópontok által ellenőrzött konszenzusszabályok határozzák meg.

A kvantumszámítógép továbbá nem írhatná egyszerűen át tetszése szerint a régi tranzakciókat. Egy korábbi blokk megváltoztatásához újra kellene számolnia az adott blokk és az azt követő valamennyi blokk munkabizonyítékát, majd tartósan meg kellene előznie a becsületes hálózat összesített számítási teljesítményét.

A bányászat kvantumkockázata tehát nem nulla, de nem ez a Bitcoin leggyengébb pontja.

A digitális aláírások jelentik a valódi célpontot

A komolyabb veszély a bitcoinok tulajdonjogát igazoló digitális aláírási rendszert érinti.

A Bitcoin hagyományosan az ECDSA nevű elliptikus görbéken alapuló digitális aláírási algoritmust használja. A Taproot 2021-es aktiválása óta Schnorr-aláírások is használhatók. Mindkét rendszer a secp256k1 elliptikus görbére épül.

Egy Bitcoin-tárcában leegyszerűsítve három fogalommal találkozhatunk:

• privát kulcs: a titkos szám, amely lehetővé teszi a bitcoin elköltését;
• nyilvános kulcs: a privát kulcsból kiszámított ellenőrzési adat;
• cím: általában a nyilvános kulcsból vagy egy kapcsolódó szkriptből képzett rövidebb azonosító.

A mai hagyományos számítógépekkel gyakorlatilag kivitelezhetetlen visszaszámítani a privát kulcsot a nyilvános kulcsból. A rendszer biztonsága arra épül, hogy ez a matematikai probléma belátható időn belül nem oldható meg.

Egy kellően erős kvantumszámítógép azonban a Shor-algoritmus alkalmazásával elméletileg megoldhatná az elliptikus görbék diszkrét logaritmusproblémáját. Közérthetően ez azt jelenti, hogy egy ismert nyilvános kulcsból visszaszámíthatná a hozzá tartozó privát kulcsot.

A támadónak nem kellene megszereznie a helyreállító kifejezést, feltörnie a hardvertárcát vagy hozzáférnie az áldozat számítógépéhez. Elég lenne a blokkláncon látható nyilvános kulcs.

Az így megszerzett privát kulccsal a támadó teljesen szabályosnak látszó digitális aláírást készíthetne, majd saját címére utalhatná az érintett bitcoinokat. A hálózat ezt hiteles tranzakciónak látná, mert a matematikai aláírás valóban érvényes lenne.

Ez nem a blokklánc „feltörése” lenne a hétköznapi értelemben. Sokkal inkább a tulajdonjogot igazoló kulcsrendszer kompromittálása.

Egyszerű példa a kvantumos bitcoinlopásra

Tegyük fel, hogy Anna egy régi Bitcoin-címen tart 2 BTC-t.

A címhez tartozó nyilvános kulcs egy korábbi tranzakció során már megjelent a blokkláncon. Ma ez nem jelent közvetlen veszélyt, mert hagyományos számítógéppel a nyilvános kulcsból nem lehet ésszerű idő alatt kiszámítani Anna privát kulcsát.

Egy jövőbeli, megfelelően nagy teljesítményű kvantumszámítógép azonban elvégezhetné ezt a számítást.

A támadó ekkor:

1. kiválasztaná Anna nyilvánosan látható kulcsát;
2. kvantumszámítással meghatározná a privát kulcsot;
3. aláírna egy tranzakciót Anna nevében;
4. a 2 BTC-t saját címére küldené.

A blokklánc nem tudná megkülönböztetni az eredeti tulajdonost a támadótól. A Bitcoin nem személyazonosságot, hanem érvényes digitális aláírást ellenőriz.

Aki képes érvényes aláírást készíteni, azt a protokoll a bitcoinok jogos elköltőjének tekinti.

Mennyi bitcoin lehet kvantumkockázatnak kitéve?

A Glassnode 2026. május 20-án publikált elemzése szerint körülbelül 6,04 millió BTC, vagyis az addig kibocsátott mennyiség 30,2 százaléka található olyan kimenetekben, amelyek nyilvános kulcsa már látható a blokkláncon.

A kutatás szerint további 13,99 millió BTC, az addig kibocsátott mennyiség 69,8 százaléka nem mutatott nyilvánoskulcs-kitettséget nyugalmi állapotban.

A 6,04 millió BTC nem azt jelenti, hogy ezeket az érméket ma el lehet lopni. Kizárólag azt mutatja meg, hogy egy megfelelően erős jövőbeli kvantumszámítógépnek már rendelkezésére állna a támadáshoz szükséges nyilvános kulcs.

A Bitcoin árfolyama 2026. augusztus 2-án, a cikk készítésekor megközelítőleg 63 077 dollár volt. Ezen az árfolyamon a Glassnode által azonosított 6,04 millió BTC értéke mintegy 381 milliárd dollárt tett ki.

Ez az összeg jól érzékelteti, miért érdemes évekkel a veszély tényleges megjelenése előtt finanszírozni a védekezést.

Strukturális és működési kitettség

A Glassnode két fő kategóriára bontotta a kvantumkockázatnak kitett állományt.

A strukturális kitettség olyan Bitcoin-kimeneteket jelent, amelyek felépítésükből következően nyilvánossá teszik a kulcsot. Ebbe a kategóriába mintegy 1,92 millió BTC, az addig kibocsátott mennyiség 9,6 százaléka tartozott.

A működési kitettség olyan érméket jelent, amelyek eredetileg védettebbek lehettek, de cím-újrahasználat, részleges elköltés vagy letétkezelési gyakorlat miatt a nyilvános kulcsuk időközben láthatóvá vált. Ebbe a csoportba 4,12 millió BTC, vagyis 20,6 százalék tartozott.

A kutatás szerint csak a tőzsdékhez kapcsolható egyenlegek körülbelül 1,63 millió BTC-t képviseltek. Ez arra utal, hogy a kockázat egy része jobb tárcakezeléssel, új címek rendszeres használatával és megfelelő intézményi migrációval csökkenthető.

Miért baj a Bitcoin-címek újrahasználata?

Sok modern Bitcoin-címnél a blokkláncon kezdetben nem maga a nyilvános kulcs, hanem annak hashértéke látható. A nyilvános kulcs jellemzően akkor jelenik meg, amikor a tulajdonos elkölti a címen található bitcoinokat.

Ha a cím teljes egyenlegét elköltik, és soha többé nem érkezik rá bitcoin, akkor a nyilvánosságra került kulcshoz már nem marad ellopható egyenleg.

Probléma akkor keletkezik, ha:

• ugyanazt a címet többször használják;
• egy tranzakció után marad rajta el nem költött összeg;
• később újra bitcoin érkezik rá;
• vagy a tárca nem megfelelően kezeli a visszajáró összeget.

Ekkor a nyilvános kulcs már ismert, miközben bitcoin továbbra is kapcsolódik hozzá.

Ezért tekinthető alapvető biztonsági gyakorlatnak az új fogadócímek használata. A modern hierarchikus determinisztikus, vagyis HD-tárcák automatikusan képesek új címet létrehozni minden beérkező tranzakcióhoz.

A címek újrahasználatának elkerülése nemcsak a jövőbeli kvantumkockázatot csökkenti. Az adatvédelmet is javítja, mert megnehezíti, hogy külső megfigyelők egyetlen tulajdonoshoz kapcsolják a különböző tranzakciókat.

Mi a különbség a hosszú és rövid kitettség között?

A kvantumtámadásokkal foglalkozó Bitcoin-fejlesztők megkülönböztetik a hosszú idejű és a rövid idejű kulcskitettséget.

Hosszú idejű támadás

Hosszú idejű támadásról beszélünk, amikor a nyilvános kulcs már tartósan látható a blokkláncon.

A támadónak ilyenkor akár napjai, hetei vagy hónapjai is lehetnek arra, hogy kiszámítsa a privát kulcsot. A régi, évek óta mozdulatlan és nyilvános kulccsal rendelkező érmék ebbe a kategóriába tartoznak.

A kvantumszámítógépek első generációja várhatóan elsősorban az ilyen célpontokra jelentene veszélyt, mert a támadónak nem kellene néhány perc alatt elvégeznie a számítást.

Rövid idejű támadás

Rövid idejű támadás akkor történhetne, amikor egy felhasználó új tranzakciót küld a hálózatba.

A tranzakció aláírásának ellenőrzéséhez nyilvánossá válik a nyilvános kulcs. A támadónak a tranzakció megerősítése előtt, vagyis gyakran néhány percen belül kellene:

• kiszámítania a privát kulcsot;
• elkészítenie egy másik tranzakciót;
• és megpróbálnia elérni, hogy a bányászok az ő tranzakcióját erősítsék meg.

Ehhez lényegesen gyorsabb és fejlettebb kvantumszámítógép szükséges, mint a hosszú idejű kitettségek kihasználásához.

A BIP-360 tervezete ezért elsősorban a hosszú idejű támadások ellen kínálna védelmet. A rövid idejű veszély teljes kezeléséhez valódi posztkvantum-aláírások bevezetésére lehet szükség.

Mely Bitcoin-címek lehetnek különösen érzékenyek?

A kvantumkockázat nem minden Bitcoin-kimenetet egyformán érint.

Korai P2PK-kimenetek

A Bitcoin első éveiben gyakran használt P2PK, vagyis Pay-to-Public-Key kimenetek közvetlenül tartalmazzák a nyilvános kulcsot. Ezek az érmék ezért hosszú idejű kvantumkitettséggel rendelkeznek.

Ide tartozhat számos korai bányászati jutalom is.

Újrahasznált címek

Egy eredetileg hash mögé rejtett nyilvános kulcs is láthatóvá válhat az első elköltés után. Ha ugyanazon kulcshoz továbbra is tartozik bitcoin, a fennmaradó összeg kitettségbe kerülhet.

Taproot-kimenetek

A bc1p kezdetű Taproot-címek úgynevezett kulcsalapú elköltési útja eleve egy elliptikus görbén alapuló nyilvános kulcshoz kapcsolódik. Ez hatékony, olcsó és adatvédelmi szempontból előnyös lehet, de egy jövőbeli kvantumtámadó számára hosszú távú célpontot jelenthet.

Fontos, hogy a Taproot használata ettől még ma nem tekinthető veszélyesnek. A kockázat csak egy megfelelő képességű kvantumszámítógép megjelenésével válna gyakorlativá.

Mi történhet Satoshi bitcoinjaival?

A kvantumvita egyik legérzékenyebb kérdése a Satoshi Nakamotóhoz kapcsolt korai bitcoinok sorsa.

Széles körben idézett blokkláncelemzések szerint a Bitcoin álneves megalkotója vagy egy hozzá köthető korai bányászati szereplő nagyjából 600 ezer és 1,1 millió BTC közötti összeget bányászhatott. A gyakran említett 1,1 millió BTC-s becslés az úgynevezett Patoshi-mintán alapul, de az érmék tulajdonjogát nem lehet teljes bizonyossággal bizonyítani.

Az 1,1 millió BTC a Bitcoin végleges, 21 millió darabos kínálati korlátjának körülbelül 5,24 százaléka. A 2026. augusztus 2-i, hozzávetőleg 63 077 dolláros árfolyamon ez közel 69,4 milliárd dollárt jelentene.

A Satoshihoz kötöttként emlegetett korai P2PK-kimenetek nyilvános kulcsai már láthatók. Ha egy kvantumszámítógép képes lenne ezekből privát kulcsot számítani, akkor elméletileg megszerezhetné az érméket.

A probléma nem pusztán az, hogy egy támadó hirtelen óriási mennyiségű bitcoint birtokolna. A piac nem tudná azonnal eldönteni, hogy:

• valóban Satoshi mozgatta meg az érméket;
• egy eredeti tulajdonos jelentkezett hosszú hallgatás után;
• elveszettnek hitt kulcsok kerültek elő;
• vagy kvantumtámadás kezdődött.

Már a bizonytalanság is rendkívüli piaci pánikot okozhatna.

Az érmék gyors eladása likviditási sokkot eredményezhetne. Még nagyobb problémát jelentene azonban a felismerés, hogy más régi és nyilvános kulccsal rendelkező bitcoinok is ellophatók.

Ilyen helyzetben nem egyszerű árfolyamkorrekcióról lenne szó. A piac a Bitcoin tulajdonjogi rendszerének megbízhatóságát kezdené újraárazni.

Nem biztos, hogy a támadó azonnal eladná a bitcoinokat

A kvantumtámadást gyakran úgy képzelik el, hogy egy támadó egyetlen pillanat alatt kiürít minden sebezhető tárcát, majd azonnal eladja az ellopott bitcoinokat.

Ez csak az egyik lehetséges forgatókönyv.

Egy gazdaságilag racionális támadó valószínűleg megpróbálná elkerülni, hogy túl korán felfedje a képességét. Először kisebb összegeket mozgathatna meg, tesztelhetné a tőzsdék és blokkláncelemző cégek reakcióját, vagy hosszabb idő alatt próbálhatná realizálni a nyereséget.

Egy állami vagy politikai szereplő célja ugyanakkor nem feltétlenül a profitszerzés lenne. Elképzelhető lenne olyan támadás is, amelynek elsődleges célja a Bitcoinba vetett bizalom lerombolása, a piaci káosz előidézése vagy egy rivális ország pénzügyi szereplőinek megkárosítása.

A BIP-361 szerzői arra is figyelmeztetnek, hogy a támadó előre kiszámíthatja a privát kulcsokat, majd csak később, összehangoltan továbbíthatja a tranzakciókat. Emiatt előfordulhat, hogy a hálózat szereplői csak a lopások megkezdése után ismerik fel a kvantumáttörést.

Mikor jelenhet meg a Bitcoinra veszélyes kvantumgép?

Erre jelenleg nincs hitelesen meghatározható pontos dátum.

A becslések azért térnek el jelentősen, mert nemcsak a kvantumbitek, vagyis qubitek számát kell figyelembe venni. Legalább ilyen fontos:

• a qubitek hibaaránya;
• a hibajavítás hatékonysága;
• a kapuműveletek sebessége;
• a qubitek összekapcsolhatósága;
• a rendszer stabil működési ideje;
• valamint a támadóalgoritmusok folyamatos optimalizálása.

Fizikai és logikai qubitek

A hírekben szereplő qubitszámok könnyen félrevezetők.

A fizikai qubit egy tényleges hardverelem, amely rendkívül érzékeny a zajra és a környezeti hatásokra. A logikai qubit ezzel szemben több fizikai qubitből, hibajavítás segítségével létrehozott, megbízhatóbban használható számítási egység.

Egyetlen jó minőségű logikai qubithez a technológiától és hibaaránytól függően több száz vagy akár több ezer fizikai qubitre is szükség lehet.

Ezért egy több ezer fizikai qubittel rendelkező kísérleti rendszer még nem feltétlenül alkalmas komoly kriptográfiai támadásra.

A Google 2026-os számításai

A Google Quantum AI 2026 márciusában közzétett tanulmánya jelentősen csökkentette az elliptikus görbéken alapuló kriptográfia feltöréséhez korábban becsült erőforrásigényt.

A kutatók két olyan kvantumáramkört ismertettek, amelyek a 256 bites elliptikusgörbe-probléma megoldására:

• kevesebb mint 1200 logikai qubitet és körülbelül 90 millió Toffoli-kapuműveletet;
• illetve kevesebb mint 1450 logikai qubitet és körülbelül 70 millió Toffoli-kapuműveletet igényelnének.

A Google becslése szerint megfelelő technikai feltételek mellett egy kevesebb mint 500 ezer fizikai qubitből álló, hibajavított szupravezető rendszer néhány perc alatt hajthatná végre a számítást. Ez körülbelül húszszoros javulás a korábbi hardverigény-becslésekhez képest.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy jelenleg létezik ilyen gép. A számítás egy jövőbeli, nagy léptékű, alacsony hibaaránnyal működő rendszer feltételezett képességét mutatja meg.

Fontos különbség az is, hogy a Google által említett 2029-es időpont elsősorban migrációs és felkészülési céldátum. Nem tudományos bizonyíték arra, hogy 2029-ben biztosan elkészül a Bitcoin feltörésére alkalmas kvantumszámítógép.

Tudományos valószínűségi becslések

Egy 2026 júniusában megjelent, lektorálás előtti kutatás Monte Carlo-modell segítségével vizsgálta a kriptográfiailag releváns kvantumszámítógépek várható megjelenését.

A modell hozzávetőleg:

• egyhatod valószínűséget becsült 2035-ig;
• közel 30 százalékot 2040-ig;
• és körülbelül 60 százalékot 2050-ig.

A szerzők hangsúlyozták, hogy a veszély valós, de kezelhető, és a Bitcoin esetében a legnagyobb korlát várhatóan nem a szükséges matematika, hanem a megfelelő időben végrehajtott hálózati migráció lesz.

Ezek nem biztos előrejelzések. Inkább azt mutatják meg, hogy a bizonytalanság rendkívül nagy, ezért nem érdemes sem biztos közeli katasztrófát, sem garantált több évtizedes biztonságot feltételezni.

A posztkvantum-kriptográfia már nem tudományos fantasztikum

Bár a Bitcoin még nem használ teljes körű posztkvantum-aláírásokat, a szükséges algoritmusok alapjai már léteznek.

Az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet, a NIST 2024 augusztusában véglegesítette első három posztkvantum-kriptográfiai szabványát:

• FIPS 203, ML-KEM: kulcslétesítési eljárás;
• FIPS 204, ML-DSA: rácsalapú digitális aláírási szabvány;
• FIPS 205, SLH-DSA: hashfüggvényeken alapuló digitális aláírási szabvány.

A NIST az algoritmusokat azonnali használatra késznek minősítette, és arra ösztönözte a rendszergazdákat, hogy időben kezdjék meg az átállást.

Ez azt jelenti, hogy a Bitcoin fejlesztőinek nem feltétlenül kell teljesen új matematikai módszert feltalálniuk.

A nehézség abban rejlik, hogy az új algoritmusokat úgy kell beépíteni a Bitcoinba, hogy azok:

• kellően biztonságosak legyenek;
• ne növeljék kezelhetetlenül a tranzakciók méretét;
• ne terheljék túl a csomópontokat;
• hardvertárcákon is használhatók legyenek;
• több évtizedig ellenálljanak;
• és lehetőség szerint később is cserélhetők maradjanak.

A posztkvantum-aláírások gyakran lényegesen nagyobbak az ECDSA- vagy Schnorr-aláírásoknál. Ez több blokktárhelyet, nagyobb hálózati adatforgalmat és magasabb tranzakciós díjakat eredményezhet.

A Bitcoin fejlesztői ezért nem egyszerűen a „legbiztonságosabbnak” tűnő algoritmust keresik. Olyan megoldást kell találniuk, amely a biztonság, a méret, a számítási költség és a későbbi módosíthatóság között is megfelelő egyensúlyt teremt.

Mit javasol a BIP-360?

A BIP a Bitcoin Improvement Proposal, vagyis Bitcoin-fejlesztési javaslat rövidítése.

A BIP-dokumentumokban fejlesztők írhatnak le új technikai vagy működési elképzeléseket. Fontos azonban, hogy egy BIP-szám kiosztása nem jelenti a javaslat elfogadását vagy közelgő aktiválását. A hivatalos BIP-tár maga is hangsúlyozza, hogy a közzététel nem bizonyít közösségi konszenzust.

A BIP-360 jelenlegi változata egy Pay-to-Merkle-Root, röviden P2MR nevű új kimenettípust javasol.

A megoldás a Taproot szkriptes funkcióinak jelentős részét megtartaná, de eltávolítaná az úgynevezett kulcsalapú elköltési útvonalat. A kimenet kizárólag egy Merkle-fába rendezett szkriptstruktúra gyökerére hivatkozna.

A cél az, hogy a nyilvános kulcs ne legyen tartósan látható pusztán attól, hogy a kimenet létrejött.

A P2MR előnyei:

• mérsékelheti a hosszú idejű kvantumkitettséget;
• felhasználhatja a már működő Taproot-infrastruktúra egy részét;
• előkészítheti a posztkvantum-aláírások későbbi integrációját;
• fokozatos átállást tehet lehetővé.

Ugyanakkor a BIP-360 önmagában nem teszi teljesen kvantumbiztossá a Bitcoint.

A tranzakció elköltésekor továbbra is megjelenhet egy hagyományos nyilvános kulcs. Egy rendkívül gyors kvantumszámítógép a megerősítés előtti rövid időszakban még megpróbálhatná megszerezni a privát kulcsot.

A teljes védelemhez ezért a P2MR-t később posztkvantum-aláírásokkal kellene kombinálni.

Mit javasol a vitatott BIP-361?

A BIP-361 ennél jóval radikálisabb migrációs tervet vázol fel.

A tervezet státusza jelenleg „Draft”, vagyis csak javaslat. Nem elfogadott Bitcoin-szabály, és nem biztos, hogy valaha a jelenlegi formájában aktiválják.

A javaslat két nagy fázist különböztet meg.

A fázis: az új kitettségek megszüntetése

Az első szakaszban a hálózat fokozatosan megtiltaná, hogy új bitcoinokat kvantumérzékeny címtípusokra küldjenek.

A hagyományos címeken tartott érméket még át lehetne utalni posztkvantum-kimenetekre, de az ellenkező irányt már nem engednék.

A tervezet szerint ez a korlátozás nagyjából 160 ezer blokkal, hozzávetőleg három évvel az aktiválás után lépne életbe.

B fázis: a régi aláírások korlátozása

További két év elteltével, vagyis összesen körülbelül öt év után szigorodna a hagyományos ECDSA- és Schnorr-aláírások ellenőrzése.

A sokszor idézett leegyszerűsítéssel szemben a BIP-361 nem pusztán azt mondja ki, hogy minden régi érme automatikusan megsemmisülne.

A tervezet kvantumbiztos mentési eljárásokat próbálna kialakítani, amelyek lehetővé tennék az eredeti tulajdonos számára, hogy a támadó számára nem ismert kiegészítő adatokkal bizonyítsa jogosultságát.

Ilyen bizonyíték lehetne például egy hierarchikus determinisztikus tárca magasabb szintű, megerősített kulcslevezetési adatának ismerete. A kvantumtámadó egy nyilvános kulcsból megszerezhetné az adott privát kulcsot, de nem feltétlenül ismerné a tárca eredeti magját vagy a kapcsolódó szülőkulcsot.

A probléma az, hogy nem minden régi bitcoinhoz létezik ilyen többletinformáció.

A nagyon korai P2PK-kimeneteknél jelenleg nem ismert olyan általános bizonyíték, amellyel egyértelműen meg lehetne különböztetni az eredeti tulajdonost a kvantumtámadótól.

A tulajdonjogi dilemma

A technikai kérdés mögött súlyos filozófiai és tulajdonjogi konfliktus húzódik.

Mi történjen azokkal a bitcoinokkal, amelyek tulajdonosa nem hajtja végre időben az átállást?

Az egyik megközelítés szerint a Bitcoin alapszabálya egyszerű: aki érvényes aláírást tud készíteni, az elköltheti az érmét. Ha egy kvantumszámítógép megszerzi a privát kulcsot, akkor a hálózatnak nem feladata eldönteni, hogy ez lopás vagy jogos költés.

A másik álláspont szerint a kvantummal kiszámított kulcs elfogadása nem a tulajdonjog semleges tiszteletben tartása lenne, hanem a teljes Bitcoin-vagyon egy részének átadása annak a szereplőnek, aki elsőként jut hozzá a megfelelő kvantumtechnológiához.

Három alapvető lehetőség képzelhető el:

1. Minden régi érme elkölthető marad.
   Ez megőrzi a jelenlegi szabályokat, de lehetővé teszi a kvantumlopást.
2. A régi érmék korlátozott vagy speciális eljárással költhetők el.
   Ez mentési lehetőséget adhat az eredeti tulajdonosoknak, de bonyolult új szabályokat igényel.
3. A nem migrált régi érméket végleg befagyasztják.
   Ez megakadályozhatja a kvantumlopást, de hozzáférhetetlenné teheti olyan felhasználók vagyonát is, akik egyszerűen későn értesültek az átállásról.

Nincs olyan választás, amely minden szempontból semleges lenne.

Ha a hálózat nem tesz semmit, a kvantumtámadó javára módosulhat a vagyoneloszlás.

Ha a hálózat befagyasztja a régi érméket, egyes eredeti tulajdonosok veszíthetik el a hozzáférést.

A Bitcoin-közösségnek ezért előbb-utóbb választania kellhet két nehezen összeegyeztethető elv között: a jelenlegi aláírási szabályok változatlansága és a gazdasági tulajdonjog védelme között.

Miért nehezebb a közösségi döntés, mint a kriptográfia?

A posztkvantum-aláírások technikailag megvalósíthatók. A nagyobb probléma annak eldöntése, hogy pontosan melyik megoldást, mikor és milyen migrációs szabályokkal kell aktiválni.

A Bitcoin szándékosan konzervatív rendszer.

Ez védi meg attól, hogy egy fejlesztőcsoport, vállalat vagy kormány könnyen átírja a működését. Ugyanez a tulajdonság azonban lassítja a sürgős biztonsági változtatásokat is.

Az átálláshoz több szereplőnek kell együttműködnie:

• a Bitcoin Core és más csomópontszoftverek fejlesztőinek;
• a bányászoknak;
• a tőzsdéknek;
• a hardvertárca-gyártóknak;
• a letétkezelőknek;
• az ETF-szolgáltatóknak;
• a fizetési szolgáltatóknak;
• és több millió egyéni felhasználónak.

Egy technikai javaslat elkészítése csak a folyamat kezdete.

Ezután következik:

• a nyilvános szakmai vita;
• a kriptográfiai ellenőrzés;
• a kód megírása;
• a biztonsági audit;
• a teszthálózati működés;
• a tárcák és tőzsdék integrációja;
• az aktiválási feltételek kialakítása;
• végül pedig a régi bitcoinok áthelyezése.

Ha a közösség csak akkor kezdene komolyan foglalkozni a kérdéssel, amikor már megjelent az első megfelelő kvantumszámítógép, valószínűleg késő lenne.

BlackRock: kezelhető, de nem elhanyagolható veszély

A kvantumkockázat már a világ legnagyobb vagyonkezelőinek dokumentumaiban is megjelent.

A BlackRock iShares Bitcoin Trust ETF 2025-ös pénzügyi évére vonatkozó, 2026. február 27-én benyújtott éves jelentése arra figyelmeztetett, hogy a kvantumszámítás jövőbeli fejlődése hatástalanná teheti a Bitcoin által használt kriptográfiai algoritmusok egy részét.

A dokumentum szerint ez veszélyeztethetné a hálózat biztonságát, illetve lehetővé tehetné a rosszindulatú szereplők számára az ETF vagy más Bitcoin-tulajdonosok tárcáinak kompromittálását, veszteséget okozva a részvényeseknek.

Ez nem azt jelenti, hogy a BlackRock közeli összeomlást vár. A vállalat 2026. július 3-án publikált elemzése éppen ellenkezőleg, kezelhető kockázatként jellemezte a kvantumveszélyt.

A BlackRock szerint már rendelkezésre állnak életképes posztkvantum-szabványok. A legnagyobb feladat a decentralizált blokkláncok időben és rendezett módon végrehajtott átállítása.

A vagyonkezelő úgy véli, hogy egy jól kivitelezett migráció csökkentheti a bizonytalanságot, erősítheti a blokkláncok ellenálló képességét, és hosszabb távon akár magasabb értékeltséget is támogathat.

Ez fontos befektetői szempont.

A kvantumkockázat nem feltétlenül csak negatív tényező. Ha a Bitcoin bizonyítani tudja, hogy egy alapvető kriptográfiai változásra is képes decentralizált módon reagálni, az hosszú távon növelheti a rendszer hitelességét.

Mi történne az árfolyammal egy igazolt kvantumtámadás esetén?

Egy valóban igazolt kvantumtámadás várhatóan rendkívül erős piaci reakciót váltana ki.

A pontos árfolyamhatást lehetetlen előre kiszámítani, de valószínűleg több folyamat egyszerre indulna el:

• a régi címeken tartott bitcoinok tulajdonosai menekülni próbálnának;
• a tőzsdék ideiglenesen leállíthatnák a ki- és befizetéseket;
• a letétkezelők sürgősségi intézkedéseket vezetnének be;
• a tranzakciós díjak megugorhatnának;
• a hálózat mempoolja megtelhetne;
• a határidős piacokon tömeges likvidálások következhetnének;
• az ETF-ek árfol következhetnének;
• az ETF-ek árfolyama átmenetileg jelentősen eltérhetne a mögöttes bitcoin értékétől;
• a fejlesztők és csomópont-üzemeltetők sürgősségi protokollmódosításról vitáznának.

A legsúlyosabb probléma nem feltétlenül az elsőként ellopott bitcoinmennyiség lenne.

A piacnak azt kellene eldöntenie, hogy a támadás:

• elszigetelt esemény;
• korlátozott számú régi cím problémája;
• vagy a Bitcoin valamennyi jelenlegi aláírását érintő rendszerszintű veszély.

Amíg ez nem tisztázódna, a bizonytalanság valószínűleg szélsőséges volatilitást okozna.

Három lehetséges forgatókönyv

1. Rendezett, időben végrehajtott átállás

Ez a legkedvezőbb forgatókönyv.

A fejlesztők évekkel a támadás lehetősége előtt kiválasztják és aktiválják a megfelelő posztkvantum-megoldásokat. A tárcák, tőzsdék és letétkezelők fokozatosan átállnak, a felhasználók pedig hosszú határidőt kapnak bitcoinjaik áthelyezésére.

Ebben az esetben a kvantumveszély kezelhető technológiai frissítéssé válhat. Az átállás valószínűleg költséges és vitatott lenne, de nem feltétlenül okozna tartós bizalomvesztést.

2. Későn felismert, de még kezelhető veszély

Ebben a forgatókönyvben egy jelentős kvantumtechnológiai áttörés lerövidíti a korábban várt időtávot.

A Bitcoin még nem szenved támadást, de a piac arra a következtetésre jut, hogy csak néhány év maradt a migrációra.

Ez valószínűleg:

• erős árfolyam-ingadozást;
• politikai és fejlesztői vitákat;
• gyorsított szoftverfrissítéseket;
• magasabb tranzakciós díjakat;
• és jelentős intézményi nyomást eredményezne.

A hálózat még megvédhető lenne, de a kapkodás növelné a programhibák és hibás döntések kockázatát.

3. Titkos kvantumáttörés és váratlan támadás

Ez a legsúlyosabb lehetőség.

Egy állami vagy magánszereplő úgy hoz létre kriptográfiai támadásra alkalmas kvantumszámítógépet, hogy a képességet nem hozza nyilvánosságra.

A támadó előre megszerzi számos régi cím privát kulcsát, majd összehangoltan megmozgatja az érméket.

Ebben az esetben a Bitcoin-közösségnek egy működés közben zajló támadásra kellene reagálnia. A technikai megoldás mellett azonnal dönteni kellene a támadó tranzakciók elfogadásáról, a régi címek befagyasztásáról és egy esetleges láncválás kezeléséről.

Ez egzisztenciális válságot okozhatna, bár még ebben az esetben sem következne automatikusan a Bitcoin végleges megszűnése. A hálózat technikailag tovább működhetne, de a társadalmi konszenzus és a tulajdonjogi folytonosság súlyosan sérülhetne.

Mit érdemes figyelniük a befektetőknek?

A kvantumkockázat értékelésénél nem a szenzációs címek jelentik a leghasznosabb információt.

Érdemes inkább az alábbi fejleményeket követni.

A BIP-ek állapota

A BIP-360 és BIP-361 puszta létezése még nem jelent közelgő protokollfrissítést.

Fontosabb kérdések:

• készül-e működő referenciaimplementáció;
• milyen eredményeket hoznak a biztonsági auditok;
• megjelenik-e teszthálózati támogatás;
• támogatják-e jelentős tárca- és tőzsdeszolgáltatók;
• kialakul-e széles fejlesztői konszenzus.

Posztkvantum-aláírások Bitcoin-integrációja

A valódi előrelépés az lesz, amikor konkrét, részletes és auditálható javaslat jelenik meg valamely posztkvantum-aláírás bevezetésére.

A befektetőknek nemcsak az algoritmus nevét kell figyelniük. Fontos az aláírás mérete, az ellenőrzési sebesség, a hardvertárcák támogatása és az esetleges hibák esetén rendelkezésre álló frissítési útvonal is.

A kvantum-hibajavítás fejlődése

A nyers fizikai qubitszámnál fontosabb lehet:

• a logikai qubitek száma;
• a logikai műveletek hibaaránya;
• a folyamatosan futtatható áramkörök mélysége;
• és a több millió kapuműveletből álló programok végrehajtási képessége.

Egy látványos qubitszámról szóló sajtóközlemény önmagában nem bizonyít kriptográfiai támadóképességet.

A kitett bitcoinmennyiség változása

Ha a tőzsdék és letétkezelők jobb címkezelést vezetnek be, csökkenhet a tartósan nyilvános kulccsal rendelkező bitcoinok mennyisége.

Ha viszont egyre több bitcoin kerül újrahasznált vagy eleve nyilvános kulcsú kimenetekre, a potenciális támadási felület növekedhet.

Intézményi migrációs tervek

Az ETF-ek, tőzsdék és letétkezelők nem várhatnak az utolsó pillanatig.

A piac szempontjából kedvező jel lenne, ha az intézmények konkrét terveket tennének közzé arra, hogyan:

• azonosítják a sérülékeny kimeneteket;
• tesztelik az új címtípusokat;
• kezelik az ügyfelek eszközeit;
• és biztosítják a szolgáltatások folytonosságát.

Mit tehet ma egy átlagos Bitcoin-tulajdonos?

A jelenlegi helyzet nem indokol kapkodó vagy pánikszerű lépéseket.

Ma sokkal valószínűbb veszély a helyreállító kifejezés elvesztése, az adathalász támadás, a rosszindulatú tárcaszoftver, a hibás címre küldött tranzakció vagy egy tőzsde fizetésképtelensége, mint egy kvantumtámadás.

Néhány általános biztonsági gyakorlat ugyanakkor a kvantumkockázatot is mérsékelheti:

• korszerű, rendszeresen frissített tárca használata;
• új fogadócím létrehozása minden tranzakcióhoz;
• a címek újrahasználatának kerülése;
• a tárcaszoftver és a hardvertárca frissítéseinek követése;
• a jelentős összegek megfelelően ellenőrzött önálló vagy intézményi letétkezelése;
• a helyreállító adatok biztonságos, offline mentése.

Nem feltétlenül célszerű kizárólag a kvantumfélelem miatt ismeretlen programba vagy nem ellenőrzött „kvantumbiztos” kriptovalutába mozgatni a megtakarítást.

A kvantumrezisztensnek nevezett projektek között is lehetnek gyenge implementációk, központosított rendszerek, nem auditált algoritmusok és klasszikus biztonsági hibák.

A „kvantumbiztos” marketingkifejezés önmagában nem jelent bizonyított védelmet.

Miért lehet veszélyes a túl korai kapkodás?

Egy biztonsági átállás önmagában is kockázatokat hozhat létre.

Egy új aláírási algoritmusban, tárcaformátumban vagy migrációs eszközben lehet programhiba. Egy hibás felhasználói felület rossz címre küldheti az érméket. A csalók hamis frissítésekkel és adathalász oldalakkal használhatják ki a félelmet.

A felhasználók ezért csak:

• széles körben ellenőrzött;
• nyílt forráskódú;
• függetlenül auditált;
• és megbízható fejlesztőktől származó megoldásokat használjanak.

A távoli kvantumveszély elleni védekezés során nem szabad nagyobb, azonnali veszélynek kitenni a privát kulcsokat.

Befektetői következtetés

A Bitcoin kvantumkockázatát két szélsőséges, egyaránt hibás megközelítés torzíthatja.

Az egyik szerint a kvantumszámítógépek néhány éven belül biztosan megsemmisítik a Bitcoint.

Erre nincs megbízható bizonyíték.

A másik szerint a veszély kizárólag elméleti, ezért évtizedekig semmilyen lépésre nincs szükség.

Ez szintén felelőtlen következtetés lenne.

A helyesebb megközelítés az, hogy a kvantumveszély alacsony rövid távú valószínűségű, de rendkívül nagy lehetséges hatású kockázat.

Az ilyen veszélyeknél nem az a racionális stratégia, hogy megvárjuk a teljes bizonyosságot. Mire mindenki számára bizonyítottá válik a támadóképesség, a biztonságos átálláshoz szükséges idő egy része már elveszhetett.

A Galaxy 5 millió dolláros kezdeményezése ezért nem annak jele, hogy a Bitcoin összeomlása közel van. Inkább azt mutatja, hogy az intézményi szereplők felismerték: a biztonsági migrációt jóval a tényleges veszély előtt kell megtervezni.

A Bitcoin hosszú távú értékét nemcsak az határozza meg, hogy jelenlegi kriptográfiája mennyire erős. Legalább ilyen fontos, hogy a rendszer képes-e időben alkalmazkodni egy megváltozó technológiai környezethez.

A végső kérdés tehát nem az, hogy a kvantumszámítógépek elméletileg feltörhetik-e a jelenlegi Bitcoin-aláírásokat. Erre a válasz igen.

A fontosabb kérdés az, hogy a Bitcoin ökoszisztémája hamarabb végrehajtja-e a szükséges migrációt, mint ahogy egy támadó megszerzi a megfelelő képességet.

Jelenleg erre még van lehetőség. De az időtartalék nagyságát senki sem ismeri biztosan.

Gyakori kérdések

Fel lehet törni ma a Bitcoint kvantumszámítógéppel?

Nem. Jelenleg nincs nyilvánosan ismert olyan hibajavított, kriptográfiai támadásra alkalmas kvantumszámítógép, amely képes lenne a Bitcoin által használt secp256kiteturn656034view0turn656034view3

Egy kvantumgép megváltoztathatná a Bitcoin 21 milliós korlátját?

Nem közvetlenül. A 21 milliós kínálati korlátot a Bitcoin csomópontjai által ellenőrzött konszenzusszabályok tartják fenn. Egy kvantumszámítógép önmagában nem jogosítaná fel a támadót érvénytelen blokkok vagy tetszőleges mrn188444search22turn188444search24

Veszélyben van a SHA-256?

Egy kvantumszámítógép a Grover-algoritmussal elméleti gyorsulást érhet el a hashkeresésben, de ez nem olyan mértékű előny, mint amelyet a Shor-algoritmus biztosíthat az elliptikus görbéken alapuló digitális aláírások ellen. A közvetlenebb veszély ezért a tulajdonjogot igazoló aláírási rendszer.

Ellopható minden bitcoin, amelynek nyilvános a címe?

Nem. A Bitcoin-cím és a nyilvános kulcs nem mindig ugyanaz. Sok cím csak a nyilvános kulcs hashértékét tartalmazza. A kockázat elsősorban akkor nagyobb, ha maga a nyilvános kulcs már látható a blokkláncon, és továbbra is tartozik hozzá el nem költött bitcoin.

Pontosan hány bitcoin kvantumérzékeny?

A Glassnode 2026. májusi elemzése 6,04 millió BTC-t, az addig kibocsátott állomány 30,2 százalékát sorolta a nyugalmi állapotban nyilvános kulccsal rendelkező kimenetek közé. Ez mérési módszertől és definíciótól függő becslés, nem annak álla ellophatók. citeturn358506view2

Biztonságosabb a hardvertárca a kvantumtámadással szemben?

A hardvertárca rendkívül hasznos a mai támadások, például a számítógépes kártevők és az online kulcslopás ellen. Egy jövőbeli kvantumtámadással szemben azonban nem nyújt teljes védelmet, ha az adott bitcoin nyilvános kulcsa már látható a blokkláncon. A támadónak ilyenkor nem kell fizikailag hozzáférnie az eszközhöz.

Segít az új Bitcoin-cím használata?

Igen, bizonyos esetekben. Ha egy korszerű címen még nem vált láthatóvá a nyilvános kulcs, az csökkentheti a hosszú idejű kvantumkitettséget. Az új címek rendszeres használata emellett az adatvédelmet is javítja. A rövid idejű, tranzakció közbeni kvantumtámadás ellen azonban csak posztkvantum-aláírás nyújthat teljesebb védelmet.

A BIP-360 már kvantumbiztossá teszi a Bitcoint?

Nem. A BIP-360 jelenleg tervezet, és nem aktív hálózati szabály. A javasolt P2MR-kimenetek elsősorban a hosszú idejű nyilvánoskulcs-kitettséget mérsékelnék. A teljesebb védelemhez később posztkvantum-aláíriteturn656034view2turn656034view4

A BIP-361 elkobozná Satoshi bitcoinjait?

Nem ilyen egyszerűen. A tervezet korlátozná a hagyományos aláírások használatát, és mentési eljárásokat próbálna biztosítani az eredeti tulajdonosok számára. Egyes korai P2PK-kimeneteknél azonban jelenleg nem ismert olyan többletbizonyíték, amellyel az eredeti tulajdonos egyértelműen megkülönböztethető lenne a kvantumtámadótól. A jiteturn988933view1turn988933view2

Biztos, hogy Satoshi 1,1 millió BTC-t birtokol?

Nem. Az 1,1 millió BTC széles körben használt blokkláncelemzési becslés, amely a Patoshi-mintának nevezett korai bányászati viselkedésen alapul. Más elemzések alacsonyabb mennyiséget becsülnek, és a tulajdonjog nem bizonyítható teljes bizonyossággal.

Mikor jöhet el a „Q-nap”?

Nem ismert. A Q-nap azt az időpontot jelöli, amikor egy kvantumszámítógép először lesz képes a jelenlegi nyilvános kulcsú kriptográfia gyakorlati feltörésére. A becslések a következő évtizedtől több évtizedes időtávig terjednek. Egyetlen konkrét év sem tekinthető bizonyított előrejelzésnek.

El kell adni a bitcoint a kvantumveszély miatt?

A jelenlegi technológiai helyzet önmagában nem bizonyít közvetlen támadásveszélyt. A kvantumkockázatot ugyanakkor érdemes figyelembe venni a Bitcoin hosszú távú technológiai és irányítási kockázatai között. Minden befektetési döntést az egyéni pénzügyi helyzet, időtáv és kockázattűrés alapján kell meghozni.

Jogi nyilatkozat

A cikk kizárólag tájékoztatási és oktatási célt szolgál. Nem minősül befektetési, pénzügyi, kereskedési, jogi vagy adótanácsadásnak, továbbá nem tartalmaz pénzügyi eszköz megvásárlására vagy értékesítésére vonatkozó ajánlást. A kriptoeszközök árfolyama rendkívül változékony, a befektetett tőke részleges vagy teljes elvesztése is lehetséges. A kvantumszámítógépek fejlődési ütemére vonatkozó becslések jelentős bizonytalanságot tartalmaznak. Befektetési döntés előtt minden olvasónak saját kutatást kell végeznie, és szükség esetén engedéllyel rendelkező pénzügyi, jogi vagy adószakértő tanácsát kell kérnie.