Egy új törvényjavaslat forradalmi változást hozhat az orosz családjogban: a kriptovalutákat a jövőben házassági közös vagyonnak tekintenék válás esetén. Az indítvány célja, hogy végre jogilag rendezze a digitális vagyon kérdését, miközben Oroszország a kriptopénz-tranzakciók terén már megelőzte egész Európát.
Új korszak a családjogban: a kriptó mint házassági vagyon
Az orosz Állami Duma egyik képviselője, Igor Antropenko új törvényjavaslatot terjesztett elő, amely a családjogi kódex módosítását célozza. A javaslat szerint a digitális valuták, például a Bitcoin vagy az Ethereum, a jövőben házassági közös vagyonnak minősülnének, ha azokat a házasság ideje alatt szerezték.
Ez azt jelenti, hogy válás esetén ugyanúgy megosztásra kerülne a kriptoportfólió, mint egy ingatlan vagy bankszámla. Azonban a házasságkötés előtt szerzett, illetve ajándékként vagy örökléssel kapott kriptoeszközök egyéni tulajdonban maradnának.
A javaslatot Antropenko már Mihail Misusztyin miniszterelnöknek és Elvira Nabiullina, az Orosz Központi Bank elnökének is továbbította értékelésre.
Antropenko hangsúlyozta, hogy a digitális gazdaság rohamos fejlődésével egyre több orosz használ kriptovalutát befektetésre és megtakarításra, ám a jogi szabályozás eddig elmaradt a valóságtól. Ennek hiánya gyakran sérti az egyik fél vagyonhoz való alkotmányos jogait, főleg válás esetén, amikor nehéz bizonyítani, kié is pontosan a digitális vagyon.
Dél-Korea már évek óta a kriptót is számolja váláskor
Érdekes módon Dél-Korea már 2024-ben bevezette, hogy a kriptovaluták a házastársi vagyon részét képezik. Az ország polgári törvénykönyve 839-2. cikkelye értelmében minden házasság alatt szerzett vagyontárgy, legyen az kézzelfogható (pl. ingatlan) vagy immateriális (pl. kriptó), megosztásra kerül válás esetén.
Ez a jogszabály egy 2018-as legfelsőbb bírósági döntésre épült, amely kimondta, hogy a virtuális eszközök is vagyoni értéket képviselnek.
Dél-Koreában a bíróság akár vizsgálatot is indíthat, ha valamelyik fél gyanítja, hogy partnere eltitkolt kriptoeszközöket tart egy ismeretlen tárcában.
A blokklánc-technológia különösen hatékony eszköz az ilyen esetekben, mivel minden tranzakció nyilvánosan nyomon követhető, és a múltbeli átutalások nem törölhetők.
Egy amerikai példa jól mutatja, milyen problémák merülhetnek fel: egy New York-i nő válása során derítette ki, hogy férje rejtett Bitcoin-vagyonnal rendelkezett. Egy igazságügyi könyvelő segítségével sikerült 12 BTC-t megtalálni egy titkosított tárcában – akkori értéken mintegy félmillió dollár volt ez az összeg.
Orosz kriptóboom és a szabályozás árnyoldalai
Oroszországban a kriptovaluták használata soha nem látott mértékben növekszik. A Chainalysis jelentése szerint 2024 júliusa és 2025 júniusa között az országban 376,3 milliárd dollár értékű kriptotranzakció zajlott – ezzel minden európai országot megelőzött.
A növekedés több tényezőre vezethető vissza:
-
a DeFi (decentralizált pénzügyek) térnyerésére,
-
az intézményi befektetők aktivitására,
-
valamint a stabilcoinok szerepére a nemzetközi kereskedelemben.
A 10 millió dollárnál nagyobb tranzakciók száma 86%-kal nőtt, ami majdnem duplája az európai átlagnak. A rubelhez kötött A7A5 stabilcoin pedig a világ legnagyobb nem amerikai dollárhoz kötött stabilcoinja lett, 500 millió dolláros piaci kapitalizációval.
A DeFi aktivitás is nyolcszorosára nőtt 2025 elején, mielőtt stabilizálódott volna a 2023-as szint három és félszeresén.
Ezzel párhuzamosan Jevenyij Masarov képviselő egy nemzeti kriptobank létrehozását is javasolta, amely célja, hogy a jelenlegi, sokszor feketepiaci tranzakciókat a hivatalos pénzügyi rendszerbe terelje.
Árnyoldalak: illegális bányászat és adóelkerülés
Miközben Oroszország egyre inkább a kriptogazdaság felé fordul, a háttérben súlyos illegális bányászati tevékenységek zajlanak. Szakértők szerint az országban mintegy 140 ezer bányafarm működik, többségük földalatti módon, hogy elkerülje a drága ipari áramdíjakat, amelyek akár a nyereség 80%-át is felemészthetik.
A hatóságok több esetet is felderítettek:
-
egy omszki alkalmazott 6 270 dollár kenőpénzt fogadott el, hogy engedélyezze az áramlopást,
-
míg egy szentpétervári üzemeltető 2018 óta megkerülte a villanyórákat, ami 6,3 millió dolláros veszteséget okozott az energiahálózatnak.
A kormány ezért 2026-ra tervezi a digitális rubel (CBDC) országos bevezetését, hogy ezzel is visszaszorítsa a szabályozatlan tranzakciókat.
Összegzés: Oroszország a digitális vagyonjogok élvonalába léphet
Ha a törvényjavaslatot elfogadják, Oroszország a világ azon kevés országai közé kerülhet, ahol a kriptovaluták jogilag is a házassági vagyon részét képezik. Ez nemcsak a családjog modernizálását jelenti, hanem egyben fontos lépés a digitális gazdaság integrálása felé.
A lépés ugyanakkor rávilágít arra is, hogy a kriptovilág jogi szabályozása egyre elkerülhetetlenebb. Hiszen ahogy a digitális pénzek értéke és szerepe nő, úgy válnak azok ugyanolyan fontos vagyonelemmé, mint a készpénz vagy az ingatlan – legyen szó befektetésről, öröklésről vagy válásról.
