Egy program, amely híreket olvas, adatokat ellenőriz, szolgáltatásokat vásárol, és megfelelő felhatalmazással akár kriptovalutát is mozgathat. Az AI ügynökök ezt a lehetőséget hozzák közelebb a mindennapokhoz. De hogyan működnek, kik alapozták meg a technológiát, és hol ér véget a valódi teljesítmény, amikor elkezdődik a kriptopiaci ígéretgyártás?
Mi az AI ügynök fogalma?
Az AI ügynök olyan mesterséges intelligenciára épülő rendszer, amely egy meghatározott cél érdekében információkat dolgoz fel, műveleteket választ, eszközöket használ, és a kapott eredmények alapján alakítja a következő lépéseit. Az AI az angol artificial intelligence, vagyis mesterséges intelligencia rövidítése.
A mai, nyelvi modellekre épülő ügynököknél a lényegi különbség az egyszerű kérdés–válasz működéshez képest az, hogy a rendszer több lépésből álló feladat végrehajtását is irányíthatja. Az Anthropic szakmai megközelítése szerint az előre rögzített munkafolyamat meghatározott útvonalon halad, míg az ügynök a feladat és a visszajelzések alapján dinamikusan választja meg a lépéseit és az eszközhasználatát. A piacon ugyanakkor az „ügynök” megnevezést ennél tágabban is használják.
Képzeljünk el egy digitális asszisztenst, amely ezt a feladatot kapja:
„Vizsgáld meg, miért ugrott meg egy kriptovaluta forgalma, ellenőrizd a projekt bejelentéseit, és készíts róla összefoglalót.”
Egy megfelelően felszerelt AI ügynök adatforrásokat kereshet fel, összevetheti az információkat, és további ellenőrzést végezhet, ha ellentmondásba ütközik. Ehhez azonban hozzáférésekre, megfelelő eszközökre és világos feladathatárokra van szüksége.
Az önállóság itt működési képességet jelent. Nem bizonyít tudatosságot, tévedhetetlenséget vagy emberi ítélőképességet.
Kik hozták létre az AI ügynököket?
Az AI ügynököknek nincs egyetlen feltalálójuk. Az intelligens, környezetüket érzékelő és arra reagáló rendszerek gondolata a mesterséges intelligencia több évtizedes kutatásából fejlődött ki.
Stuart Russell és Peter Norvig meghatározó szerepet játszott az ügynökközpontú szemlélet rendszerezésében és oktatásában. Az általuk írt Artificial Intelligence: A Modern Approach tankönyv külön fejezetben tárgyalja az intelligens ügynököket. Ez nem azt jelenti, hogy ők találták fel az összes ilyen rendszert, hanem azt, hogy alapvető tudományos keretet adtak a megértésükhöz.
A mai, nagy nyelvi modellekre épülő megoldásokhoz fontos kutatási előzmény a ReAct megközelítés. Shunyu Yao és szerzőtársai 2022-ben bemutatott munkájukban a feladat megtervezését és a külső környezetben végzett műveleteket kapcsolták össze. A rendszer cselekszik, megfigyeli az eredményt, majd ennek alapján folytatja a feladatot.
A Microsoft Research és együttműködő kutatók által 2023-ban bemutatott AutoGen pedig azt szemléltette, hogyan dolgozhat együtt több, eltérő szerepet betöltő ügynök. Egyikük például adatokat gyűjthet, másikuk kódot írhat, egy harmadik pedig ellenőrizheti az eredményt.
A jelenlegi technológia tehát számos kutató, egyetem, vállalat és nyílt forráskódú közösség munkájára épül.
Hogyan működik egy AI ügynök?
A mai rendszerek működésének megértéséhez négy összetevőt érdemes elkülöníteni: a modellt, az eszközöket, a memóriát és a végrehajtást irányító környezetet. A Google Cloud műszaki dokumentációja is külön kezeli ezeket az építőelemeket.
A modell értelmezi a feladatot
A nagy nyelvi modell, röviden LLM, szövegek és más bemenetek feldolgozására képes mesterségesintelligencia-modell. Egy ügynökrendszerben segíthet értelmezni az utasítást, részfeladatokra bontani a célt, és kiválasztani a következő műveletet.
A modell önmagában nem rendelkezik automatikusan interneteléréssel, kriptotárcával vagy kereskedési jogosultsággal. Ezeket a köré épített alkalmazás biztosíthatja.
Az eszközök teszik lehetővé a cselekvést
Az ügynök eszköze lehet kereső, adatbázis, számológép, programfuttató környezet vagy tárcakezelő szolgáltatás.
Gyakran felmerül az API kifejezés is. Ez olyan programozási kapcsolódási felület, amelyen keresztül két szoftver szabályozott módon adatot cserélhet vagy műveleteket kérhet egymástól. Egy árfolyam-API például géppel feldolgozható formában adhatja vissza egy kriptovaluta piaci árát.
A memória őrzi a szükséges előzményeket
Az ügynök nyilvántarthatja, milyen adatokat talált, mely lépéseket végezte el, és milyen korlátokat adott meg a felhasználó. A rövid távú munkamemória az aktuális feladathoz, a tartós tárolás a későbbi felhasználáshoz kapcsolódhat.
Ez nem jelenti azt, hogy minden AI ügynök folyamatosan tanítja önmagát. Egy információ eltárolása és a mögöttes modell újratanítása két különböző folyamat.
A rendszer visszaellenőrzi az eredményt
Egy művelet elindítása még nem bizonyítja annak sikerét. Ha az ügynök adatot kér le, ellenőriznie kell, hogy megfelelő választ kapott-e. Ha tranzakciót kezdeményez, meg kell különböztetnie az elküldést a tényleges végrehajtástól.
Egy jól megtervezett rendszernek leállási feltételei is vannak: mikor készült el a feladat, mikor fogyott el a keret, és mikor szükséges emberi döntés.
Chatbot, kereskedési bot és AI ügynök
A megnevezések könnyen összemosódnak, ezért egy egyszerű összehasonlítás segíthet.
A táblázat szemléltető felosztás: a gyakorlatban ezek a képességek egy alkalmazáson belül is keveredhetnek.
A chatbot elnevezés elsősorban a beszélgetési felületre utal. Egy ilyen felület mögött akár összetett ügynökrendszer is működhet.
Hasonlóképpen, egy kereskedési bot használhat mesterséges intelligenciát, de egy egyszerű árfolyamküszöb végrehajtásához nincs szükség nagy nyelvi modellre. Az AI megjelölés önmagában sem a nagyobb önállóságot, sem a jobb kereskedési eredményt nem igazolja.
Hol helyezkedik el a kriptopiacon?
Az AI ügynök általában alkalmazás vagy szolgáltatás, amely adatforrásokhoz, mesterségesintelligencia-modellekhez és pénzügyi rendszerekhez kapcsolódik. Nem önálló eszközosztály, és nem szükségszerűen kriptovaluta.
A kapcsolat több szinten jelenhet meg:
- Információfeldolgozás: hírek, blokkláncadatok és piaci mutatók vizsgálata.
- Műveletvégrehajtás: engedélyezett tárcaműveletek vagy kereskedési megbízások kezelése.
- Fizetés: adatok, számítási kapacitás vagy más szolgáltatások megvásárlása.
- Együttműködés: más ügynökök szolgáltatásainak igénybevétele.
A Coinbase AgentKit például olyan fejlesztői eszköztár, amely kriptotárcához és blokkláncon végrehajtható műveletekhez kapcsolhat AI ügynököket. Ez azt mutatja, hogyan kerülhet a szöveges feladatértelmezés mellé pénzügyi végrehajtási képesség.
AI ügynök blokklánc nélkül is működhet. A blokklánc akkor adhat hozzá értéket, ha az adott feladathoz programozható fizetésre, megosztott elszámolásra vagy nyilvánosan ellenőrizhető tranzakciókra van szükség.
Mire használható egy AI ügynök a kriptóban?
Az alábbi példák lehetséges felhasználásokat szemléltetnek. Egy konkrét alkalmazás képességeit mindig külön kell ellenőrizni.
Piaci hírek feldolgozása
Tegyük fel, hogy egy token árfolyama hirtelen megugrik. Az ügynök összevetheti a projekt hivatalos bejelentéseit, a kereskedési forgalmat és a blokkláncon látható mozgásokat.
Ennek értéke az összefüggések feltárása lehet. Ha például csak egyetlen, alacsony forgalmú kereskedési helyen látszik kiugró ár, az más helyzet, mint amikor több nagy piacon egyszerre nő az érdeklődés.
Az ok-okozati kapcsolatot azonban itt sem szabad automatikusan kijelenteni. Egy bejelentés és egy árfolyammozgás időbeli egybeesése önmagában nem bizonyítja, hogy az előbbi okozta az utóbbit.
Tárcafigyelés és nyilvántartás
Egy ügynök feladata lehet a tárcamozgások összegyűjtése, címkézése vagy egy előre meghatározott eltérés jelzése.
A blokkláncon belüli, angolul on-chain adat a hálózaton rögzített információt jelenti. Ilyen például egy átutalás összege vagy egy okosszerződés meghívása. Az okosszerződés pedig blokkláncon futó program, amely meghatározott feltételek szerint hajt végre műveleteket.
DeFi-folyamatok támogatása
A DeFi, vagyis decentralizált pénzügy olyan szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek például tokenváltást vagy hitelezést tesznek lehetővé okosszerződéseken keresztül.
Egy ügynök összehasonlíthat ajánlatokat, figyelheti a megadott kockázati határokat, vagy előkészíthet egy műveletet. Ettől azonban a kiválasztott protokoll, az alkalmazott adatforrás és maga az ügynök is hibázhat.
Miért fontos a stabilcoin az ügynököknek?
A stabilcoin olyan kriptoeszköz, amelynek kialakítása egy referenciaértékhez – gyakran az amerikai dollárhoz – közeli árfolyam fenntartását célozza. A stabilcoinok különösen érdekesek lehetnek a gépek közötti fizetésekben, mert egy szolgáltatás ára könnyebben tervezhető velük, mint egy erősen ingadozó tokennel.
Képzeljünk el egy adatelemző ügynököt, amely egyetlen lekérdezésért fizet. Nem feltétlenül szeretne teljes havi előfizetést vásárolni: elegendő lehet az adott adat árát rendeznie.
Az x402 nyílt fizetési protokoll ezt a fajta használatalapú elszámolást támogatja. A szolgáltatás fizetési igényt jelezhet a webes kommunikációban használt HTTP 402 válasszal, a megfelelő kliens pedig a fizetés után hozzáférhet az erőforráshoz. A protokoll egyik fő alkalmazása a stabilcoin-alapú fizetés.
Egy szemléltető számítás szerint, ha egy lekérdezés 0,01 dollárba kerül, akkor száz lekérdezés adatdíja egy dollár. A teljes költséghez azonban az alkalmazott rendszer egyéb díjai is hozzátartozhatnak.
A stabil árfolyam célkitűzés, nem teljes kockázatmentesség. A gépi fizetés kényelme sem szünteti meg a használt eszköz és infrastruktúra kockázatait.
Valós projektek az AI ügynökök mögött
Az AI ügynökök piaca többféle megközelítést foglal magában. Érdemes elkülöníteni a fejlesztői eszközöket, az együttműködési hálózatokat és a fizetési infrastruktúrát.
Coinbase AgentKit: tárca és blokkláncműveletek
Az AgentKit fejlesztői eszköztár az ügynökök és a kriptogazdaság összekapcsolására. A tárcakapcsolat azonban nem jelent automatikus biztonságot: a projekt dokumentációja külön figyelmeztet a külső szövegekben elhelyezett támadó utasításokra és a pénzmozgatási jogosultságok kockázatára.
Fetch.ai: kommunikáló ügynökök
A Fetch.ai uAgents keretrendszere olyan programok létrehozását támogatja, amelyek egymással kommunikálhatnak, feladatokat végezhetnek és együttműködhetnek. A dokumentáció nyelvi modellek integrálását is bemutatja.
Ez fontos árnyalat: egy ügynökfejlesztési keretrendszerben létrehozott program nem feltétlenül használ minden feladatához generatív mesterséges intelligenciát.
Olas: ügynökszolgáltatások piaca
Az Olas dokumentációja ügynökök futtatására, szolgáltatásaik igénybevételére és monetizálására épülő környezetet mutat be. A Mech Marketplace célja, hogy ügynökök szolgáltatásokat kínálhassanak és más ügynökök munkáját vehessék igénybe.
Ezek eltérő megoldások. A közös „AI ügynök” megnevezésből nem következik azonos működés, üzleti modell vagy befektetési kockázat.
Az AI ügynök nem azonos az AI tokennel
A kriptopiacon különösen fontos három dolgot szétválasztani:
- Az ügynököt: a feladatot végrehajtó szoftvert.
- A platformot: az ügynök létrehozását, futtatását vagy együttműködését támogató rendszert.
- A tokent: az adott ökoszisztémához kapcsolódó kriptoeszközt.
Egy token szolgálhat fizetésre, ösztönzésre vagy bizonyos közösségi döntések támogatására. Ezekből azonban nem következik automatikusan tulajdonrész vagy részesedés a szolgáltatás bevételéből.
Egy jó AI-termék és egy jó befektetés két külön vizsgálatot igényel.
Szemléltető példaként képzeljünk el egy népszerű ügynökszolgáltatást, amelynek használatáért stabilcoinban fizetnek. Ha a bevétel egy vállalkozásnál keletkezik, és a hozzá kapcsolt külön token birtokosai nem jogosultak belőle részesedésre, akkor a szolgáltatás növekedése nem feltétlenül teremt közvetlen gazdasági előnyt számukra.
A lényegi kérdés tehát: milyen ellenőrizhető kapcsolat van a termék használata és a token iránti kereslet között?
Milyen kockázatokra kell figyelni?
Az AI ügynökök kockázata attól is függ, milyen jogosultságokat kapnak. Egy összefoglalót készítő rendszer hibája más következménnyel jár, mint egy pénzt mozgató alkalmazásé.
Téves következtetés és hibás adat
A rendszer hihető, mégis téves magyarázatot adhat. Keverhet azonos nevű tokeneket, elavult adatot használhat, vagy túl nagy jelentőséget tulajdoníthat egyetlen forrásnak.
Egy látványos elemzés ezért nem helyettesíti az adat eredetének, időpontjának és értelmezésének ellenőrzését.
Promptinjekció
A promptinjekció olyan támadás, amelyben valaki utasításokat rejt az ügynök által feldolgozott tartalomba. Egy weboldal vagy dokumentum például megpróbálhatja eltéríteni a rendszert a felhasználó eredeti céljától.
A Google biztonsági kutatása a nyilvános weben is azonosított ilyen próbálkozásokat. A veszély különösen akkor nő, ha az ügynök külső tartalmat olvas, és közben érzékeny műveletekhez is hozzáfér.
Túl széles jogosultság
A privát kulcs a kriptotárca feletti rendelkezéshez szükséges titkos adat. Ha illetéktelen hozzáférést kap hozzá, az eszközök veszélybe kerülhetnek.
A védelem része lehet az elkülönített tárca, a költési korlát, az engedélyezett címek köre és a jelentős műveletek előtti emberi ellenőrzés. Ezeknek a tényleges végrehajtási rendszerben kell érvényesülniük; önmagában egy szöveges kérés nem jelent kikényszeríthető pénzügyi korlátot. A jogosultságok szűkítése a promptinjekció következményeit is mérsékelheti.
Automatizált veszteség
A gyors működés hibás döntéseket is felgyorsíthat. Ha az ügynök rossz adatra épít, és nincs megfelelő leállási feltétel, rövid idő alatt több hibás műveletet végezhet.
A „folyamatosan dolgozik” állítás ezért csak akkor érték, ha a rendszer működése ellenőrizhető és korlátozható.
Rövid elemzés: hol lehet valódi piaci érték?
Az alábbi értékelés elemzői következtetés, nem árfolyam-előrejelzés.
Az AI ügynökök egyik legígéretesebb gazdasági szerepe a több rendszer közötti, ismétlődő munka csökkentése lehet. Adatok összegyűjtése, ellenőrzése, szolgáltatások kiválasztása és kis összegű fizetések kezelése együtt már érdemi időmegtakarítást adhat.
A kereskedés ennél nehezebb terep. A gyors információfeldolgozás önmagában nem bizonyít tartós piaci előnyt, különösen költségek és versengő szereplők mellett.
Egy feltételezett ügyletnél például:
- induló összeg: 1000 dollár;
- költségek előtti nyereség: 10 dollár;
- kereskedési díj: 4 dollár;
- hálózati költség: 2 dollár;
- kedvezőtlenebb teljesülési ár hatása: 3 dollár.
A megmaradó eredmény mindössze 1 dollár, még az AI-szolgáltatás és az adatforrások költsége előtt. A kedvezőtlenebb teljesülési ár hatását árfolyamcsúszásnak nevezik: a tényleges végrehajtás eltér az előzetesen várt ártól.
A tartósan értékes projektek megítélésénél ezért a látványos bemutató mellett a mérhető használat, a teljes költség, a megbízhatóság és a bevétel forrása számít. Token esetén ehhez hozzáadódik a kínálat alakulása és az, hogy a használat milyen módon teremthet keresletet az adott eszköz iránt.
Gyakori kérdések az AI ügynökökről
Az AI ügynök egy kriptovaluta?
Nem. Az AI ügynök feladatokat végrehajtó rendszer. Kapcsolódhat kriptovalutához, használhat tárcát, és működhet tokenes ökoszisztémában, de ezek külön fogalmak.
Minden AI ügynök használ nagy nyelvi modellt?
Nem. Az intelligens ügynök tágabb fogalom, amely korábbi, más módszerekkel működő rendszereket is magában foglal. A jelenlegi piaci érdeklődés jelentős része ugyanakkor a nyelvi modellekre épülő alkalmazásokhoz kötődik.
Szükséges blokklánc az AI ügynök működéséhez?
Nem szükséges. Blokklánc akkor kapcsolódhat hozzá, ha az alkalmazásnak például kriptofizetésre vagy okosszerződések használatára van szüksége.
Kereskedhet önállóan egy AI ügynök?
Megfelelő eszközök és jogosultságok birtokában képes lehet megbízásokat kezdeményezni. A technikai képesség azonban nem bizonyít nyereségességet vagy biztonságot.
Biztos nyereséget termel egy AI kereskedési ügynök?
Nem. Az automatizálás nem szünteti meg a piaci bizonytalanságot, a díjakat, az adatproblémákat és a technikai hibákat. A veszteséget is automatizálhatja.
Miért fizethet stabilcoinnal egy ügynök?
Például adatokért vagy más digitális szolgáltatásokért. A stabil árfolyam célja megkönnyítheti a szolgáltatási díjak tervezését, de nem jelent teljes kockázatmentességet.
Az AI token megvásárlásával részesedést szerzek a szolgáltatásban?
Nem feltétlenül. A tokenhez kapcsolódó jogokat és gazdasági szerepet a konkrét konstrukció alapján kell vizsgálni. A technológiai kapcsolat önmagában nem jelent tulajdonrészt vagy bevételi jogosultságot.
Jogi nyilatkozat
A cikk tájékoztató és oktatási célokat szolgál, nem minősül személyre szabott befektetési, pénzügyi vagy jogi tanácsadásnak. A bemutatott projektek említése nem ajánlás. A kriptoeszközök és az automatizált pénzügyi rendszerek használata jelentős, akár teljes tőkeveszteséggel járhat. A számpéldák szemléltető jellegűek, nem hozamígéretek.
