Michael Saylor szerint a BIP-110 nem megvédené, hanem veszélybe sodorhatná a Bitcoint. A látszólag technikai vita valójában arról szól, hogy ki dönthet a hálózat elfogadható felhasználási módjairól, meddig terjedhet a protokoll semlegessége, és milyen kockázatot jelenthet egy széles körű támogatás nélküli soft fork.
Michael Saylor, a Strategy alapítója és ügyvezető elnöke 110 pontból álló írásban érvelt a Bitcoin BIP-110 fejlesztési javaslata ellen. Bár elismerte, hogy a tervezet támogatói valós problémákra – a blokklánc felesleges terhelésére, a csomópont-üzemeltetők költségeire és a fizetési tranzakciók kiszorítására – keresnek megoldást, álláspontja szerint a javasolt beavatkozás veszélyesebb lehet, mint maga a probléma.
Saylor fő kifogása nem az, hogy minden Ordinals-feliratnak, tokennek vagy blokkláncon tárolt képnek értéke lenne. Érvelése ennél alapvetőbb: szerinte a Bitcoin konszenzusrétegének nem szabad szubjektív szempontok alapján eldöntenie, hogy egy egyébként érvényes, megfelelő díjat fizető tranzakció „hasznos”, „monetáris” vagy éppen „spam” jellegű-e. A Strategy vezetője a semleges szabályok, a széles körű konszenzus, a nyílt piac és az engedély nélküli innováció megőrzését sürgette.
A vita jelentőségét növeli, hogy Saylor nem egyszerű piaci kommentátor. A Strategy 2026. július 12-i adatai szerint 843 775 BTC-t birtokolt, miközben Saylor 2022 óta ügyvezető elnökként irányítja a vállalat hosszú távú stratégiáját és Bitcoin-politikáját. Emiatt a Bitcoin protokolljával kapcsolatos állásfoglalásai az intézményi befektetők és a piac szereplői között is komoly figyelmet kapnak.
Mi az a BIP-110?
A BIP a Bitcoin Improvement Proposal, vagyis Bitcoin-fejlesztési javaslat rövidítése. A BIP-rendszerben fejlesztők, kutatók és közösségi szereplők dokumentálhatnak technikai változtatásokat, szabványokat vagy új eljárásokat.
Fontos azonban, hogy egy BIP megjelenése önmagában nem jelenti azt, hogy a Bitcoin hálózata elfogadta vagy aktiválta a változtatást. A BIP-110 jelenlegi „Complete” státusza azt jelzi, hogy a specifikáció dokumentuma elkészült; nem azt, hogy a szabályok már a Bitcoin fő hálózatán is hatályba léptek.
A BIP-110 hivatalos neve Reduced Data Temporary Softfork, vagyis csökkentett adatmennyiséget előíró ideiglenes soft fork. A javaslatot Dathon Ohm néven jegyezték be 2025. december 3-án. Korábbi változataira RDTS, illetve BIP-444 néven is hivatkoztak.
A kezdeményezés célja, hogy körülbelül egy évre korlátozza a Bitcoin-tranzakciókban elhelyezhető nagyobb, önkényes adatmezőket. Támogatói szerint ezzel vissza lehetne terelni a hálózatot az eredeti monetáris funkciója felé: a Bitcoin elsősorban globális, engedély nélküli pénzügyi rendszer legyen, ne pedig általános célú, örökös adattároló.
Mit jelent a soft fork?
A soft fork olyan konszenzusváltozás, amely szigorúbbá teszi a Bitcoin blokkjaira és tranzakcióira vonatkozó szabályokat.
Képzeljünk el egy vizsgát, amelyen korábban minden legalább 50 pontos dolgozat megfelelt. Egy soft fork után az új szabályokat alkalmazó ellenőrök csak a legalább 70 pontos dolgozatokat fogadják el. Minden 70 pontos dolgozat megfelel a régi 50 pontos követelménynek is, de egy 60 pontos dolgozatot a régi rendszer még elfogadna, az új viszont már elutasítana.
Hasonló helyzet alakulhat ki a Bitcoinban. A régi szoftvert futtató csomópontok bizonyos blokkokat érvényesnek tekinthetnek, miközben a szigorúbb szabályokat alkalmazó csomópontok ugyanazokat a blokkokat elutasítják. Ha az ökoszisztéma döntő része egységesen átáll, a módosítás zökkenőmentesen működhet. Ha azonban a támogatás megosztott, átmeneti vagy tartós láncszakadás is kialakulhat.
Ezért hangsúlyozzák a BIP-110 ellenzői, hogy a „soft” elnevezés nem jelenti automatikusan azt, hogy a változtatás politikailag, gazdaságilag vagy működési szempontból veszélytelen.
A BIP-110 hét új szabálya
A javaslat hét konszenzusszintű korlátozást vezetne be az ideiglenes, körülbelül egyéves időszak alatt.
A technikai szabályok nem egyszerűen azt mondanák ki, hogy „képeket tilos tárolni”. A Bitcoin protokollja ugyanis nem képes megbízhatóan eldönteni egy bájtsorozatról, hogy az kép, szerződés, digitális aláírás, azonosítási adat, pénzügyi bizonyíték vagy valamilyen jövőbeli alkalmazás része. Ezért a BIP-110 nem a tartalmat vizsgálná, hanem azokat a technikai szerkezeteket korlátozná, amelyek nagyobb adatmennyiség elhelyezésére használhatók.
Mi az az OP_RETURN?
Az OP_RETURN egy olyan Bitcoin-szkriptutasítás, amellyel kis mennyiségű adat helyezhető el egy tranzakcióban. Az ilyen kimenet bizonyíthatóan elkölthetetlen, ezért nem marad aktív pénzügyi tételként az úgynevezett UTXO-készletben.
Egyszerű példával: egy hagyományos Bitcoin-kimenet olyan, mint egy később beváltható bankjegy. Az OP_RETURN ezzel szemben inkább egy, a tranzakció mellé csatolt rövid megjegyzés, amelyhez nem tartozik elkölthető összeg.
A BIP-110 által említett 83 bájt a teljes OP_RETURN kimeneti szkript méretére vonatkozik, nem feltétlenül 83 bájt tiszta felhasználói tartalomra. A műveleti kódok és a méretet jelző technikai adatok is helyet foglalnak.
Mi az a scriptPubKey?
A scriptPubKey határozza meg, milyen feltételekkel költhető el egy Bitcoin-kimenet. Egy egyszerű cím esetében ez lényegében azt írja elő, hogy csak a megfelelő privát kulcs tulajdonosa írhassa alá az elköltést.
A BIP-110 támogatói szerint a nagy scriptPubKey mezők szükségtelenül növelhetik az UTXO-készletet. Ez különösen érzékeny kérdés, mert az UTXO-adatbázist a teljes csomópontoknak gyorsan elérhető tárhelyen kell kezelniük, és az nem csökkenthető egyszerűen a régi blokkok törlésével.
Mi az a witness és a Taproot?
A witness a tranzakciók hitelesítéséhez szükséges bizonyítékokat, például aláírásokat és szkripteket tartalmazó adatrész. A SegWit bevezetése óta ez elkülönül a tranzakció hagyományos részétől, és a blokkméret számításánál kedvezőbb súlyozást kaphat.
A Taproot a Bitcoin 2021-ben aktivált fejlesztése, amely fejlettebb aláírási és szkriptmegoldásokat tett lehetővé. Segíthet összetett költési feltételek, multisig konstrukciók és újabb protokollok létrehozásában, miközben bizonyos esetekben javítja a magánszférát és a hatékonyságot.
Az Ordinals-feliratok készítői részben a witness és a Taproot lehetőségeit használják arra, hogy nagyobb adatokat helyezzenek el a blokkláncon. A BIP-110 ezért több Taproot-funkciót is ideiglenesen korlátozna.
Miért nevezik spamnek az Ordinals-adatokat?
A „spam” kifejezés erősen vitatott.
A BIP-110 támogatói szerint a képek, tokenadatok és egyéb, nem közvetlenül fizetési célú tartalmak olyan erőforrásokat használnak, amelyeket a hálózat minden résztvevőjének kezelnie kell. A csomópontok letöltik, ellenőrzik és tárolják a blokkláncot, miközben az adatok beillesztéséért fizetett tranzakciós díjat csak az adott blokkot előállító bányász kapja meg.
Ez egy klasszikus externália. Tegyük fel, hogy valaki egyszeri díjat fizet egy dokumentum elhelyezéséért. A díj egyetlen szolgáltatóhoz kerül, de ezután világszerte több tízezer számítógépnek kell a dokumentumot letöltenie, ellenőriznie és részben vagy egészben tárolnia. A BIP-110 támogatói szerint a bányász egyszeri bevétele nem ellensúlyozza a csomópont-üzemeltetőkre háruló hosszú távú költséget.
A támogatói érvelés másik eleme a szűkös blokkterület. Egy Bitcoin-blokkba csak korlátozott mennyiségű tranzakció fér. Ha a feliratok és tokenprotokollok iránti kereslet emelkedik, a felhasználók magasabb díjakkal versenyeznek a gyors bekerülésért.
A BIP-110 pártolói szerint ez megdrágíthatja a hétköznapi fizetéseket, és a felhasználókat letétkezelő szolgáltatók vagy központosított fizetési rendszerek felé terelheti. Érvelésük szerint az olcsón elérhető saját csomópontok és az alacsony belépési költség a Bitcoin decentralizációjának alapvető feltétele.
Michael Saylor fő érvei a BIP-110 ellen
A konszenzusváltozás csak súlyos hibákra való
Saylor szerint egy soft fork rendkívül erős beavatkozás, mert olyan blokkokat tehet érvénytelenné az új szoftvert futtató csomópontok számára, amelyeket a jelenlegi szabályok még elfogadnak.
Álláspontja szerint ezt az eszközt elsősorban világosan azonosítható, súlyos és széles körben megértett problémák esetén lenne indokolt alkalmazni. Ilyen lehetne például egy inflációs hiba, az aláírás-ellenőrzés meghibásodása vagy egy olyan konszenzushiba, amely lehetővé teszi ugyanazon bitcoin kétszeri elköltését.
A BIP-110 azonban nem egy ilyen egyértelmű technikai hibát javít. Egy vitatott felhasználási módot és annak gazdasági mellékhatásait próbálja kezelni. Saylor szerint emiatt a bizonyítási követelménynek különösen magasnak kellene lennie.
A Bitcoin nem tudja megállapítani az adatok célját
A protokoll csak bájtokat, aláírásokat, hashértékeket és szkripteket lát. Nem tudja biztosan megkülönböztetni a spekulatív JPEG-et egy pénzügyi bizonyítéktól, hitelesítési adattól vagy egy később fontossá váló innovációtól.
Saylor szerint ezért veszélyes olyan technikai szerkezeteket tiltani, amelyeket jelenleg főleg feliratokra használnak, de később legitim pénzügyi vagy biztonsági alkalmazások alapjai lehetnek.
Ez a vita egyik legfontosabb pontja. A BIP-110 nem tartalomalapú cenzúrát vezetne be, hiszen nem olvasná el és nem értelmezné az adatot. A kritikusok mégis úgy vélik, hogy a műszaki korlátozás funkcionálisan bizonyos felhasználási módok kizárására irányulna.
A díjpiacnak kellene döntenie
Saylor és több ellenző szerint a Bitcoin már rendelkezik egy semleges elosztási mechanizmussal: a tranzakciós díjpiaccal.
Ha kevés a hálózati forgalom, olcsóbb a blokkterület, ezért több kísérleti vagy kevésbé értékes adat kerülhet a láncra. Ha nő a fizetési igény, a díjak emelkednek, és a kevésbé értékes felhasználási módok kiszorulhatnak.
Ebben a megközelítésben nem a fejlesztőknek vagy a konszenzusszabályoknak kell meghatározniuk a „helyes” felhasználást. Aki hajlandó a piaci díjat megfizetni, annak tranzakciója azonos technikai elbírálás alá esik.
A BIP-110 támogatói erre azt válaszolják, hogy a díjpiac nem árazza be megfelelően az örökös adattárolás költségét. A díjat a bányász kapja, miközben a jövőbeli tárolási, sávszélességi és jogi terhek a csomópont-üzemeltetőkre hárulnak.
Veszélyes precedens keletkezhet
Saylor szerint ha a közösség ma konszenzusszinten korlátozza a feliratokat, holnap más csoportok hasonló módszerrel próbálhatnak fellépni az adatvédelmi eszközök, a CoinJoin-tranzakciók, új szerződéses megoldások vagy politikailag vitatott pénzügyi alkalmazások ellen.
Egy jelenleg jóindulatúnak tekintett beavatkozásból olyan precedens válhat, amely szerint elegendő társadalmi vagy erkölcsi ellenérzés esetén a protokoll érvénytelenné tehet bizonyos technikai tranzakciómintákat.
Saylor ezért fogalmazott úgy, hogy a Bitcoinnak nem a „tisztaság őrzőire”, hanem a semlegesség őrzőire van szüksége.
Nem számszerűsítették eléggé a várható előnyöket
Az ellenzők azt is kifogásolják, hogy nehéz pontosan megmondani, mekkora tárhely-, sávszélesség- vagy díjmegtakarítást eredményezne a BIP-110.
A korlátozás nem akadályozná meg teljesen az adatok blokkláncra helyezését. A felhasználók több kisebb részre darabolhatnák a tartalmat, más szkriptstruktúrákat kereshetnének, vagy új kódolási módszereket fejleszthetnének ki.
A BIP dokumentuma maga is elismeri, hogy a szteganográfia és az adattárolás teljes megszüntetése lehetetlen. A cél inkább az adatelhelyezés megdrágítása, megnehezítése, illetve egy társadalmi üzenet küldése lenne arról, hogy a Bitcoin alapszintje nem általános adattár.
A támogatók szerint miért jó ötlet a BIP-110?
Fred Krueger válaszcikkében a BIP-110 mellett érvelt. Álláspontja szerint a Bitcoint a világ legkeményebb pénzeként kell optimalizálni, nem pedig képek, spekulatív tokenek vagy általános adatok tárolására.
A támogatók szerint egy technológiai rendszernek nem kell minden elképzelhető felhasználási módot támogatnia. A Bitcoin értéke éppen abból származhat, hogy szűk és világos feladatra összpontosít: érték továbbítására és hosszú távú pénzügyi elszámolásra.
Érvelésük szerint a korlátozás:
- csökkentheti a csomópont-üzemeltetőkre nehezedő terhet;
- megnehezítheti a nagy adatmennyiséget tartalmazó feliratok készítését;
- megvédheti a fizetési tranzakciókat a spekulatív adatforgalommal szemben;
- világos irányt adhat a Bitcoin fejlesztésének;
- ideiglenes jellege miatt lehetőséget teremthet a hatások megfigyelésére.
A tervezet támogatói azt is hangsúlyozzák, hogy a korlátozások hozzávetőleg egy év elteltével automatikusan megszűnnének, ha a közösség nem döntene külön a meghosszabbításról vagy egy másik megoldásról.
Valóban veszélybe kerülhetnek bitcoinok?
A BIP-110 tartalmaz úgynevezett UTXO-grandfathering szabályt. Ez azt jelenti, hogy az aktiválás előtt létrejött UTXO-k mentesülnének az új korlátozások alól.
Egy UTXO leegyszerűsítve egy el nem költött Bitcoin-kimenet. Úgy képzelhető el, mint egy digitális bankjegy, amelyet egy korábbi tranzakció hozott létre, és amelyet a tulajdonosa később elkölthet.
A grandfathering célja annak biztosítása, hogy az aktiválás előtt már létező bitcoinok a korábbi feltételek szerint is elkölthetők maradjanak. A BIP szerzője szerint a hétköznapi címeket, szabványos multisig tárcákat és általánosan használt Taproot-megoldásokat a változás nem érintené.
A specifikáció ugyanakkor elismeri, hogy elméletileg létezhetnek kivételes esetek. Probléma merülhetne fel például olyan előre aláírt Taproot-tranzakcióknál, amelyek az aktiválási időszak alatt létrehozott új UTXO-kat használnak, és tiltott OP_IF, OP_NOTIF vagy túl mély Tapleaf-szerkezetre támaszkodnak.
A BIP szerint ehhez egyszerre több ritka feltételnek kellene teljesülnie, ezért a kockázat várhatóan rendkívül korlátozott. Az ellenzők azonban úgy érvelnek, hogy egy konszenzusváltozás esetén már a nehezen számszerűsíthető, ismeretlen kompatibilitási kockázat is komoly ellenérv lehet.
Hogyan aktiválódhatna a BIP-110?
A BIP-110 módosított BIP9-aktiválási eljárást alkalmazna.
A bányászok a blokkok fejlécében található 4-es verzióbittel jelezhetik támogatásukat. Korai lock-in akkor történhet, ha egy 2016 blokkból álló nehézségállítási időszakban legalább 1109 blokk, vagyis 55 százalék jelez támogatást.
Ez jóval alacsonyabb a klasszikus BIP9-eljárásoknál alkalmazott 95 százalékos küszöbnél. A javaslat készítői ezt az ideiglenes jelleggel és az általuk sürgősnek tartott adatproblémával indokolják. Kritikusai viszont úgy vélik, hogy egy vitatott konszenzusváltozásnál éppen magasabb, nem pedig alacsonyabb támogatási szintre lenne szükség.
Ha a korai 55 százalékos küszöb nem teljesül, a javaslat kötelező jelzési időszakot írna elő:
- a kötelező jelzési szakasz a 961 632. blokknál kezdődne;
- a BIP-110-et érvényesítő csomópontok elutasítanák a nem jelző blokkokat;
- legkésőbb a 963 648. blokknál megtörténne a lock-in;
- a tényleges új szabályok a 965 664. blokknál aktiválódnának;
- az érvényességi idő 52 416 blokk, vagyis hozzávetőleg egy év lenne.
A blokkok érkezése nem követ pontos naptári menetrendet, ezért a dátumok becslések. A kötelező jelzés kezdete 2026 augusztusának első felére, az új szabályok tényleges aktiválása pedig várhatóan 2026 szeptemberére eshet.
Alacsony a bányászati támogatás
A BIP-110 hivatalos monitorának 2026. július 20-án elérhető adatai szerint az aktuális nehézségállítási időszak blokkjainak mintegy 0,81 százaléka jelezte a támogatást. Ez rendkívül messze van az 55 százalékos, 1109 blokkot jelentő korai aktiválási küszöbtől.
Az alacsony arány azonban nem jelenti azt, hogy a vita már lezárult. A Foundry, amely a hálózati hashráta hozzávetőleg egyharmadát kezelő egyik legnagyobb bányászpool, szavazást indított ügyfelei között.
A Foundry kiinduló pozíciója a „nem”. A pool csak akkor állítaná át összes blokkját BIP-110-jelzésre, ha a hashrátával súlyozott igen szavazatok meghaladnák az 51 százalékot. Mivel a Foundry önmagában is jelentős bányászati részesedéssel rendelkezik, egy esetleges álláspontváltozás rövid idő alatt érdemben megemelhetné a jelzési arányt.
Ugyanakkor az 55 százalékos jelzés sem azonos a teljes ökoszisztéma támogatásával. A biztonságos konszenzusváltozáshoz a bányászok mellett a gazdasági csomópontok, tőzsdék, letétkezelők, tárcaszolgáltatók, fizetési vállalatok és felhasználók együttműködése is fontos.
Mi történne láncszakadás esetén?
Láncszakadás akkor következhet be, ha a hálózat egyik része elfogad egy blokkot, egy másik része pedig érvénytelennek tekinti azt.
Tegyük fel, hogy egy bányász olyan blokkot hoz létre, amely nem jelzi a BIP-110 támogatását. A jelenlegi szabályokat futtató Bitcoin Core-csomópontok ezt a blokkot elfogadhatják. A BIP-110 kötelező jelzési szabályait futtató csomópontok viszont elutasíthatják.
Ettől kezdve két különböző blokklánctörténet alakulhat ki:
- a jelenlegi szabályokat követő, nagyobb munkamennyiséggel rendelkező lánc;
- a BIP-110 szabályait érvényesítő kisebbségi lánc.
A végső eredményt nem pusztán a csomópontok darabszáma határozná meg. Fontos lenne, melyik láncot támogatja a bányászati teljesítmény, a tőzsdék, a letétkezelők, a kereskedők és a gazdasági szereplők többsége.
Jameson Lopp Bitcoin-biztonsági szakértő szerint az alacsony támogatottságú aktiválási eljárás jelentős láncszakadási kockázatot okozhat. Egy bizonytalan elágazás alatt a szolgáltatók felfüggeszthetik a be- és kifizetéseket, növelhetik a szükséges megerősítések számát, illetve ideiglenesen leállíthatják az érintett láncok kezelését.
A láncszakadás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a bitcoinok elvesznek. Ugyanazok a korábbi egyenlegek kezdetben mindkét láncon megjelenhetnek. Replay protection hiányában azonban egy tranzakció mindkét láncon végrehajtható lehet, ami komoly üzemeltetési és biztonsági kockázatokat teremthet.
Mit jelentene a BIP-110 az Ordinals és BRC-20 piacnak?
A BIP-110 nem törölné a blokkláncon már szereplő feliratokat. A Bitcoin múltbeli blokkjai változatlanok maradnának.
A javaslat a jövőbeli tranzakciókban használható adatstruktúrákat korlátozná. Ez lényegesen megnehezítené a nagy, összefüggő adattartalmak elhelyezését, de nem garantálná az adattárolás teljes megszűnését.
A fejlesztők például:
- kisebb darabokra oszthatnák az adatokat;
- több tranzakciót használhatnának;
- alternatív szkriptmegoldásokat kereshetnének;
- külső adattárolást és Bitcoinon rögzített hivatkozásokat alkalmazhatnának.
A BIP-110 ezért inkább költségnövelő és elrettentő intézkedés lenne, nem tökéletes technikai blokád.
Ha a szabályok ténylegesen a gazdaságilag domináns Bitcoin-láncon aktiválódnának, az Ordinals-, BRC-20- és Runes-ökoszisztéma fejlesztőinek gyorsan módosítaniuk kellene a protokolljaikat. Egy kisebbségi BIP-110-lánc létrejötte viszont akár két külön inscription-ökoszisztémát is eredményezhetne, eltérő piacterekkel, indexelőkkel és tokennyilvántartásokkal.
Hogyan érintené a bányászokat?
A bányászok blokktámogatásból és tranzakciós díjakból szereznek bevételt. A blokktámogatás minden felezéskor csökken, ezért hosszabb távon a tranzakciós díjaknak egyre fontosabb szerepet kell betölteniük a Bitcoin biztonsági költségvetésében.
Az Ordinals- és tokenaktivitás időszakosan jelentős díjbevételt eredményezett. Emiatt a bányászoknak rövid távú gazdasági érdekük fűződhet ahhoz, hogy minden magas díjat fizető, jelenleg érvényes tranzakciót feldolgozzanak.
A BIP-110 támogatói ugyanakkor azt állítják, hogy a nem monetáris adatforgalomból származó bevételért túl magas árat fizethet a hálózat: nőhetnek a csomópontok költségei, romolhat a fizetések hozzáférhetősége, és csökkenhet a Bitcoin monetáris fókusza.
Ez tehát nem egyszerűen „bányászok kontra felhasználók” konfliktus. A kérdés az, hogy a rövid távú díjbevétel, a hosszú távú hálózati biztonság, a csomópontok fenntarthatósága és a Bitcoin semlegessége hogyan egyensúlyozható ki.
BIP-110 és Bitcoin Core: fontos különbség
A Bitcoin Core nem egy központi hatóság, és nem rendelkezik kizárólagos joggal a Bitcoin szabályainak meghatározására. Ugyanakkor ez a legszélesebb körben használt referenciaimplementáció, ezért a támogatása vagy elutasítása jelentős gyakorlati hatással bír.
A BIP-110 végrehajtása elsősorban a Bitcoin Knots megfelelő változataiban jelent meg. A Bitcoin Core nem építette be és nem támogatta hivatalosan a BIP-110 aktiválási szabályait.
Ez önmagában nem teszi lehetetlenné a változást. A Bitcoin szabályait végső soron azok a felhasználók és gazdasági szereplők határozzák meg, akik eldöntik, milyen szoftvert futtatnak, milyen blokkokat fogadnak el, és melyik láncot tekintik értékesnek.
A gyakorlatban azonban egy széles körű Bitcoin Core-támogatás nélküli, alacsony bányászati jelzéssel rendelkező konszenzusváltozásnak rendkívül nehéz lenne a gazdaságilag domináns Bitcoin-lánc szabályává válnia.
Mit jelent mindez a Bitcoin árfolyamára nézve?
Az eredeti hír megjelenésekor a bitcoin árfolyama körülbelül 64 785 dollár volt. A 2026. július 20-i lekérdezés idején a BTC mintegy 64 188 dolláron forgott, 63 742 és 65 012 dollár közötti napon belüli mozgással.
Ebből azonban nem következik, hogy az árfolyamváltozást a BIP-110 okozta. A Bitcoin rövid távú árára egyszerre hatnak:
- a globális likviditási körülmények;
- a kamatvárakozások;
- a spot és származtatott piacok pozicionáltsága;
- az intézményi kereslet;
- a tőkeáttételes pozíciók felszámolása;
- a szabályozási és geopolitikai hírek.
A BIP-110 jelenlegi alacsony támogatottsága miatt a piac egyelőre valószínűleg inkább irányítási és technikai vitaként kezeli a kérdést, nem pedig közvetlenül fenyegető hálózati eseményként.
Ez gyorsan megváltozhatna, ha egy nagy bányászpool támogatni kezdené a javaslatot, vagy ha jelentős tőzsdék és letétkezelők két különböző láncra vonatkozó vészforgatókönyveket jelentenének be.
Három lehetséges forgatókönyv
1. A BIP-110 támogatás nélkül elhal
Ez jelenleg a legkevésbé zavaró forgatókönyv. A bányászok továbbra sem jelzik a javaslatot, a gazdasági szereplők pedig a jelenlegi szabályokat futtatják.
A BIP-110-et érvényesítő kevés csomópont átmenetileg leválhat, de az általuk követett lánc nem szerez számottevő bányászati vagy gazdasági támogatást. Ebben az esetben a fő Bitcoin-hálózat működése lényegében változatlan maradna.
A vita még így sem lenne jelentéktelen. Precedenst teremthet arra, hogyan kezeli a Bitcoin-közösség az adatfelhasználással és a protokoll semlegességével kapcsolatos jövőbeli konfliktusokat.
2. Széles körű támogatás alakul ki
Ha a nagy bányászpoolok, tőzsdék, tárcafejlesztők és gazdasági csomópontok összehangoltan a BIP-110 mögé állnának, a soft fork viszonylag rendezett módon is aktiválódhatna.
Ez azonban rövid idő alatt jelentős technikai felkészülést igényelne. A szolgáltatóknak ellenőrizniük kellene a tárcáikat, előre aláírt tranzakcióikat, Taproot-szkriptjeiket és csomópontszoftvereiket.
3. Vitatott láncszakadás történik
Ez lenne a legkockázatosabb eset. Az egyik oldal aktiválná a BIP-110-et, miközben a bányászok és a gazdasági szereplők jelentős része a régi szabályokat követné.
A tőzsdék ilyenkor várhatóan átmenetileg felfüggesztenék a Bitcoin-műveleteket. Vita alakulhatna ki a BTC ticker használatáról, a kisebbségi láncon megjelenő érmék kezeléséről és az esetleges replay kockázatokról.
A bizonytalanság rövid távon növelhetné az árfolyam-ingadozást. Hosszabb távon azonban az a lánc maradna gazdaságilag domináns, amely mögött a legtöbb számítási teljesítmény, likviditás, infrastruktúra és felhasználói elfogadottság áll.
Mire figyeljenek a befektetők?
Az első fontos mutató a bányászati jelzés. Nem elegendő azonban kizárólag a százalékot figyelni. Azt is érdemes megvizsgálni, hogy a támogató blokkokat kis, független bányászok vagy jelentős poolok állítják-e elő.
A második tényező a gazdasági csomópontok álláspontja. Egy tőzsde, nagy letétkezelő vagy fizetési szolgáltató támogatása nagyobb gazdasági súllyal rendelkezhet, mint több száz, érdemi tranzakciós tevékenységet nem végző nyilvános csomópont.
A harmadik jelzés a szoftverfejlesztők és tárcaszolgáltatók felkészültsége. Ha kompatibilitási figyelmeztetések, sürgős frissítések vagy szolgáltatási korlátozások jelennek meg, az arra utalhat, hogy az aktiválási kockázatot már nem pusztán elméleti problémaként kezelik.
A negyedik tényező a nagy bányászpoolok, különösen a Foundry szavazásának eredménye. A pool mérete miatt egy támogatásra váltás jelentősen átrendezhetné a jelenlegi erőviszonyokat.
Végül fontos megkülönböztetni a technikai jelzést a gazdasági elfogadástól. Egy verzióbit beállítása politikai vagy előkészítő jelzés lehet, de önmagában nem garantálja, hogy a teljes ökoszisztéma ténylegesen érvényesíteni fogja az új szabályokat.
Saylor üzenete túlmutat az Ordinalson
Michael Saylor állásfoglalásának központi eleme, hogy a Bitcoin ellenálló képessége nem abból ered, hogy minden résztvevő egyetért a hálózat helyes felhasználásáról.
A rendszer ereje éppen abban rejlik, hogy az eltérő véleményeket kiszámítható, semleges és nehezen megváltoztatható szabályok között tartja. A felhasználók vitatkozhatnak az Ordinalsról, a tokenekről, az adatvédelemről vagy a blokkláncon tárolt tartalmakról anélkül, hogy minden nézetkülönbséget konszenzusváltozással kellene rendezni.
A BIP-110 támogatói ezzel szemben azt mondják: a semlegesség nem jelentheti azt, hogy a protokollnak korlátlanul támogatnia kell minden olyan használati módot, amely a szabályok egy korábban nem tervezett tulajdonságát használja ki. Szerintük a csomópontok decentralizációjának és a Bitcoin pénzügyi funkciójának védelme maga is legitim konszenzuscél.
Mindkét oldal a Bitcoin megóvására hivatkozik. Az egyik fél a hálózat monetáris fókuszát és az olcsó validálhatóságot védené. A másik a semlegességet, a kiszámíthatóságot és az engedély nélküli innovációt.
Éppen ezért a BIP-110 vita nem írható le egyszerűen a „spam támogatói” és a „Bitcoin védelmezői” közötti konfliktusként. Valójában két eltérő biztonsági felfogás ütközik.
Az egyik szerint a veszélyt a nem monetáris adatok növekvő terhe jelenti. A másik szerint nagyobb veszély, ha egy megosztó társadalmi problémára alacsony támogatottságú konszenzusváltozással válaszolnak.
Gyakori kérdések
Mi a BIP-110?
A BIP-110 egy ideiglenes Bitcoin soft fork javaslat, amely körülbelül egy évre hét új korlátozást vezetne be a tranzakciókban elhelyezhető nagyobb adatmezőkre, bizonyos witness-elemekre és egyes Taproot-funkciókra.
Már aktiválódott a BIP-110?
Nem. 2026. július 20-án a javaslat még nem aktiválódott a Bitcoin fő hálózatán. A jelenlegi bányászati jelzési arány messze az 55 százalékos korai lock-in küszöb alatt van.
Mit jelent, hogy a BIP státusza „Complete”?
Azt jelenti, hogy a BIP specifikációja elkészült. Nem jelenti azt, hogy a Bitcoin felhasználói, bányászai vagy gazdasági szereplői elfogadták a szabályokat.
Betiltaná az Ordinals-feliratokat?
Nem szó szerinti tartalmi tiltást vezetne be. Olyan technikai adatstruktúrákat korlátozna, amelyeket az Ordinals és más adatprotokollok is használnak. Az adattárolás nehezebbé és drágábbá válna, de nem feltétlenül szűnne meg teljesen.
Törölnék a már létező feliratokat?
Nem. A korábbi blokkok és a már rögzített adatok változatlanul a blokklánc történetének részei maradnának.
Elveszhetnek a hagyományos tárcában tartott bitcoinok?
A szabványos címeken tartott, aktiválás előtt létrejött UTXO-kat a grandfathering szabály védené. A tervezet elsősorban ritka, speciális Taproot- és előre aláírt tranzakciós konstrukcióknál ismer el elméleti kompatibilitási kockázatot.
Miért csak 55 százalék a küszöb?
A javaslat készítői az ideiglenes időtartammal és a szerintük sürgős problémával indokolják a hagyományos 95 százaléknál alacsonyabb küszöböt. Az ellenzők szerint egy vitatott konszenzusváltozásnál az 55 százalék túl alacsony.
Mi történik, ha a bányászok nem támogatják?
A BIP-110-et futtató csomópontok a kötelező jelzési szakaszban elutasíthatják a nem jelző blokkokat. Ha a hálózat többsége nem követi őket, kisebbségi láncra kerülhetnek.
A csomópontok száma dönti el, melyik az igazi Bitcoin?
Nem. A Bitcoin nem egyszerű csomópontszavazás alapján működik. Számít a felhalmozott proof-of-work, a bányászati teljesítmény, a tőzsdék és letétkezelők döntése, a likviditás, a kereskedők elfogadása és a felhasználók által választott szabályrendszer.
Miért fontos Michael Saylor véleménye?
Saylor a Strategy alapítója és ügyvezető elnöke, vállalata pedig a világ egyik legnagyobb vállalati Bitcoin-készletét kezeli. Véleménye nem határozza meg a Bitcoin konszenzusát, de jelentős intézményi és piaci figyelmet képes mozgósítani.
A BIP-110 közvetlenül befolyásolhatja a BTC árát?
Önmagában egy fejlesztési vita nem határozza meg az árfolyamot. Egy széles körű támogatás nélküli aktiválási kísérlet vagy láncszakadás azonban növelheti a működési bizonytalanságot és a rövid távú volatilitást.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizárólag tájékoztatási és ismeretterjesztési célt szolgál. Nem minősül befektetési, pénzügyi, jogi, adózási vagy kereskedési tanácsadásnak, továbbá nem jelent vételi vagy eladási ajánlatot.
A kriptoeszközök árfolyama rendkívül volatilis lehet, a protokollfrissítések, láncszakadások és szoftverkompatibilitási problémák pedig további technikai és pénzügyi kockázatokat okozhatnak. Befektetési döntés előtt minden olvasónak saját kutatást kell végeznie, ellenőriznie kell az aktuális hálózati és szolgáltatói információkat, valamint szükség esetén független szakértő véleményét kell kérnie. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket.
