Jordi Visser veterán Wall Street-i befektető szerint a technológiai fejlődés egyre gyorsabban teszi elavulttá a ma még megkerülhetetlennek tűnő megoldásokat, a Bitcoin azonban kivétel lehet. A szakember úgy véli, hogy a kriptoszektoron belül a BTC az az eszköz, amelynek fennmaradásában akár húszéves időtávon is a legnagyobb bizonyosságot látja. A Bitcoin jövője szempontjából ugyanakkor legalább ennyire fontos Visser másik állítása: szerinte a következő nagy kriptós keresleti hullámot nem feltétlenül emberek, hanem mesterségesintelligencia-ügynökök generálhatják.

A gondolat figyelemre méltó, de érdemes szétválasztani benne a tényeket, az elemzői véleményt és a hosszú távú spekulációt. A Bitcoin húszéves túlélése ugyanis nem bizonyítható előre, miközben az AI-alapú fizetések, a Stabilcoinok és a tokenizáció területén már ma is kézzelfogható fejlesztések zajlanak.

„Vallás, arany és Bitcoin”: mit állít valójában Jordi Visser?

Visser a Coin Stories Natalie Brunell-lel készített, 2026. szeptember 18-án megjelent beszélgetésében azt mondta, hogy nagyon kevés olyan dolog létezik, amely túléli az emberiség és a technológia folyamatos változásait. Példaként a vallást, az aranyat és immár a Bitcoint nevezte meg. A BTC-t egyenesen egy jövőbeli pénzügyi rendszer lehetséges „fedezetének” nevezte.

A kijelentést nem érdemes szó szerint vett technológiai előrejelzésként kezelni. Visser érvelésének központi eleme inkább az, hogy a legtöbb technológiai termékkel szemben a Bitcoin értékét nem elsősorban az adja, hogy folyamatosan új funkciókat kap.

A Bitcoin alapvető monetáris tulajdonságai – a korlátozott kínálat, a decentralizált elszámolás és a központi kibocsátó hiánya – éppen azért lehetnek tartósak, mert a rendszer célja viszonylag szűk. Nem akar minden pénzügyi alkalmazást egyetlen blokkláncon kiszolgálni.

Ez jelentős különbség például az Ethereumhoz vagy a Solanához képest. Ezek Layer 1, vagyis alaprétegű blokkláncok, amelyekre alkalmazások, decentralizált pénzügyi szolgáltatások, tokenek és egyéb infrastruktúrák épülhetnek. Technológiai versenyük ezért sokkal intenzívebb.

Visser tézise azonban nem jelenti azt, hogy a Bitcoin technológiailag „jobb” lenne minden más hálózatnál. Inkább azt állítja, hogy kisebb az esélye annak, hogy ugyanabban a folyamatos funkcióversenyben kelljen részt vennie.

Ebből még nem következik, hogy húsz év múlva biztosan ugyanilyen jelentős lesz. A Bitcoin 2009 óta létezik, vagyis története az arany több ezer éves monetáris szerepéhez képest rendkívül rövid. Szabályozási változások, technológiai kockázatok, a bányászati gazdaság átalakulása vagy akár egy új, ma még nem látható monetáris technológia is megváltoztathatja a helyzetét.

Érdekes módon Mark Cuban évekkel korábban szintén az aranyhoz és a valláshoz hasonlította a Bitcoint, de lényegében ellentétes következtetésre jutott. Cuban 2020-ban úgy fogalmazott, hogy a Bitcoin az aranyhoz hasonló értékőrző, amely szerinte inkább „vallás”, mint valamilyen konkrét probléma megoldása.

A két nézőpont közötti különbség jól mutatja, mennyire fontos a társadalmi konszenzus a Bitcoin értékelésében. Ugyanazt a tulajdonságot – hogy az emberek kollektíven tulajdonítanak értéket egy szűkös eszköznek – lehet erősségként és kockázatként is értelmezni.

A Bitcoin jövője nem ugyanaz, mint a Bitcoin árfolyamának jövője

Visser hosszú távú állításának egyik legfontosabb korlátja, hogy egy hálózat túlélése és a hozzá kapcsolódó eszköz árfolyama két külön kérdés.

2026 szeptember 20-án a Bitcoin árfolyama nagyjából 80 ezer dollár körül mozgott. A Yahoo Finance délelőtti UTC-adatai körülbelül 80 200 dolláros BTC-árat és mintegy 1,3%-os napi csökkenést mutattak, míg a CoinGecko az aznapi Bitcoin-piaci kapitalizációt körülbelül 1,63 billió dollárra tette.

A piaci kapitalizáció az adott kriptovaluta forgalomban lévő mennyiségének és aktuális árfolyamának szorzata. Nem azt mutatja, hogy ennyi pénzt ténylegesen befektettek az eszközbe, hanem a forgalomban lévő teljes készlet aktuális piaci értékének elméleti becslése.

A rövid távú ármozgások ráadásul továbbra is erőteljesek. A Bitcoin szeptember 18-án még 76 ezer dollár környékéről emelkedett 80 ezer dollár fölé, majd szeptember 20-án ismét korrekció következett. Ez jól példázza, hogy a hosszú távú „digitális fedezet” narratívája mellett a BTC továbbra is volatilis kockázati eszközként kereskedik.

Ez azért fontos, mert Visser húszéves tézise akkor is lehet részben helyes, ha közben a Bitcoin több súlyos medvepiacon megy keresztül. A hálózat fennmaradása önmagában nem garantál folyamatos vagy egyenletes árfolyam-emelkedést.

A befektetők számára ezért célszerű különválasztani három kérdést: fennmarad-e a Bitcoin hálózat, megőrzi-e vezető monetáris szerepét a kriptoszektorban, illetve milyen árat hajlandó érte fizetni a piac. Ezekre nem feltétlenül ugyanaz a válasz.

Nem a kisbefektetők döntik el egyedül a Bitcoin árát

Visser egyik legvitatottabb állítása szerint a Bitcoin következő nagy átárazódását nem elsősorban a lakossági befektetők, hanem a jelentős vagyonnal rendelkező szereplők okozhatják.

Az alapgondolat mögött valódi pénzügyi mechanizmus áll. Egy nagy eszközosztály tartós átárazásához rendszerint jelentős mennyiségű új tőkére van szükség, ezért az intézményi vagyonkezelők, családi vagyonkezelők, vállalatok és nagy nettó vagyonú befektetők döntéseinek komoly szerepük lehet.

Az eredeti forrásban szereplő, amerikai háztartási vagyonra vonatkozó 184 billió dolláros állítást ugyanakkor érdemes pontosítani. A Federal Reserve legfrissebb, 2026. szeptember 11-én publikált adatai szerint az amerikai háztartások és nonprofit szervezetek nettó vagyona 2026 második negyedévének végén 195,9 billió dollár volt. Egyetlen negyedév alatt 12,8 billió dollárral nőtt, döntően a részvényárfolyamok emelkedésének következtében.

Ez nem azt jelenti, hogy a teljes 195,9 billió dolláros összeg a leggazdagabb 10%-hoz tartozna. Az eredeti cikk erre vonatkozó megfogalmazása ezért nem egyezik pontosan a Fed aktuális összesített adataival.

Visser szélesebb érvelése azonban ettől még releváns: az amerikai pénzügyi vagyon erősen koncentrált, ezért már viszonylag kis százalékos portfólió-átrendezések is jelentős összeget mozgathatnak meg.

A Bitcoin szempontjából ezért különösen fontos lehet, hogy az intézmények egyszerűen és szabályozott keretek között férjenek hozzá. Ebben szerepet játszhatnak a spot Bitcoin ETF-ek is. A spot ETF olyan tőzsdén kereskedett befektetési alap, amely közvetlenül az alapul szolgáló eszköz – jelen esetben Bitcoin – árfolyamát igyekszik követni, így a befektetőnek nem feltétlenül kell saját kriptotárcát kezelnie.

Ugyanakkor az intézményi jelenlét kétélű folyamat. Növelheti a likviditást és a legitimációt, de egyben szorosabb kapcsolatot teremthet a Bitcoin és a hagyományos pénzügyi piacok között. Stresszhelyzetben ezért ugyanazok a nagy befektetők lehetnek eladók is, akik korábban az árfolyamot támogatták.

Druckenmiller Hyperliquid-pozíciója mit jelez valójában?

Visser külön kiemelte Stanley Druckenmiller befektetési döntését. A Duquesne Family Office 2026 második negyedévére vonatkozó SEC-jelentése szerint a társaság 2 941 500 darab Hyperliquid Strategies-részvényt tartott, amelyek június 30-i jelentett értéke 23,15 millió dollár volt. A pozíció új elemként jelent meg a portfólióban.

Itt fontos különbséget tenni a Hyperliquid protokoll, annak HYPE tokenje és a Nasdaqon PURR ticker alatt kereskedett Hyperliquid Strategies között.

A Hyperliquid Strategies saját SEC-beszámolója szerint digitáliseszköz-tartalékot kezelő vállalat, amelynek stratégiája a HYPE tokenek felhalmozására, kezelésére és többek között stakingjére épül. A staking olyan folyamat, amelyben egy blokklánc működésének támogatására tokeneket zárolnak vagy delegálnak, amiért cserébe bizonyos esetekben jutalom járhat.

A PURR tehát nem maga a HYPE token. Egy hagyományos tőzsdén jegyzett vállalat részvénye, amelyen keresztül a befektetők közvetett kriptokitettséget szerezhetnek.

Visser ezt egy szélesebb átmenet jelének tekinti: szerinte a hagyományos pénzügyi rendszer és az on-chain gazdaság közötti határ egyre kevésbé lesz éles.

Ebbe a folyamatba illeszkedik a tokenizáció is. Ez hagyományos eszközök – például kötvények, részvények, hitelek vagy ingatlanhoz kapcsolódó jogok – blokkláncon megjelenő digitális reprezentációját jelenti.

A szektor már nem csupán kísérleti méretű. Az RWA.xyz 2026. szeptemberi adatai mintegy 38 milliárd dollárnyi közvetlenül blokkláncon terjesztett tokenizált valódi eszközt tartanak nyilván, miközben az általuk „represented” kategóriába sorolt eszközök mögöttes értéke több százmilliárd dollár. Ethereum vezet ezen a területen, de Solana, BNB Chain, Stellar és más hálózatok is jelentős szereplők.

Ez azonban továbbra is fejlődő piac. A jogi tulajdonjog, a letétkezelés, a likviditás, az okosszerződés-kockázat és az eltérő országos szabályok komoly korlátot jelenthetnek.

„A kripto nem embereknek készült” – az AI lehet a következő felhasználó?

Visser talán legérdekesebb állítása szerint a kripto valódi tömegpiaci felhasználója nem feltétlenül ember lesz.

A hagyományos fogyasztó számára néhány másodperccel gyorsabb elszámolás sokszor nem elég erős érv ahhoz, hogy új pénzügyi rendszert tanuljon meg. Egy autonóm AI-ügynök számára viszont egészen más tulajdonságok számítanak.

Az AI-ügynök olyan szoftver, amely meghatározott jogosultságokon belül önállóan képes feladatokat végrehajtani: például adatot vásárolni, API-hozzáférésért fizetni, felhőkapacitást bérelni vagy egy másik szoftverszolgáltatást igénybe venni.

Egy ilyen rendszer számára a 24 órás működés, a programozhatóság, a géppel olvasható tranzakciók és a kis összegű automatikus fizetések fontosabbak lehetnek annál, hogy egy fizetési megoldás mennyire kényelmes egy ember számára.

Ez már nem puszta elmélet. A Visa és az Artemis 2026-ban külön kutatást publikált az on-chain AI-ügynöki fizetésekről, a Mastercard pedig júniusban bemutatta Agent Pay for Machines rendszerét, amely többek között kártyás és Stabilcoin-alapú elszámolást is támogat. A Stripe szintén olyan infrastruktúrát fejleszt, amelyen AI-ügynökök hagyományos pénzzel és Stabilcoinokkal egyaránt fizethetnek.

Az IMF 2026-os elemzése ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az autonóm fizetések komoly új kockázatokat hoznak. Egy valószínűségi alapon működő AI-rendszert össze kell kapcsolni egy olyan pénzügyi infrastruktúrával, amelyben az engedélyezésnek és az elszámolásnak determinisztikusnak, auditálhatónak és jogilag egyértelműnek kell maradnia.

Miért lehetnek a Stabilcoinok fontosabbak az AI-fizetéseknél, mint a Bitcoin?

Visser szerint az AI-ügynökök hétköznapi fizetései várhatóan nem Bitcoinban történnek majd. Sokkal alkalmasabbak lehetnek erre a Stabilcoinok.

A Stabilcoin olyan blokkláncon működő token, amelynek értékét általában egy hagyományos pénznemhez, leggyakrabban az amerikai dollárhoz igyekeznek kötni. A legismertebb példák közé tartozik az USDT és az USDC.

2026 szeptember 20-án a DefiLlama mintegy 304,9 milliárd dollárra tette a Stabilcoinpiac teljes kapitalizációját. Ebből önmagában az USDT hozzávetőleg 183,3 milliárd, az USDC pedig 74,3 milliárd dollárt képviselt.

A Stabilcoinok előnye az AI-ügynökök számára egyszerű: egy szoftver valószínűleg nem akar minden vásárlásnál BTC- vagy ETH-árfolyamkockázatot vállalni. Egy dollárhoz kötött token kiszámíthatóbb elszámolási egységet biztosít.

A tranzakciók ráadásul Layer 2 hálózatokon is végrehajthatók. A Layer 2 egy alapblokkláncra – például Ethereumra – épülő második réteg, amelynek célja a tranzakciók gyorsítása és költségeinek csökkentése úgy, hogy a végső biztonság valamilyen formában továbbra is az alapréteghez kapcsolódjon.

Solana esetében más architektúráról beszélünk: ott a nagyobb tranzakciós kapacitást elsősorban maga az alapréteg biztosítja.

Ez megmagyarázza, miért lehet a Bitcoin, az Ethereum, a Solana és a Stabilcoinok szerepe egymást kiegészítő, nem pedig feltétlenül egymást kizáró.

Visser modelljében a Bitcoin lehet a szűkös, hosszú távú fedezeti eszköz; a Stabilcoin a fizetési egység; Ethereum, Solana és más hálózatok pedig az a programozható infrastruktúra, amelyen a gazdasági aktivitás fut.

Mit jelenthet mindez a BTC, az ETH és a SOL számára?

A rövid távú piaci adatok továbbra is azt mutatják, hogy ezek az eszközök erősen együtt mozoghatnak, miközben hosszabb távú szerepük egyre inkább eltérhet.

Szeptember 20-án az Ethereum körülbelül 2570 dollár környékén kereskedett, napi szinten közel 3%-os visszaeséssel, bár az előző napokban jelentős emelkedés történt. A Solana nagyjából 111 dollár körül állt.

Az optimista forgatókönyvben a Bitcoin egyre elfogadottabb tartalék- és fedezeti eszközzé válik, miközben a tokenizáció, a DeFi és az AI-alapú fizetések növelik az Ethereumhoz, Solanához és más okosszerződés-platformokhoz kapcsolódó on-chain aktivitást. Ebben az esetben a kriptopiac különböző szegmensei nem egymás rovására, hanem párhuzamosan fejlődhetnek.

Semleges forgatókönyv esetén az AI-fizetések valóban terjednek, de a hagyományos kártyahálózatok, bankok és fintechvállalatok integrálják a blokklánc egyes elemeit anélkül, hogy a nyilvános kriptoeszközök értéke arányosan növekedne. A technológia sikere ugyanis nem automatikusan jelenti a hozzá kapcsolódó tokenek árfolyam-emelkedését.

A negatív forgatókönyvben szabályozási korlátok, biztonsági problémák, AI-ügynökök által okozott hibás tranzakciók, Stabilcoin-kibocsátói problémák vagy egy nagyobb kriptopiaci likviditási válság lassíthatja az elfogadást. A Layer 1 és Layer 2 hálózatok közötti technológiai verseny pedig azt is jelenti, hogy a ma vezetőnek tűnő platformok piaci részesedése nem garantált.

Visser 20 éves tézisének legerősebb és leggyengébb pontja

A tézis legerősebb eleme nem az, hogy „a Bitcoin biztosan túléli a következő húsz évet”. Ilyen garanciát egyetlen elemző sem tud adni.

Érdekesebb az a felismerés, hogy a Bitcoin és a kriptoszektor többi része egyre eltérőbb szerepet tölthet be.

A Bitcoin fejlődése fokozatosan a monetáris szűkösség, az értékőrzés és a fedezeti eszközként történő intézményi használat köré koncentrálódhat. Ezzel párhuzamosan az Ethereum, a Solana és más hálózatok versenyezhetnek a tokenizált pénzügyi piacokért, a decentralizált pénzügyekért és az AI-ügynökök gép-gép tranzakcióiért.

A legnagyobb bizonytalanság az, hogy mindehhez milyen gazdasági érték kapcsolódik majd.

Egy technológia széles körű használata önmagában nem garantálja egy token magas értékét. Az számít, hogyan keletkezik bevétel a hálózatban, ki kapja meg azt, mennyire hígul a tokenkínálat, mekkora a tényleges kereslet, milyen erős a verseny, és mennyi értéket tudnak megtartani a tokenbirtokosok.

A tokenomika pontosan ezeket a gazdasági szabályokat vizsgálja: többek között azt, hogyan keletkeznek és oszlanak el a tokenek, milyen ösztönzők hatnak a tulajdonosokra, és hogyan változhat a kínálat.

A Bitcoin ebből a szempontból rendkívül egyszerű konstrukció. Maximális kínálata 21 millió BTC, az új kibocsátás üteme pedig előre meghatározott szabályok szerint csökken. Ez nem szünteti meg az árfolyamkockázatot, de egyszerűbbé teszi a kínálati oldal hosszú távú elemzését.

Visser érvelésének lényege így talán pontosabban úgy foglalható össze: nem azt állítja, hogy minden kriptotechnológia tartós lesz, hanem éppen az ellenkezőjét. Szerinte a technológiai verseny nagy része olyan gyors lesz, hogy a legtöbb megoldás lecserélhetővé válhat – miközben a Bitcoin értéke éppen abból származhat, hogy nem akar folyamatosan valami mássá válni.

Gyakori kérdések

Mit mondott Jordi Visser a Bitcoin jövőjéről?

Visser szerint a Bitcoin az egyetlen olyan technológia a kripto- és fiatpénzügyi rendszerben, amelynek húsz év múlva is fennmaradásában rendkívül magabiztos. Ez azonban az ő elemzői véleménye, nem bizonyítható előrejelzés.

Miért hasonlította a Bitcoint az aranyhoz és a valláshoz?

A hasonlat lényege a társadalmi konszenzus és a tartósság. Visser szerint ezek olyan rendszerek vagy értékhordozók, amelyek hosszú időn keresztül fennmaradnak, mert az emberek kollektíven továbbra is jelentőséget tulajdonítanak nekik. A Bitcoin esetében azonban a rendelkezésre álló történelmi időszak jóval rövidebb.

Miért lehet fontos a tokenizáció a kriptopiac számára?

A tokenizáció lehetővé teszi, hogy hagyományos pénzügyi eszközök és tulajdonjogok blokkláncon jelenjenek meg. Ez összekapcsolhatja a hagyományos tőkepiacokat az on-chain infrastruktúrával, ugyanakkor szabályozási, likviditási és technológiai kockázatokat is létrehoz.

Miért használhatnak az AI-ügynökök Stabilcoinokat?

A Stabilcoinok programozhatóak, folyamatosan továbbíthatók, és jellemzően egy fiatpénzhez kötött értéket céloznak. Ez alkalmassá teheti őket kis összegű, automatizált gép-gép fizetésekre. A Visa, Mastercard és Stripe is aktívan fejleszt AI-ügynökökhöz kapcsolódó fizetési infrastruktúrát.

Ha az AI-fizetések elterjednek, biztosan emelkedik az ETH vagy a SOL?

Nem. A hálózati használat növekedése kedvező fundamentális tényező lehet, de egy token árfolyamát a kínálat, díjstruktúra, verseny, szabályozás, befektetői kereslet és általános piaci környezet is meghatározza.

Garantálható, hogy a Bitcoin húsz év múlva is létezni fog?

Nem. A Bitcoin eddigi működése és hálózati hatása jelentős, de ilyen hosszú időtávon technológiai, szabályozási, gazdasági és piaci kockázatok egyaránt fennállnak. Visser kijelentése hosszú távú befektetési tézis, nem bizonyosság.

Jogi nyilatkozat

Ez az anyag kizárólag tájékoztató és ismeretterjesztő célokat szolgál, nem minősül befektetési, pénzügyi vagy kereskedési tanácsadásnak. A kriptovaluták magas kockázatú, jelentős árfolyam-ingadozásra képes eszközök lehetnek. Bármilyen pénzügyi döntés meghozatala előtt célszerű saját kutatást végezni és szükség esetén független szakértő véleményét kikérni.